Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-24 / 197. szám
2007. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK 7 A NAP TEMAJA oktatás Ha megszűnik az iskola, vége a településnek is - hangoztatják egyre több faluban, ahol az iskola bezárása fenyeget. Több helységben azonban különböző ötletekkel - új fenntartóval vagy speciális programmal sikerült egy időre megmenteni az iskola működését. „HA NINCS ISKOLA. FALU SEM LESZ” A kistelepülési iskolák fenntartását vagy egyházak vagy alapítványok veszik át, vagy nemzetiségivé alakulnak át. Egyes önkormányzatok pedig ingyentelekkel, lakással, támogatással próbálnak gyermekes családokat a településre csalogatni. Europress-összeállítás „Piliscsabán egyedül a mi iskolánknak kötelező felvételt biztosítania, így a mi intézményünkbe kerülnek azok a gyerekek, akiket máshonnan már kipotyogtattak” - mondta lapunknak Teleki Zsuzsanna, a Pest megyei településen működő Lia Alapítványi Általános Iskola és Szakközépiskola igazgatója. A volt Jókai Mór Általános Iskola vezetője szerint Magyarországon tovább folyik az iskolák gettósodása, pedig Nyu- gat-Európában és az Egyesült Államokban már rájöttek, hogy ez milyen károkat okoz. A településen két iskola volt, a rendszerváltás után az egyik a katolikus egyházé lett. A 90-es évek végén létrejött egy német nemzetiségi, majd egy alapítványi iskola is. Utóbbi fizetős és alternatív pedagógiát alkalmaz. A beiskolázási kötelezettség csak a 100 éves Jókainak maradt, pedig a többi intézmény is kap állami juttatást. „Az intézményben 96 tanuló van, döntő többségük roma származású, egynegyedük halmozottan hátrányos helyzetű” - hangoztatta Teleki Zsuzsanna. Az iskoláskorú gyermekek számának csökkenése miatt az intézményt pár éven belül bezárták volna, idén csak hat első osztályos gyermeket tudott felvenni. Mivel Piliscsabán már nem lett volna kötelező beiskoláztatni a megszüntetendő iskola tanulóit, a környező településeken kellett volna elhelyezni őket. Az iskola végül egy ismeretségnek köszönhetően, egy alapítvány segítségével maradhat fenn. A Lia Alapítványi Szakközépiskola felnőttképzéssel és nyelvoktatással foglalkozik, és felvállalta az iskola működtetését. A piliscsabai iskolához hasonlóan több iskola és település nem nyugszik bele a megszűnésbe, s többféle megoldást találtak ki a fennmaradásra. Egyes önkormányzatok többgyermekes családokat próbálnak településükre csalogatni. A Győr-Moson-Sop- ron megyei Fertőszéplakon tíz Piliscsabán a fennmaradás lehetséges útját egy ismerős alapítvány jelentette: az általános iskolát most egy szakképzéssel és felnőttoktatással foglalkozó intézmény karolta fel család 18 gyerekkel ingyenes önkormányzati ingatlant kapott. Tápszentmiklósón egy évre egy háromszobás házat, ingyen tankönyvet és füzetcsomagot, valamint iskolakezdési támogatást ajánlottak egy olyan családnak, ahol van ötödikes gyermek. A Csongrád megyei Mártélyon négy ingyentelket osztottak ki. A Tolna megyei Regölyben azonban annak ígértek havi húszezer forintot, aki a közeli Tamásiba vitte ötödikes gyerekét, ahol nem volt meg a kellő gyermeklétszám. Egy helyi lakos kereste fel a regölyieket, mivel úgy gondolta, hogy Tamásiból könnyebb lesz továbbtanulni. Indoklása szerint a regölyi iskola diákjainak negyven százaléka a társadalmi ranglétra legaljára szorul. Végül négy gyereket tudott átcsábítani, így már Regölyön nem indulhatott ötödik osztály. Az évfolyamon végül mindenki Tamásiba jár majd át. A Békés megyei Geszten az Arany János Általános Iskola cigány nemzetiségi intézménnyé alakul át úgy, hogy a falunak nincs is cigány kisebbségi ön- kormányzata. Szeptembertől így elsőtől hatodikig cigány nyelven is tanulnak a gyerekek. A közoktatási törvény szerint ugyanis ha egy iskolának nincs 15 fős hetedik vagy nyolcadik ■ Ősztől csak nyolc évfolyamos általános iskola működhet: az önálló alsó tagozatot be kell olvasztani. évfolyama, azt vagy meg kell szüntetni vagy egy másik intézmény tagozatává kell alakítani. A nemzetiségi iskolában azonban nyolcfős hetedik, nyolcadik osztály lehet, és az állami normatíva is magasabb. Nem minden településen sikerül megoldást találni a tovább- működésre. Az aprófalvas Baranya megyében 12 