Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-21 / 194. szám

2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 21., KEDD Vetni kell, a vérükben van barkóczy Úgy érzi, fel kell emelnie a szavát a gazdák érdekében Barkóczy Gellert: Ne bántsák az életet adó terményeket előállító magyar gazdákat! MI A VÉLEMÉNYE Hogyan ünnepelt? ulrich TAMÁS siófoki ven­déglátós: - Pihenéssel és utazással. Kaposvárra utaz­tunk, mert a lányomat hoz­tuk a gólyatáborba. Sétál­tunk egyet a belvárosban, nemsokára hazaindulunk, mert a hajóállomásról sze­retnénk nézni a tűzijátékot. Különleges varázsa van az ilyen nyári estéknek a Ba­latonnál. Jólesett végre egy nyugodt ünnep, tavaly vé­gigdolgoztuk az egész au­gusztus 20-át. BELLÁI RENÁTA kaposvári kismama: - Csak délután jöttünk ki a belvárosba sétálni, mert jó műsorok voltak a tévében. Régeb­ben az augusztus 20-i ün­nepen lejártunk a Balaton­ra a bornapokra, és a tű­zijátékot is mindig meg­néztük, most viszont a kis­babánkkal nem vágyunk a nyüzsgésbe. Fél is a hangos tűzijátéktól, talán majd néhány év múlva kedvet kap hozzá. jarabi Sándor kaposvári rokkantnyugdíjas: - A dél­előtti koszorúzáson nem vettünk részt, mert sokáig aludtak a gyerekek, délután végül kimentünk a Város­ligetbe. Kisvonatoztunk, körhintáztunk és horgász­tunk, nagyon jól elszórakoz­tunk. Jó ötletnek tartom, hogy ennyi gyerekprogra­mot szervezett a város, idén szerencsére az időjárás is kegyes volt hozzánk. Fölháborít és tiltakozom amiatt, hogy össze akar­ják ugrasztani az asztal- ravalót megtermelő vidé­ki gazdákat más társadal­mi rétegekkel - mondja Barkóczy Gellért korábbi kisgazda országgyűlési képviselő, a párt egykori megyei elnöke. Fónai Imre- Hetvenhat éves vagyok, de még mindig fölülök a traktorra. És ha már más nem emeli föl a szavát a parasztember érdekében, ak­kor megteszem én. Azt olvasom: mire föl támogatja az állam a gaz­dákat; meg hogy fölmarkolják a támogatást és már vissza is jött, amit befektettek. Hát ez kérem, nem igaz! Kinek az érdeke, hogy összeugrasszák a vidéki meg a városi embereket? Barkóczy Gellért sorolja ezt si­ófoki otthonában. Ez a hajdani kisgazdaelnöki iroda, mutatja, azt meg könnyű kiszúrni: a fa­lon ott a kisgazdazászló, aztán a pártalapító, Nagyatádi Szabó Ist­ván arcképe, no és egy fénykép, ezen Barkóczy Gellért közveüe- nül Torgyán József mellett.- De hát Gellért bátyám, ma­gát kizárta Torgyán a pártból és elűzte a megyei elnöki székből - provokálom az ex-politikust, de ő csak legyint: - Régi dolgok ezek. Igaz, még ma is sokszor felkeresnek a sokféle kisgazda­szervezettől, hogy álljak kö­zibük, de ezzel én már nem fog­lalkozom. Most az bosszant, hogy mennyi szamárság jelenik meg az újságokban, amióta a gazdák támogatást mertek kérni az államtól. Elmondom, mi az igazság. Tehetem, hiszen én az­tán tudom, mi fáj a parasztnak, világéletemben gazdálkodtam. A negyvenkilenc fős hajdani kisgazda-frakcióban nyolcán voltunk egyébként gazdaembe­rek. Talán ezért is estünk szét, Torgyán szívesebben vett maga mellé másfajta embereket. No de nem erről akartam szólni. Kevesen tudják, milyen drága a termény előállítása. Ha állami támogatás nélkül a termények árában kellene megfizetni a ve­vőnek a gazdák költségeit, akkor minden olyan