Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-12 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 32. szám
2 2007. AUGUSZTUS 12., VASÁRNAP KÖZÉLET, POLITIKA Ahányféle íz, annyi fajta szín. Pataki János szerint jó lenne, ha a cukrászok nem használnának szintetikus anyagokat a fagylaltok színezésére. Mit nyalhatunk a fagyival? adalékanyagok A vásárlókat tájékoztatni kellene az összetevőkről ■KSjXXSB Bűzfelhő az elhullott sertések miatt ELVISELHETETLEN bűzt árasztanak a sertéspestisben elhullott állatok a romániai Temes megyében. A szerb határ közelében fekvő Csene községben csak öt nap után temették el az elhullott állatokat. Ennyi ideig váratott magára a román állat-egészségügyi hatóságok határozata a tetemek megsemmisítéséről. Végül a helyszínen való elföldelés mellett döntöttek a hatóságok. Méreg nélkül is kitermelhető az arany ciánmentes technológiát javasol a verespataki aranybányából a nemesfém kitermeléséhez a bukaresti képviselőház elnöke. Bogdán Olteanu ellenzi a kanadai - román vállalat tervét az aranybánya létrehozására, szerinte Verespatak számára a falusi turizmus és az idegenforgalom fejlesztése is komoly lehetőség. Kaczynski felbontotta a lengyel koalíciót pontot tett a lengyel kormányfő az egy hónapja tartó koalíciós válság végére: úgy döntött, felbontja a koalíciót a nacionalista, katolikus Lengyel Családok Ligájával (LPR), holnap menesz- ti a párt minisztereit. Erről Román Giertych, az LPR vezetője tájékoztatta tegnap a sajtót, hozzátéve: ez a lépés minden bizonnyal vonatkozik a harmadik koalíciós pártra, az Önvédelemre is. Kaczynski Jog és Igazságosság (PiS) pártjának vezetői előrehozott választásokról tárgyalnak. Kaczynski nem tárgyal tovább A guargumibotrány kapcsán felmerülhet a kérdés, mit tartalmaz például a gépi vagy a gombócos fagylalt. Amíg sok uniós országban erről is van ismertető, addig nálunk ezt nem szabályozza törvény. Bohunka Tünde A Fidesz új riadóláncot hívna életre a dioxinügyhöz hasonló élelmiszerbotrányok esetére, amelynek értelmében 72 órán belül visszahívnák a boltokból az egészségre veszélyes termékeket - mondta tegnap Koszorús László (Fidesz). „Türelmünk elfogyott, a magyar vásárlók türelme elfogyott, nem értjük, kiknek áll érdekében az, hogy a fogyasztókat magukra hagyják a dioxinnal szennyezett ételekkel" - tette hozzá. Hangsúlyozta: „Már egy hete tart a guar- gumival kapcsolatos élelmiszerbotrány, egy hete tudjuk, hogy több tízezer veszélyes termék van a boltok polcain, azonban a kormány mégsem hozza nyilvánosságra ezek listáját”. Hisztéria- és zavarkeltésnek nevezte Koszorús szavait Alexa György (MSZP). Tudomása szerint még egyeüenegy termékben sem találtak dioxint, jelenleg több mint 300 cég termékeit vizsgálják. A guargumibotrány kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy ha fagyizni megyünk, kitől fogjuk megtudni, hogy mit eszünk meg? Ugyanis nálunk még nem, de egyes uniós országokban a fagylaltos- pult mellé kiírják, hogy melyik ízesítésű fagyi mit tartalmaz. Domoki János, az Országos Élelmezéstudományi Intézet (OÉTI) főosztályának helyettes vezetője kérdésünkre elmondta: azokban az országokban, ahol feltüntetik, mi van a fagyiban, az inkább önkéntes alapon működik, semmint kötelezően. Jogszabálytól függetlenül a kereskedők nagyobb bizalmat szerettek volna néhány uniós országban nemcsak kiíiják a fagyi és más élelmiszerek adalékanyagait, de például Dániában a legtöbb nagy élelmiszeráruházban a polcokra még ébreszteni a vásárlókban. Ez a lépés