Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-14 / 189. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 14., KEDD SOMOGYORSZÁG KINCSEI 13 élő hagyomány Népi építészet, fafaragás és pásztorművészet, messze földön híres öltéstechnikák, motívumok. A buzsáki hímzőasszonyok még ma is szorgalmasan forgatják a varrótűiket. NÉPMŰVÉSZETI KINCSESTÁR BUZSÁKON Őseik egykori tárgyai között érzik igazán jól magukat. Fehér József buzsáki fafaragó és a hímzéseket készítő asszonyok a tájház udvarán szívesen dolgozgatnak nap mint nap Buzsákot a népművészete tette ismertté. Külföldiek ezrei fordultak meg a faluban egy-egy térítőért. Vigmond Erika A buzsáki tájház 19. századi hagyományos parasztporta, tisztaszobával, füstös konyhával, magtárral, istállós pajtával. Ágoston Zoltánnénak, a tájház vezetőjének kalauzolásában kibontakozik a hajdani élet is: - A nyitott kéményű füstös konyhában eredetiek a lábasok, amik egykor kis lábakon álltak. Innen fűtötték a két szobát is. Az egyiket lakhatóvá rendeztük be, a másik kiállítóterem lett. A rakott szemes kályha mellett a híres buzsáki hímzés domborodik a textíliákon, jellegzetes színvilágával és motívumkincsével: a vézással, a boszorkányossal és a rátétessel. A vézással egykor a díszlepedőket, szövött párnákat, ingujjakat díszítették. Színe a piroskék, és a piros-fekete. Motívumai a rózsa, szegfű, csibeláb, katykaringó. A boszorkányost úri hímzésnek tartották, mert az úri kisasszonyok ruhái készültek a jellegzetes V alakú töltéssel, a láncszemes körülhím- zéssel. A rátétes a legnehezebb, és nagy türelmet igényel. Színe a piros-fehér, és a kék-fehér, motívumai a páva, galamb, tulipán, szarvas. A kislányok régen rátétes népviseletben jártak. Halottas lepedőt is varrtak, amit a kisgyerekes családok felraktak a mestergerendára, hogy megóvják a kicsit a szemmel veréstől. - A kiállítóteremben kukoricaszárból készült játékokat is felsorakoztattunk, hogy a látogatók megismerjék, régen mivel játszottak a gyerekek - vette át a szót Kovács Józsefné, a faluház vezetője. - A pajtába búbos kemence került, amiben kenyeret, nyulat, malacot sütünk. Az Délszláv motívum a buzsáki asszonyok kezében és szívében élő motívumokat délszláv telepesek hozták magukkal a török hódoltság utáni időkben. A hímzés mellett elismert nép- művészeti ág a fafaragás is. A paraszti életet jelképezi a Tájház, amit a ‘60-as években nyitottak meg. 1990-ben került az önkormányzat tulajdonába. A pesti gyerekek is beültek az asszonyok közé csibelábat hímezni Ágoston zoltánné, a tájház vezetője arról beszélt: gyakran fogadnak gyerekcsoportokat, akik édesanyjuknak, nagymamájuknak mindig visznek egy- egy kisebb hímzést, könyvjelzőt vagy tűpárnát ajándékba. Nagyon fogékonyak a népművészetre. - Egyszer Öreglakon táborozó, budapesti 7-12 éves fiatalok jöttek hozzánk - idézte fel a tájházvezető. - A buzsáki motívumok annyira elvarázsolták őket, hogy megkérték az asszonyokat: azon nyomban tanítsák meg nekik az alapokat. Nem sajnálták az időt, s bizony beültek közéjük varrogatni. Öröm volt nézni, hogy közben jókat kuncogtak például a csirkelábas motívum hímzésekor vagy a katy- karingón, amit sokszor kimondani sem tudtak. Ágoston Zoltánné: az iskolás fiatalok fogékonyak a népművészetre önkormányzat varrószínt is kialakított itt, ahol az asszonyok kora tavasztól késő őszig szorgosan forgatják tűiket vagy a fafaragó hozzák el munkáikat.