Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-12 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 32. szám
6 ________ ÉLETMÓD wm mx/'-íi: ? 'mm- * .'.■ m / .-- ■ *' -v- *.o»- ^SM^nBSMSSSSMS&^ss$ssSM^MMSMlí^^^^H^^ssm 2007. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP ■mhhmrhmmhhhphhhhmhmmh ■gEBBM Szklerózis multiplex: megvan a genetikai ok AZONOSÍTOTTAK KÉT GÉNT, amely a központi idegrendszer súlyos megbetegedéséért felelős - jelentették be amerikai kutatók. Az ideg- rendszeri betegség okára eddig nem találtak választ. Ez a két gén azonban nagy százalékban található meg a betegek szervezetében, ezért tanulmányozásuk akár a gyógymódot is jelentheti. Skizofrén egereket alkottak mesterségesen megváltoztatták az egészséges egerek génállományát az amerikai John Hopkins Egyetem kutatói, és így sikerült a skizofrénia jeleit előidézni a kifejlődő állatoknál. A tünetek közt szerepelt a hiperaktivitás, az apátia és a csökkent szaglóérzék. Vizsgálják az állatok agyműködését is, hogy kiderítsék a betegség kialakulásának idejét és módját. A briteknek ciki az óvszerről beszélni NEM MERIK A BRITEK Új partnerükkel megbeszélni, hogyan védekezzenek, ezért inkább nem védekeznek - derült ki egy felmérésből. Leginkább a harmincon felülieknek ciki a téma, emiatt nőtt a szexuális úton terjedő betegségek száma. Ez a korosztály kevés felvilágosítást kapott gyermekkorában, ezért ciki nekik az óvszert szóba hozni. Újabb hírek az Alzheimer-kórról dél-amerikában olyan zárt közösségeket fedeztek fel, amelyeknél tisztán nyomon követhető az örökletes Alz- heimer-kór. Ez azért fontos, mert a csoportok vizsgálata sokkal tisztább eredményeket hozhat. Még szenzáció- sabb bejelentés, hogy már szemvizsgálattal is sikerült azonosítani az időskori elbu- tulással járó hajlamot. Rákot kapni egy vírustól limfóma Kevesen ismerik, pedig korosztályok vannak veszélyben Kialakulásának okai nem tisztázottak, de évente több száz új megbetegedést diagnosztizálnak hazánkban. A betegek java egészen fiatal, épphogy csak felnőttkorú. Sokan még azt sem tudják, hogy a limfóma egy daganatos betegség. Wlcsek Anna A limfóma a nyirokrendszer rosszindulatú daganatos megbetegedése. A limfociták, azaz a nyiroksejtek az immunrendszer részét képezik, a betegségek innen indulnak ki. Daganatos betegségeik tehát az immunrendszer betegségei is egyben. Annak ellenére, hogy a limfóma az ötödik-hatodik leggyakoribb rákos betegség hazánkban (és a világon is), a vele kapcsolatos ismeretek elenyészőek. Ez azért is veszélyes, mert a kór egyik típusa épp abban a korosztályban, a 16-35 év közöttiek körében szedi leginkább áldozatait, akikről úgy gondolnánk, makkegészségesek. A harmincas, a negyvenes és az ötvenes korosztályban viszonylag csekély a megbetegedések száma, de van a lim- fómának egy újabb megugrása, 65 év körül. Ennek okát még nem ismerik. „Az egészségtudatosabb fiatalok szerencsére már jobban odafigyelnek magukra, ezért a testükön végbemenő változásokat is hamarabb észreveszik - mondja Schneider Tamás, az Országos Onkológiai Intézet főorvosa. - A nyirokcsomók megnagyobbodásának oka leggyakrabban valamilyen fertőzés, másodsorban valamilyen szolid daganat áttéte, és csak harmadsorban limfóma. Árulkodó jel lehet, ha a duzzanat három-négy héten belül nem múlik el, és átmérője egy-másfél centinél nagyobb.” A daganatok kialakulásának oka még tisztázatlan, a kutatók leginkább vírusos fertőzést valószínűsítenek. Azt azonban fontos tisztázni, hogy a limfóma nem örökölhető, tehát a betegek családtagjai nem tartoznak nagyobb rizikófaktorba. A betegség két, egymástól jól elkülöníthető típusra osztható. Ezek a Hodgkin és a non-Hodgkin limfómák. A különbség a kettő között az a speciális daganatsejt, amely a Hodgkinban megtalálható, a mutatni szakembernek A nyirokmirigyek duzzanata bárki által észlelhető, a változásokat mindig meg kell non-Hodgkinban pedig nem. „A non-Hodgkin