Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-21 / 194. szám
2 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 21., KEDD Vetni kell, a vérükben van barkóczy Úgy érzi, fel kell emelnie a szavát a gazdák érdekében Barkóczy Gellert: Ne bántsák az életet adó terményeket előállító magyar gazdákat! MI A VÉLEMÉNYE Hogyan ünnepelt? ulrich TAMÁS siófoki vendéglátós: - Pihenéssel és utazással. Kaposvárra utaztunk, mert a lányomat hoztuk a gólyatáborba. Sétáltunk egyet a belvárosban, nemsokára hazaindulunk, mert a hajóállomásról szeretnénk nézni a tűzijátékot. Különleges varázsa van az ilyen nyári estéknek a Balatonnál. Jólesett végre egy nyugodt ünnep, tavaly végigdolgoztuk az egész augusztus 20-át. BELLÁI RENÁTA kaposvári kismama: - Csak délután jöttünk ki a belvárosba sétálni, mert jó műsorok voltak a tévében. Régebben az augusztus 20-i ünnepen lejártunk a Balatonra a bornapokra, és a tűzijátékot is mindig megnéztük, most viszont a kisbabánkkal nem vágyunk a nyüzsgésbe. Fél is a hangos tűzijátéktól, talán majd néhány év múlva kedvet kap hozzá. jarabi Sándor kaposvári rokkantnyugdíjas: - A délelőtti koszorúzáson nem vettünk részt, mert sokáig aludtak a gyerekek, délután végül kimentünk a Városligetbe. Kisvonatoztunk, körhintáztunk és horgásztunk, nagyon jól elszórakoztunk. Jó ötletnek tartom, hogy ennyi gyerekprogramot szervezett a város, idén szerencsére az időjárás is kegyes volt hozzánk. Fölháborít és tiltakozom amiatt, hogy össze akarják ugrasztani az asztal- ravalót megtermelő vidéki gazdákat más társadalmi rétegekkel - mondja Barkóczy Gellért korábbi kisgazda országgyűlési képviselő, a párt egykori megyei elnöke. Fónai Imre- Hetvenhat éves vagyok, de még mindig fölülök a traktorra. És ha már más nem emeli föl a szavát a parasztember érdekében, akkor megteszem én. Azt olvasom: mire föl támogatja az állam a gazdákat; meg hogy fölmarkolják a támogatást és már vissza is jött, amit befektettek. Hát ez kérem, nem igaz! Kinek az érdeke, hogy összeugrasszák a vidéki meg a városi embereket? Barkóczy Gellért sorolja ezt siófoki otthonában. Ez a hajdani kisgazdaelnöki iroda, mutatja, azt meg könnyű kiszúrni: a falon ott a kisgazdazászló, aztán a pártalapító, Nagyatádi Szabó István arcképe, no és egy fénykép, ezen Barkóczy Gellért közveüe- nül Torgyán József mellett.- De hát Gellért bátyám, magát kizárta Torgyán a pártból és elűzte a megyei elnöki székből - provokálom az ex-politikust, de ő csak legyint: - Régi dolgok ezek. Igaz, még ma is sokszor felkeresnek a sokféle kisgazdaszervezettől, hogy álljak közibük, de ezzel én már nem foglalkozom. Most az bosszant, hogy mennyi szamárság jelenik meg az újságokban, amióta a gazdák támogatást mertek kérni az államtól. Elmondom, mi az igazság. Tehetem, hiszen én aztán tudom, mi fáj a parasztnak, világéletemben gazdálkodtam. A negyvenkilenc fős hajdani kisgazda-frakcióban nyolcán voltunk egyébként gazdaemberek. Talán ezért is estünk szét, Torgyán szívesebben vett maga mellé másfajta embereket. No de nem erről akartam szólni. Kevesen tudják, milyen drága a termény előállítása. Ha állami támogatás nélkül a termények árában kellene megfizetni a vevőnek a gazdák költségeit, akkor minden olyan drága lenne, hogy azt a bérből, fizetésből élők nem tudnák megvenni. Hová jutna úgy az életet adó élelmiszereket termelő réteg? Már most is rengeteg a külföldi szemét. Állat már alig van az országban, mert ráhozták az olcsó külföldi húst a magyar termelőre. Barkóczy Gellért szerint attól is növekedtek a költségek, hogy a globalizáció minden ésszerű gondolatot kiölt a mezőgazdaságból. - Nincs már vetésforgó, ki vannak zsigerelve a földek, műtrágya nélkül nem teremnek - magyarázza. - S mivel nincs jószágállomány, istállótrágya sincsen, régen abból képződött a humusz. Csak a magam példáját sorolom. Egy hektár föld felszántása 25 ezer, tárcsázása 8 ezer, vetése 7 ezer, gyomirtása 30 e- zer forint. A vetőmag is belekerül 20-30 ezerbe, a talajlazítás sem nélkülözhető, ami újabb 20 ezres tétel, és akkor ott a műtrágya. Én a búzámra ősszel és tavasszal is négy-négy mázsányit szórtam. Mázsája 8 ezer forint. Vagyis 100-130 ezer forintos költség áll szemben azzal, hogy 37 ezer forint területalapú támogatást kapunk és a gázolaj-visz- szatérítést. Ez utóbbi úgy néz ki, hogy egy hektár földre 95 liternyi jár, ami persze nem elég. S literenként 68 forintot kapunk vissza, a gázolaj meg ugye 260 forint Azzal is vádolják a gazdákat a tudatlanok, hogy csillogóvillogó gépekkel mennek tüntetEGYRE ROSSZABB ÁLLAPOTBAN van a magyar vidék - így látja Barkóczy Gellért. A tengődi származású gazdálkodó szerint szülőfalujában is ugyanaz a helyzet, mint sok más településen: a parasztoktól fölvásárolták a földeni. De hát az én traktorom is még a banké. Hat évig minden évben 1,2 