településen zárnak be szeptembertől iskolát, alsó tagozatot vagy óvodát. Mázán megszűnik a nyolcosztályos iskola, a diákok Szászvárra járnak majd. Zalátán szintén bezárnak egy intézményt. Bárban, Borjádon, Homorúdon, Mattyon, Szebényben, Szentdénesen az alsó tagozat szűnt meg. Drávátok a református egyházzal tárgyal, a drávasztárai horvát tannyelvű iskola a pécsi Miroslav Krlezához csatlakozna. A bogád- mindszenti iskolát fenntartó három önkormányzat egyelőre nem jutott dűlőre, hogy az egyházi vagy a kistérségi vonalat választják-e, de egy évük még így is van a végső elhatározásig. „Ha nincs iskola, falu sem nagyon lesz” - mondta lapunknak Nyíri Imre, az 500 fős zsáktelepülés, Somogygeszti iskolaigazgatója. A csak alsó tagozattal rendelkező intézmény tanulóinak hetven százaléka roma származású, ezért cigány népismereti programot indítottak az OCÖ és a helyi kisebbségi ön- kormányzat támogatásával. A cigány kultúra és folklór hagyományait ápolják. Nyíri Imre igazgató borúlátó, mivel nem nagyon találtak menekülési útvonalat. A törvény ugyanis kimondja: az általános iskola nyolc évfolyamból áll. A helyi önkormányzat hozzáállása hiába pozitív, a normatívák egyre lejjebb mennek. „Egyelőre arról tárgyalunk, hogy 2008-tól tagiskola leszünk, ez lehet az egyetlen megoldás. A másik pedig, hogy elhagyjuk a pályát, mert ez így szélmalomharc” - mondta az igazgató. Tolnában, Nagyszokolyon voltak olyan alacsonyak az osztálylétszámok, hogy be kellett zárni az iskolát. A megyében egyre többen alakítanak integrált közoktatási központokat. Ezzel hatékonyabban működhetnek az intézmények, másrészt a fenntartók úgy tudják, csak így lesz lehetőség európai uniós pályázatokon indulni. Ilyen rendszerben gondolkodnak Tamásiban és környékén, valamint Gyönk, Hőgyész térségében is. A minisztérium nem iskolabezárástól, hanem rossz helyi kezeléstől tart ÖNÁLLÓ INTÉZMÉNYKÉNT nem működhet az az általános iskola, amelyik nyolc évfolyamnál kevesebbet tud indítani - mondta el kérdésünkre az Oktatási és Kulturális Minisztérium sajtóosztálya. A tárca hangsúlyozta: nem lehetséges az önállóság abban az esetben sem, ha az alapító okiratában meghatározottak ellenére egymást követő két tanítási évben nem indul osztály a hetedik, nyolcadik évfolyamon. Ezt már a 2006/2007. tanévtől vizsgálni kell. A kisebbségi oktatás bevezetése sem egyszerű folyamat, de nem lehetetlen. Egy nem kisebbségi alapon működő iskola csak felmenő rendszerben tudja bevezetni ezt a formát. A fenntartó a szülői igények alapján kezdeményezheti a változást, csak ezután kerülhet sor az alapító okirat módosítására. Amennyiben az iskola fenntartója figyelembe vette a helyi igényeket, akkor tudja biztosítani a személyi feltételeket, és nem gátolja a kötelező feladatvállalást, dönthet a változás mellett. a tárca nem az iskolabezárá- soktól félti az kistelepüléseket, hanem a hátrányos helyzetűek magas számától, a munkanélküliségtől és a nem megfelelő helyi oktatáspolitikától. Gettó keletkezhet „HA EGY KISTELEPÜLÉS elveszti az iskoláját, elvesztheti azt a társadalmi kötődést, amely fenntarthatja a települést”- mondta lapunknak Ker- pen Gábor. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője szerint a más falvakba, városokba bejáró tanulók később lakóhelyet is változtatnak. Vannak családok, amelyek nincsenek abban a helyzetben, hogy gyermekeik egy másik helységbe járjanak, így a településen szociokulturális gettó keletkezhet. Ez főleg az ország délnyugati-északkeleti tengelyén, a Nyírségtől Baranyáig jelentkezik. A PDSZ becslése szerint több száz iskolát fenyeget a megszűnés veszélye. Kerpen szerint a kabinet ezt erősíti: a közoktatásból kivontak 40 milliárd forintot. szeptembertől nem működhet önálló intézményként alsó tagozatos iskola. Megszüntetik a kis létszámú osztályokat is, átadva más fenntartónak az alapképzést. Ha egyház vagy alapítvány veszi át őket, akkor nem köztestület felügyeli az oktatást, tartalmát nem az ön- kormányzat határozza meg, így egy településen akár csak egyetlen iskola lehet, amely ideológiailag elkötelezett. A szülőknek így nem lesz választási lehetőségük, hogy hová járassák gyermeküket. Speciális oktatási programok sok helyen vannak, általános nem mindig