- A legszebb a gyümölcsfa, a cseresznye, körte, dió - sorolta a 77 éves Fehér József fafaragó. - Bútorbetéteket, tükörkereteket, ostort, juhászkampót, bütyköst is faragok a buzsáki mintákkal. A tudás nem veszik el, az unokám nagyon érdeklődik, megvan hozzá a kézügyessége. Kapitány Zsuzsanna édesanyjával együtt öltögetett a varrószínben. Nem csak hímez, kobaktököt is farag, tojásokat gravíroz. Édesanyja, Kapitány Fe- rencné a vézás motívumokat kedveli. Unokája tablóját is ezzel díszítette, s a néptáncosok ruháját is hímezte már. - Nyolcán vagyunk mindig, de most egyikünk hiányzik - tette hozzá Lenhoffer Istvánná. - Szeretünk itt lenni, hímzéseinket bemutatni és azt is, hogyan szépül meg a vászon, a textília - mondta Varga Jánosáé. jilling tiborné. a Hagyomány- őrző Együttes vezetője: - Ha egy falu megőrzi a múltját, akkor van jövője is. Buzsáknak a népművészet a múltja, amit tovább kell éltetni. Ebben mindig is a hímzés volt a legerőteljesebb. Az együttesünk például a viseletében őrzi és be is mutatja mind a három jellegzetes, kincset érő rátétes, vézás és boszorkányos hímzést. SZERINTEM balsai tamás plébános: - A települések kincse az ott élő emberek közössége. Buzsák népművészete mögött is kifinomult művészi, fejlett esztétikai érzékkel az alkotót, az embert kell nézni. S ha kezünkbe veszünk például egy oltárterítőt, minden öltés mint megannyi fohász száll Istenhez. Elismerést minden település kaphatna, ha jobban kiaknázná értékeit TORMÁNÉ JÁRFÁS ZSUZSANNA tanító: - Buzsák megérdemelten lehet büszke a címre. Elválaszthatatlanul hozzátartozik az a hagyomány, ami ma is élő. Nem csupán vitrinekbe zárt népművészet. Generációk adták át a tudást, én is ebben nőttem fel. Édesanyám ma is kézimunkázik, s természetesen én is tudok hímezni. A tudást nem hagyjuk elveszni, tovább ápoljuk. Nem hagyja elveszni a hagyományokat könyv Éppen a buzsáki hímzésgyűjteményen dolgozik a népi kultúra mestere A népművészeti kincsek egyik legjelentősebb somogyi kutatója és őrzője a balatonlellei Dol- bert Ferenc népi iparművész. Amellett, hogy maga is hímez, szenvedélyesen gyűjti és rajzolja is az egyes tájak népi hímzéseit, de gyöngygallért is készített már, a fafaragásban, a kobaktök karcolozásában is jeleskedik. Jelenleg ötvenhat zsűrizett, eredeti munkája van. A Lölle Hagyományőrző Egyesülettel, melynek elnöke is, életben tartják például a hímzés, a | csipkeverés, a fafaragás, a nép- | zene és néptánc hagyományait. f Legutóbb hosszú évek munká- ; jának gyümölcseként kötetbe § szedte a karádi hímzésgyűjte- Dolbert Ferenc népi iparművész a buzsáki motívumokat szedi csokorba ményt, közkinccsé téve a páratlan örökséget. A karádi után már a buzsáki motívumok csokorba gyűjtésén dolgozik a népi iparművész.- A történet nem arról szól, hogy egy kézimunkakönyvet adunk ki - tette hozzá Dolbert Ferenc. - A gyökerekig kell hatolni. Hiteles csak akkor lesz a kötet, akár hosszú utazások árán is, ha meggyőződöm róla: tényleg onnan származik-e a rátétes vagy éppen a vézás minta, ahonnan eredeztetik. Már sok szép mintám van a buzsákiaktól, s a kézimunka szakkörben is két télen keresztül a buzsáki motívumok voltak terítéken. Százötven éves pincéket őriz a buzsáki hegy Nádtetős pincék idézik az évszázados múlt paraszti építészetét a buzsáki hegyben. A János-, a Ceria- és a Kálváriahegyi pincéket és présházakat helyi védelem alá vette az ön- kormányzat. Ezek közül több műemlékvédelem alatt is áll. Ezzel óvják eredeti állapotukat, s szabályozzák, hogy az átalakítások során ne alkalmazzanak modern építészeti stílusokat a tulajdonosok. A fehér fal, a nádtető a két legfontosabb kitétel, amit minden pincetulajdonosnak be kell tartania. A százötven éves pincék kiemelkedő turisztikai látványosságok, ahol a gazdák saját boraikkal kínálják a betérőt. A hófehér falú, nádtetős pincék a paraszti építészetet őrzik