millió forintot kell visszafizetnem, méghozzá két részre osztva. Akinek nem jön be a számítása, mert roszabbul terem a földje, attól már el is vitte a bank a gépét. A parasztember ősszel befekteti a pénzét, aztán egy év múlva láthatja viszont, ha .szerencséje volt. Ha bankba tenném, alighanem jobban járnék. Ám a vérünkben van, hogy vetni kell, vetni kell... két fillérekért, ma már csak öt-hat embernek van földtulajdona, ugyanilyen kevesen gazdálkodnak. Megszűnt az állattartás, ami korábban azért minden faluban munkahelyeket, megélhetést is jelentett. A BALATONTÓL... Bábonymegyer gyermekprogramokkal kezdődött szombaton a bábonyme- gyeri sportpályán a falunapi rendezvény. Délután a program keretében tartották az augusztus 20-i megemlékezést. Ezt az iskolások, az óvodások, a nyugdíjasok, illetve a siójuti nótakör fellépése követte. A kultúrprogram keretében színpadra lépett a tabi Szedemice Néptánccsoport, a helyi aerobic- és a meglepetéscsoport is. A falunap közös vacsorával és utcabállal zárult, (kj) Csurgó ünnepi szentmisével és kenyérszenteléssel kezdődött az augusztus 20-i ünnepség a Szentlélek Templomnál. Utána a Szent István-szobornál folytatódott megemlékezéssel és koszorúzással. Délután számos program - főző-, ulti- és pecaver- seny, fütballkupa, ügyességi vetélkedő - várta a csurgóiakat, (va) Kaposvár TELC angol és német nemzetközi nyelvvizsgát rendeztek a TIT- ben Kaposváron szombaton. A délelőtti írásbelin, valamint a délutáni szóbelin 29-en angol középfokon és húszán német középfokon tették próbára tudásukat, (me) Karád zenés ébresztővel indult szombaton a falunap Karádon. A Kossuth parkban 12 órától a helyi civil szervezetek különféle étkeket főztek. Délután változatos programok várták a gyerekeket, majd táncbemutatók kerültek színpadra és a két nyugdíjasklub tagjainak dalcsokrai következtek. A rendezvény a Kossuth parkban szabadtéri bállal ért véget, (kj) Lábod falunappal kezdték a hosszú ünnepi hétvégét Lábodon. A településen a falunapi hagyományok szerint a kulturális programok mellett focimeccs és főzőverseny is volt, majd a finom falatok bírálata és elfogyasztása után este zenés, táncos mulatsággal zárult a rendezvény, (csm) Fölvásárolták a földeket a parasztemberektől A mezőcsokonyaiak a legerősebb falusiak A múlt gyökereibe kapaszkodnak Lullán avatás Kibővült és megújult a kis falu helytörténeti gyűjteménye A mezőcsokonyai és a batéi csapat is megállta a helyét a Kárpátmedence magyar lakta településeinek virtusvetélkedőjén a Pest megyei Kartalon. A korábbi Magyarország legerősebb faluja néven ismert versenyen első helyen végeztek a mezőcsokonyaiak, Baté pedig a negyedik lett a ü- zenegy hasonló méretű települések kategóriájában. Zsalakó Ernő batéi polgár- mester elmondta: a kétnapos rendezvényen kiemelkedő teljesítményt nyújtott a hat férfi és négy nő alkotta csapat. Bár az indulók között a batéi volt a legfiatalabb társaság, sodrófa- és rönkhajításban különdíjjal jutalmazták az egyik hölgyet. A férfiaknak olyan feladatokkal kellett szembesülni, mint a tízmázsás lovasszekér-húzás és rönkforgatás, míg a hölgyek kosártartásban is remekeltek. A nemzetközi versenyen idén horvátok, erdélyiek, románok és szlovákok is indultak. Zsalakó Ernő hozzátette: az immár hagyományosnak mondható virtusvetélkedőn évek óta részt vesz a két somogyi település, ám amikor a nagy megmérettetésre kerül a sor, egymásért is szurkol a két rivális csapat. ■ Meiszterics Eszter ■ Lovas szekeret húztak, rönköt forgattak. A kibővített és megújult hely- történeti múzeumot avatta fel hétfőn Lullán Gyenesei István országgyűlési képviselő. Azt mondta, csak annak lehet segíteni, akinek van elképzelése, tenni akarása. - Különösen a fiatalok számára fontos a helytörténeti múzeum, hogy tudják azt, eleik mivel keresték a kenyerüket, mivel szolgálták a települést. Ehhez a múzeumhoz „megszállott emberek,, kellettek. Ilyen volt Reizinger Károly és Nagy Ernő, akik egymást segítették. Összefogás eredménye. Fejlesztése, bő- 1 vítésének egy szakasza mostan- = ra befejeződött. | A kiállítótermek létrehozása £ 6,2 millió forintba került. A Dél- Múzeum a fészerből. Helyiek gyűjtötték össze a múltról mesélő tárgyakat dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács ötmilliót biztosított. A So- mogyért elnöke fontos üzenetként említette: ahol emberi közösségek élnek, azokra oda kell figyelni. Ha a kis falvak nem kapnak - egyebek mellett ilyen - segítséget, akkor elvesznek...- A település fontos célja az is, hogy megépüljön a Balaton- endréddel összekötő út. De utak sem épülhetnek, ha nincsenek emberek. Települések, ahol ők élnek, melyhez kell a múlt gyökereibe kapaszkodás. A korábbi másfél terem helyett már öt szolgálja a múlt bemutatását, a féltve őrzött régi kincsek közszemlére tételét. ■ Krutek József
