Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-13 / 188. szám
2007. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ 7 GAZDASÁG Kérdőjelek a krumpli körül burgonyapiac Az importon múlik, hogy mit ér a hazai termés Az éves magyar krumplitermést mindig alapvetően befolyásolja, hogy a sok kistermelő és családi gazdaság mekkora területen vet Brüsszeli döntés az intervenciós raktárakban tárolt magyar kukoricáról Az elmúlt héten összesen 240 ezer tonna, magyarországi raktárakban tárolt intervenciós kukoricára fogadott el vételi ajánlatot a gabonairányító bizottság Brüsszelben. Az árak 190,07 és 220,1 ezer euró között mozogtak tonnánként. Két héttel ezelőtt 332 ezer tonnát értékesítettek, korábban pedig kétszer félmilliót. A mostani ügyletekkel tehát összesen több mint egymillió tonna talált vevőre. Akik az intervenciós kukoricából szándékoznak vásárolni, pályázatukat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalba kell benyújtaniuk. ■ Akik az intervenciós kukoricából szándékoznak vásárolni, az MVH- nál pályázhatnak. Az ajánlattételi időpontok szerdánként 13 órakor zárulnak le, hogy csütörtökön dönteni lehessen, de a kiírásban néhány hét más időpontokkal szerepel. Ajánlati biztosítékul tonnánként 10 eurónak megfelelő összeget kell letétbe helyezni forintban, az Európai Központi Bank által a hónap első napját megelőző napon közzétett árfolyamon számítva. Az uniós testület a döntését úgy hozza meg, hogy az árajánlatokat sorrendbe teszi, és meghatározza azt a minimálárát, amelyen még kielégíti a pályázók vételi szándékát. A nyerteseknek egy hónapjuk van arra, hogy az árat kifizessék, így juthatnak kukoricához. A vásárlók kilétéről az MVH nem adott tájékoztatást. ■ A bioetanolhoz ennél olcsóbb tengeri kell A bioetanol előállítása ma Magyarországon 30 ezer forintos tonnánkénti kukoricaár esetén éri meg a termelőknek - nyilatkozta az elmúlt héten Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára. A jelenlegi 40-50 ezer forintos tonnánkénti jegyzés túlságosan magas a bioüzemanyaghoz. A gazdaságosság attól is függ, hogy az egyes országok milyen adópolitikát folytatnak a bioetanollal kapcsolatban. ■ A burgonya őszi és téli áráról egyelőre csak fel- tételezések vannak, a piac az európai terméshez igazodik majd. Miklay Jenő A gazdasági kutatóintézetek az év második felében felfelé módosítják idei inflációs prognózisukat. A feltételezett drágulás oka elsősorban a Közép-Európát sújtó szárazság. Az idényáras élelmiszerek, a zöldségfélék, gyümölcsök esetében év közepén 3,4 százalékos áremelkedéssel számoltak az elemzők. Ám ha ezeknél a terményeknél valóban bekövetkezik a 15-25 százalékos áremelkedés, az több tized ponttal is emelheti az inflációt. Kopik Tamás, a GKI kutatásvezetője szerint az aszály piaci hatásai érezhetők jövőre is. A krumpli tavasszal 0,1 százalék körül rontotta a forint vásárlóerejét. Az új termés őszi, téli áráról egyelőre csak feltételezések vannak, de a mező- gazdasági elemzők abban egyetértenek, hogy a tavalyi árakhoz képest 50 százalékos áremelkedés tovább nő, mivel a szokásosnál jóval kisebbek a hozamok. A csökkenés veszteségessé teheti a hazai termesztést. Több okból is. A termelői árak nagyjából 80 százalékkal emelkedtek az utóbbi két évben, ugyanakkor nőtt az önköltség is. Farkas Zoltán, az FvM Bács-Kiskun megyei hivatalának vezetője azt mondja, hogy jelenleg hektáronként egymillió, azaz kilónként farkas ZOLTÁN arról tájékoztatott, hogy