drága lenne, hogy azt a bérből, fizetésből élők nem tudnák megvenni. Hová jutna úgy az életet adó élelmiszereket termelő réteg? Már most is ren­geteg a külföldi szemét. Állat már alig van az országban, mert ráhozták az olcsó külföldi húst a magyar termelőre. Barkóczy Gellért szerint attól is növekedtek a költségek, hogy a globalizáció minden ésszerű gondolatot kiölt a mezőgazda­ságból. - Nincs már vetésforgó, ki vannak zsigerelve a földek, műtrágya nélkül nem teremnek - magyarázza. - S mivel nincs jószágállomány, istállótrágya sincsen, régen abból képződött a humusz. Csak a magam példáját sorolom. Egy hektár föld felszán­tása 25 ezer, tárcsázása 8 ezer, vetése 7 ezer, gyomirtása 30 e- zer forint. A vetőmag is beleke­rül 20-30 ezerbe, a talajlazítás sem nélkülözhető, ami újabb 20 ezres tétel, és akkor ott a műtrá­gya. Én a búzámra ősszel és ta­vasszal is négy-négy mázsányit szórtam. Mázsája 8 ezer forint. Vagyis 100-130 ezer forintos költség áll szemben azzal, hogy 37 ezer forint területalapú támo­gatást kapunk és a gázolaj-visz- szatérítést. Ez utóbbi úgy néz ki, hogy egy hektár földre 95 liter­nyi jár, ami persze nem elég. S li­terenként 68 forintot kapunk vissza, a gázolaj meg ugye 260 forint Azzal is vádolják a gazdá­kat a tudatlanok, hogy csillogó­villogó gépekkel mennek tüntet­EGYRE ROSSZABB ÁLLAPOTBAN van a magyar vidék - így lát­ja Barkóczy Gellért. A tengő­di származású gazdálkodó szerint szülőfalujában is ugyanaz a helyzet, mint sok más településen: a parasz­toktól fölvásárolták a földe­ni. De hát az én traktorom is még a banké. Hat évig minden évben 1,2 millió forintot kell visszafizetnem, méghozzá két részre osztva. Akinek nem jön be a számítása, mert roszabbul terem a földje, attól már el is vit­te a bank a gépét. A parasztem­ber ősszel befekteti a pénzét, az­tán egy év múlva láthatja vi­szont, ha .szerencséje volt. Ha bankba tenném, alighanem job­ban járnék. Ám a vérünkben van, hogy vetni kell, vetni kell... két fillérekért, ma már csak öt-hat embernek van föld­tulajdona, ugyanilyen keve­sen gazdálkodnak. Meg­szűnt az állattartás, ami ko­rábban azért minden falu­ban munkahelyeket, megél­hetést is jelentett. A BALATONTÓL... Bábonymegyer gyermek­programokkal kezdődött szombaton a bábonyme- gyeri sportpályán a falu­napi rendezvény. Délután a program keretében tar­tották az augusztus 20-i megemlékezést. Ezt az iskolások, az óvodások, a nyugdíjasok, illetve a siójuti nótakör fellépése követte. A kultúrprogram keretében színpadra lé­pett a tabi Szedemice Néptánccsoport, a helyi aerobic- és a meglepetés­csoport is. A falunap kö­zös vacsorával és utcabál­lal zárult, (kj) Csurgó ünnepi szentmisé­vel és kenyérszenteléssel kezdődött az augusztus 20-i ünnepség a Szentlé­lek Templomnál. Utána a Szent István-szobornál folytatódott megemléke­zéssel és koszorúzással. Délután számos program - főző-, ulti- és pecaver- seny, fütballkupa, ügyes­ségi vetélkedő - várta a csurgóiakat, (va) Kaposvár TELC angol és né­met nemzetközi nyelv­vizsgát rendeztek a TIT- ben Kaposváron szomba­ton. A délelőtti írásbelin, valamint a délutáni szóbe­lin 29-en angol középfo­kon és húszán német kö­zépfokon tették próbára tudásukat, (me) Karád zenés ébresztővel indult szombaton a falu­nap Karádon. A