tudatosságra ébresztené a vásárlókat, és csak a cukrászokon múlik, mikor vállalkoznak arra, hogy ezt nálunk is bevezessék, mondta Domoki. Felhívtunk néhány cukrászdavezetőt, ők feltüntet- nék-e a finomságok összetevőit? Egy jó nevű pécsi üzlet vezetője azt mondta, mindenféleképpen kitennék, de éppen a szintetikus anyagok miatt hagytak fel a fagylaltárusítással. Szomorúnak tartja, hogy sokan még mindig mesterséges színezékeket használnak. Egy aszódi cukrászdából pedig azt a választ kaptuk, hogy ők - félve a forgalom esetleges esésétől - nem tennék közszemlére az összetevők listáját, mert az átlagember nem is tudja, melyik nagyítókat is kitesznek, hogy a vásárló biztosan el tudja olvasni az árukon feltüntetett összetevőket. így a vevők gond nélkül tudnak figyelni az egészségükre. jelzés, E-szám mit jelent, és minden anyagról csak rosszat feltételez. Pataki János, a Magyar Cukrász Iparosok Országos Szövetsége elnöke szerint „a vásárlókat megilleti a tájékoztatás és az uniós gyakorlat követendő példa lenne”. Másrészről „a magyar árakba nem fér bele ennyi, a kiírással járó babramunka - a mi fagyink feleannyiba kerül, mint a német -, persze ha drágábban adhatnánk, úgy igen”. Az elnök úgy tudja, van valamiféle régebbi jogszabály, hogy ha természetes színezéket használnak, akkor azt nem kötelező kiírni, de jó lenne, ha a cukrászdák nem használnának szintetikus anyagokat a fagylalt színezésére. Szerinte a vásárlókat a kiírás nem befolyásolná, mert ők csak arra figyelnek, hogy minél olcsóbban vehessék meg kedvenc nyalánkságukat és süteményüket. Viszont a jó minőséghez és szolgáltatáshoz magasabb árakra van szükség. Pataki János már 20 éve küzd azért, hogy a mesterséges színezékeket kitiltsák a cukrásziparból, de szerinte el fognak jutni oda, hogy ki kell majd írni a sütemények és fagyik mellé, ha nem természetes anyagot is tartalmaznak. Harminchárom intézkedés a fogyatékosok segítésére „Elfogadta a kormány a fogyatékosügyi program végrehajtásának cselekvési tervét a múlt héten” - mondta Lamperth Mónika tegnap Pápán, a Rokkantak napja rendezvényén. - Idén, illetve a következő két évben harminchárom konkrét intézkedést határozott meg a kabinet a fogyatékkal élők segítésére. Ezek között szerepel a lakások akadálymentesítése vagy például egy foglalkoztatási program azoknak, akik halmozottan sérült családtagokat ápolnak otthon. A szociális és munkaügyi miniszter kijelentette: uniós forrásokból a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató cégeket állami támogatásokkal fogja a kormány kompenzálni. A szociálisan érzékeny vállalkozások termékeiket, szolgáltatásaikat biztos és védett piacokon értékesíthetik. A fogyatékossággal élők munkaerő-piaci jelenlétét átképzésekkel is próbálják javítani, mivel Európa más országaihoz képest arányuk nálunk rendkívül alacsony. ■ B. B. Tasnádi miatt fenyegették meg az újságírókat? Az ellopott államtitok miatt megfenyegették az egész magyar sajtót a Fidesz szerint, hogy az újságírók ne merjék nyilvánosságra hozni a titkos dokumentumot - írja közleményében Demeter Ervin. Ezzel párhuzamosan pedig hírek keringenek a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) „lefejezéséről”, valamint arról, hogy a rendőri szervezeten belül valóságos hajtóvadászat indult a bűnös leleplezésére - közölte a volt titkosszolgálati miniszter. A fideszes politikus spekulációja szerint Tasnádi Péter politikai kapcsolatrendszerérői szólhat a dokumentum. Demeter szerint ez felettébb gyanús Tasnádi legutóbbi