a megyében ismert 35-40 tonnás hektáronkénti átlaghozamok helyett most csupán 25 tonna körül lehet számítani az öntözött területeken is. Ez abszolút hozamban is fél termés, mert nem változott lényegesen a vetésterület. úgy 40 forint a ráfordítás. Ezt csak az étkezési piacokon lehet érvényesíteni, az ipari krumplit termesztőknek 20 forint körül kell tartaniuk az összköltséget ahhoz, hogy gazdaságosan jöjjenek ki. A burgonyatermesztés intenzív technológiával, öntözéses gazdálkodással éri csak meg. Az idei nyár abban kivételes, hogy most a vízpótlással sem lehetett egészségben tartani a növényállományt. A Kiskunságban csaknem megfőttek a guA megyében 3500 hektáron vetettek a nagy krumplitermesztő gazdaságok, a kiskerti termesztést 600-800 hektárra becsülik. Országosan sem módosult sokat a krumpliágazat, a nyilvántartott összesen 25 ezer hektár mindössze 3 százalékkal több, mint az előző évben. Mennyit kémek a krumpliért? (Fi/kg) Budapest 130-150 180-210 Kecskemét 90-110 160-200 Békéscsaba 100-150 140-190 FORRÁS: PIACI INFORMÁCIÓS RENDSZER mók, ráadásul a növényvédelemre is többet kellett költeni. Azok a kistermelők jártak jobban, akik a visszaültetésre alkalmas fajtákkal dolgoznak, mert így az önköltséget leszoríthatták 14-15 forintra. A szüret előtti állapotokból nem mertek komoly következtetéseket levonni a piaci elemzők. Főleg azért, mert az őszi, téli burgonyaárakat a hazai krumplitermés mennyisége ma már lényegesen nem befolyásolja. A nagykereskedők érthetően nem helyhez, hanem piachoz kötik a beszerzést, vagyis az számít, honnan tudják a legolcsóbban megvásárolni. A következtetésekhez mindössze annyi információnk van, hogy a nagy krumplitermesztő ukránok és lengyelek elég jó termést emlegetnek. ■ Az idei nyáron vízpótlással sem lehetett egészségben tartani az állományt. Az átlaghozamok kisebbek a szokásosnál HEBSZBHI Módosult a határidő a regisztrációra vkszi Október 31-re módosult a fiatal gazdák regisztrációs határideje, amit az FVM Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézeténél (VKSZI) kell megtenniük, ha december 31-ig igénybe kívánják venni a tízszázalékos többlettámogatást. Megnyílt az iroda a vidékfejlesztésre tápiógyörgye Az elmúlt héten megnyílt az országban az első Helyi Vidékfejlesztési Iroda. A hálózatnak ösz- szesen 160 irodája lesz, amelyeknek meghatározó szerepük lehet abban, hogy a vidék az agrárium mellett más megélhetési lehetőségeket is nyyjtson. Szakmai konferenciák a Farmer-Expón DEBRECEN AugUSZtilS 29. és szeptember 1. között tartják az idei Farmer-Expo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakkiállítást Debrecenben, amelyhez zöldség-gyümölcs szakkiállítás is csatlakozik. A kertészeti ágazat iránt érdeklődők mindennap konferencián is részt vehetnek, de lesz kacsa- és libaúsztató verseny is. Traktorral vonulnak át az országon gépek Az olasz mezőgazdaságigép-gyártók szövetsége mozgó kiállítással és vásárral mutatkozik be Közép- Európában. Magyarországra szeptember 5-én Rédicsnél lépnek be, és Salgótarján érintésével Szlovákia felé szeptember 7-én lépnek ki. Élelmiszer-biztonsági kampány Kínában peking Az országban gyártott élelmiszerek minőségével kapcsolatos aggályokat a pekingi olimpia közeledtével el kellene oszlatni, ezért a kormányzat nagyszabású ellenőrzési és tájékoztatási kampányt indított az országban. Pannon Folytatódik a repce diadalmenete az EU-ban vetésszerkezet A cukorrépa egyre inkább háttérbe