Kossuth parkban 12 órától a helyi civil szervezetek külön­féle étkeket főztek. Dél­után változatos progra­mok várták a gyerekeket, majd táncbemutatók ke­rültek színpadra és a két nyugdíjasklub tagjainak dalcsokrai következtek. A rendezvény a Kossuth parkban szabadtéri bál­lal ért véget, (kj) Lábod falunappal kezdték a hosszú ünnepi hétvégét Lábodon. A településen a falunapi hagyományok szerint a kulturális progra­mok mellett focimeccs és főzőverseny is volt, majd a finom falatok bírálata és elfogyasztása után este ze­nés, táncos mulatsággal zárult a rendezvény, (csm) Fölvásárolták a földeket a parasztemberektől A mezőcsokonyaiak a legerősebb falusiak A múlt gyökereibe kapaszkodnak Lullán avatás Kibővült és megújult a kis falu helytörténeti gyűjteménye A mezőcsokonyai és a batéi csa­pat is megállta a helyét a Kárpát­medence magyar lakta települé­seinek virtusvetélkedőjén a Pest megyei Kartalon. A korábbi Ma­gyarország legerő­sebb faluja néven is­mert versenyen első helyen végeztek a mezőcsokonyaiak, Baté pedig a negyedik lett a ü- zenegy hasonló méretű települé­sek kategóriájában. Zsalakó Ernő batéi polgár- mester elmondta: a kétnapos rendezvényen kiemelkedő telje­sítményt nyújtott a hat férfi és négy nő alkotta csapat. Bár az indulók között a batéi volt a leg­fiatalabb társaság, sodrófa- és rönkhajításban különdíjjal ju­talmazták az egyik hölgyet. A férfiaknak olyan feladatokkal kellett szembesülni, mint a tíz­mázsás lovasszekér-húzás és rönkforgatás, míg a hölgyek kosár­tartásban is reme­keltek. A nemzet­közi versenyen idén horvátok, erdélyiek, romá­nok és szlovákok is indultak. Zsalakó Ernő hozzátette: az im­már hagyományosnak mond­ható virtusvetélkedőn évek óta részt vesz a két somogyi tele­pülés, ám amikor a nagy meg­mérettetésre kerül a sor, egy­másért is szurkol a két rivális csapat. ■ Meiszterics Eszter ■ Lovas szekeret húztak, rön­köt forgattak. A kibővített és megújult hely- történeti múzeumot avatta fel hétfőn Lullán Gyenesei István országgyűlési képviselő. Azt mondta, csak annak lehet segí­teni, akinek van elképzelése, ten­ni akarása. - Különösen a fiata­lok számára fontos a helytörténe­ti múzeum, hogy tudják azt, ele­ik mivel keresték a kenyerüket, mivel szolgálták a települést. Eh­hez a múzeumhoz „megszállott emberek,, kellettek. Ilyen volt Reizinger Károly és Nagy Ernő, akik egymást segítették. Össze­fogás eredménye. Fejlesztése, bő- 1 vítésének egy szakasza mostan- = ra befejeződött. | A kiállítótermek létrehozása £ 6,2 millió forintba került. A Dél- Múzeum a fészerből. Helyiek gyűjtötték össze a múltról mesélő tárgyakat dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ötmilliót biztosított. A So- mogyért elnöke fontos üzenet­ként említette: ahol emberi kö­zösségek élnek, azokra oda kell figyelni. Ha a kis falvak nem kapnak - egyebek mellett ilyen - segítséget, akkor elvesznek...- A település fontos célja az is, hogy megépüljön a Balaton- endréddel összekötő út. De utak sem épülhetnek, ha nincsenek emberek. Települések, ahol ők élnek, melyhez kell a múlt gyö­kereibe kapaszkodás. A korábbi másfél terem he­lyett már öt szolgálja a múlt be­mutatását, a féltve őrzött régi kincsek közszemlére tételét. ■ Krutek József

Next

/
Thumbnails
Contents