interjújával összefüggésben, amelyből szerinte kiderül, hogy a jelenlegi kormány legalább egy tagja ma is a barátja. „Ha ez valóban így van, akkor több mint gyanús a rendőri vezetés és a kormány buzgó igyekezete az ügy eltussolására” - írta Demeter. ■ B. B. ■ Ha fagyizni megyünk, kitől tudjuk meg, hogy mit tartalmaz az édesség? Dánia: tökéletes marketingfogás nagyítókkal Félkatonai szervezetek, avagy kulturális egyesületek? alkotmányjogász Kolláth György szerint egyelőre nem állapítható meg törvénytelenség a Magyar Gárda ügyében Egyre nagyobb port ver fel a Jobbik kezdeményezésére megalakult Magyar Gárda nevű szervezet. Az alapítók kulturális és hagyományőrző szervezetről beszélnek, míg a radikális jobboldali párt ellenfelei félkatonai szervezeteket emlegetnek. Vona Gábor, a Jobbik elnöke lapunknak elmondta, hogy a Magyar Gárda megalakulását pártja segítette, de megszervezése után a politikai szervezettől függetlenül működik, saját vezetőkkel. A gárdisták önkéntesként katasztrófa- és polgári védelmi feladatokat látnának el a szakszolgálatokkal együttműködve, valamint kulturális célú - például hadi- sírgondozás - és karitatív küldetéseket - adománygyűjtés - végeznének. A felzúdulást azonban sokkal inkább az váltotta ki, hogy a gárdisták háborús helyzetben az ország védelmére is ■ Vona Gábor: a gárdisták lőtereken is megismernék egyes fegyverfajták használatát. kelnének, ehhez pedig fegyverismeret szükséges. Ezért a politikus szavai szerint módot keresnek arra, hogy „lőtereken a gárdisták megismerkedjenek egyes lőfegyverek használatával”. Az ellenzők másik érve a gárdisták egyenruhája. Augusztus 25-én a budai Várban felesküszik a haza és a nemzet szolgálatára az aktivisták első 56 fős csoportja árpádsávos, címeres fekete gyakorlóban. A fekete szín pedig sokakat a negyvenes évek fasiszta uniformisaira emlékeztet. Vona azonban cáfolt bármiféle összefüggést, szerinte a fekete nemcsak méltóságot sugall, hanem a világ több hadseregében is használják. A Gárda megalakulásával a sajtó egy része több más, hasonló szervezetről is beszámolt. Ilyen például a Franka Tibor újságíró házát védelmező - ismeretlen Biztonsági őr egy hazai rendezvényen. Sokakat a fasiszta uniformisra emlékeztet a fekete egyenruha célú és összetételű - Nemzeti Gárda, továbbá a márciusban megalakult Nemzeti Őrsereg. Sőt egyesek szerint még a gárdistáknál is militánsabb csapat a Kárpát-haza Nemzetőrség, amelynek alapítói között a híres szívsebészt, Papp Lajost is megtaláljuk. Ezen szervezetekkel kapcsolatban mind gyakrabban elhangzik a félelmet keltő „félkatonai” jelző. Ugyanakkor ez sokkal inkább jellemző lehetne az őrző-védő cégekre. Ezek sok esetben egykori kommunista rendőri vezetők irányítása alatt állnak. Éles kritikát fogalmazott meg a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége a Magyar Gárda ellen. Szerintük a radikális erők megkezdték az erőszakra való felkészülést. Ugyanakkor arról is jelentek meg információk, hogy a zsidó közösség Maccabi nevű szervezete korál> bán többször is saját egyenruhás önvédelmi aktivistákkal biztosított egy-egy rendezvényt. Kolláth György úgy látja, a Magyar Gárda alkotmányellenes tevékenysége még nem ítélhető meg. Az alapszabályából és az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvéből kiderül, törvényes célokért tevékenykednek-e. A működés a jövőben is vizsgálható, és ha az a törvényesség feltételeinek nem felel meg, úgy akár fel is oszlatható a szervezet - tette hozzá az alkotmányjogász. ■ M. L.