szorul az unióban Szélhámosok ellenőrnek adják ki magukat vidéken Elsősorban a bioüzemanyagok iránti növekvő kereslet az oka, hogy évről évre jelentősen nő az őszi káposztarepce területe az uniós tagállamokban. Cukorrépával ezzel szemben egyre kisebb területen foglalkoznak. Az Eurostat előzetes adatai szerint Idén már 6,1 millió hektáron vetették el az olajos növény magját, ami majdnem 14 százalékos területnövekedés 2006-hoz képest, és harmadával több, mint az utolsó öt év átlaga. Az ez évi becsült repcetermés 17,6 millió tonna. A legnagyobb repcetermelő országok: Franciaország, Németország és Lengyelország. Hazánk, ahol megduplázódott a vetésterület, hatodik a sorban. A gabonafélék jelentősége is nőtt valamelyest, területük ugyanis másfél százalékkal, megközelítően 58 millió hektárra emelkedett a múlt évhez képest. Az össztermést 281 millió tonnára becsülik Brüsszelben. Búzát 22 miliő hektáron arattak, mégpedig átlag 5,5 tonnát. Tavalyi és becsült idei termésátlagok az EUban (t/ha) 2006 2007 Búza: 5,3 5,5 Árpa: 4,1 4,6 Rozs: 2,8 3,0 Kukorica: 6,5 6,8 Rizs: 6,8 6,8 Repce: 3,0 2,9 Cukorrépa: 51,2 60,1 FORRÁS: EUROSTAT A legnagyobb búzatermelő változatlanul Franciaország, ahol ötmillió hektárról takarították be, de Németország, Spanyolország, Lengyelország és hazánk is a legjelentősebb piaci szereplők között található. Az árpa szerepe kicsit visszaesett Európában, miközben a rozs területe kismértékben növekedett. Az előbbit majdnem 14 millió, utóbbit pedig 2,6 miiló hektáron termesztették ebben az esztendőben. A szemeskukorica területe három százalékkal gyarapodott és elérte a 8,8 millió hektárt, ahonnan 60 millió tonnányi termést vártak az uniós szakemberek egy hónappal ezelőtt. A több országot is sújtó példátlan aszály miatt azonban valószínűsíthető, hogy korántsem lesz ennyi. Tengeriből egyébként legtöbbet a franciák és az olaszok vetnek, a harmadik helyen pedig az EU- újonc Románia szerepel a maga 2,5 millió hektárjával. A cukorrépa mélyrepülése folytatódott tavalyhoz képest három százalékkal, így kevesebb mint kétmillió hektárra csökkent a vetésterülete. A tendenciát jól érzékelteti, hogy az édesgyökeret 2002-höz képest 13 százalékkal kisebb területen termesztik az idén. Különösen számottevő, 24 százalékos a csökkenés hazánkban. ■ Laczi Zoltán A tavalyi hasonló esetek után idén is hír érkezett a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz arról, hogy csalók tévesztik meg a gazdálkodókat. Magukat ellenőrnek kiadva jelennek meg a gazdánál, azzal, hogy a földterületen vizsgálják az agrár- és vidék- fejlesztési EU- projektek végrehajtását. Csongrád megyében az egyik megtévesztett idős gazdától munkadíjként tízezer forintot is kicsaltak. A helyszíni ellenőrzés az MVH feladata, amit az EU előírásainak megfelelően kell végezni. Mivel hasonló szélhámosságok az ország más tájegységein is előfordulhatnak, a hivatal felhívja az érintettek figyelmét, hogy az ellenőröket kellő elővigyázatossággal fogadják. Az MVH helyszíni ellenőrei emblémával ellátott műanyag azonosító kártyával igazolják magukat, előtte azonban a gazdálkodók levélben kapnak értesítést az ellenőrzés időpontjáról. Az elvégzett vizsgálat fejében a hivatal ellenőrei soha nem kérhetnek semmiféle ellenszolgáltatást, így pénzt sem. Akik a fentiektől eltérő, rendellenes körülményeket észlelnek, azokkal valószínűleg szélhámosok próbálkoznak. ■ ■ A gazdák mindig előzetes értesítést kapnak az ellenőrzésről.