limfóma közel 30-féle betegséget foglal magában, mindazon nyirokmirigy- daganatokát, amelyekben az említett daganatsejtek nincsenek jelen”- mondja Schneider diktor. A non-Hodgkin limfómákat két nagy csoportra oszthatjuk, az agresszív és a nem agresszív formákra. A beteg kezelés utáni kilátásai furcsa ellentmondásban vannak a daganatok elnevezésével. Az évek alatt kifejlődő, nem agresszív tumorok ugyanis sajnos véglegesen nem gyógyíthatók, pusztán hosszú évekig tünetmentessé tehetők. Ezáltal a beteg élete akár tíz-tizenöt évvel is meghosszabbítható. Ezzel szemben az agresz- szív, rendkívül gyors lefolyású megbetegedések (ha időben észreveszik) a kezelést követően az esetek csaknem kétharmadában véglegesen gyógyíthatók. A Hodgkin limfóma kezelése kombinált kemoterápiával, és ha szükséges, sugárkezeléssel történik. Bár az eredmények igen biztatók, a kemoterápia mellékhatásait (hajhullás, erős hányinger) sajnos gyakran nehéz elviselni. A non-Hodgkin limfóma gyógyítására az utóbbi években immuno-kemoterápiát alkalmaznak. Az immunterápia lényege, hogy a szer csak a daganatsejteket veszi célba, és megjelölve azokat, az immunrendszer segítségével pusztítja el őket. Schneider Tamás elmondta: Ezzel az eljárással a betegek hatvan százaléka eredményesen gyógyítható. A fennmaradó negyven százaléknál őssejtterápiát kell alkalmazni. Az OEP augusztus elsejétől minden kezelést finanszíroz. ■ A 16 és 35 év közöttieket veszélyezteti leginkább a kór. Jobb figyelni rá és gyakran ellenőrizni, mint szemet hunyni felette A NYIROKCSOMÓK megnagyobbodása mindenki számára észlelhető, így akár a beteg vagy a háziorvos is felfigyelhet az árulkodó jelekre. Az esetek kétharmadában a nyaki, a kulcscsont feletti és a hónalji nyirokcsomók megduzzadása hívja fel a figyelmet a bajra. Sajnos a maradék egyharmad- ban a tumor a mellkasban, még ritkábban a hasban fejl& dik ki, ahol észrevétlenül növekedhet. Ilyen esetben köhögés, nehéz légzés, fájdalom lehet az árulkodó tünet. A rendszeres tüdőszűrések felvételein azonban az elváltozások jól láthatók, a diagnosztizálás tehát még ezekben az esetekben is időben megtörténhet. Nem tesz jót a sok üdítő fogyasztása táplálkozás A cukormentes italok növelik az édesség utáni vágyat A bostoni egyetem orvosi karának kutatói szerint azoknál a felnőtteknél, akik naponta fogyasztanak üdítőt - függetlenül attól, hogy az diétás-e vagy sem -, nagyjából ötven százalékkal magasabb az úgynevezett meta- bolikus szindróma veszélye. Ez az elnevezés az elhízás, a cukor- betegség, a magas vérzsírszint és a magas vérnyomás együttes előfordulását jelenti, amely növeli a szívbetegségek és a stroke rizikóját. A cukortartalmú üdítőkről már korábban is ismert volt, hogy egyéb rizikótényezőkkel együtt növelik a szívbetegségek kockázatát. Az eredmények egy átfogó, négy éven át zajló vizsgálatból származnak, amelyben közel hatezer, ugyanabban a városban élő középkorú nő és férfi vett részt. A felmérés elején a vizsgált személyek mind egészségesek voltak, egyiküket sem érintette a fent említett szindróma. A vizsgálat során viszont kiderült, hogy a rendszeres üdítőfogyasztás 31 százalékkal növeli az elhízás esélyét. Az eredmények meglepték a kutatókat, mert korábban azt gondolták, hogy a diétás és nem diétás üdítőket fogyasztók között kimutatható különbséget találJobb választás az ásványvíz... nak majd. A felmérés tapasztalatai szerint az üdítőfogyasztók, függetlenül attól, hogy figyelnek- e az italok kalória- és cukortartalmára, hasonló étrenden élnek: általában kalóriadúsabb ételeket, több telített zsírsavat és transzzsírt, kevesebb rostot esznek, és keveset mozognak. A jelenség okáról több feltételezés is él: a legelterjedtebb szerint az édes italok növelik az édesség utáni vágyat. Emellett a folyadékoktól kevésbé lakik jól az ember, mint a szilárd tápláléktól, ezért az ilyen italokat fogyasztók valószínűleg mégsem étkeznek egészségesen. ■ D. Á.
