Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-09 / 185. szám
11 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 9., CSÜTÖRTÖK SOMOGYORSZÁG KINCSEI múltidéző Szent László király adománylevele Selyc néven már megemlékezett a Zselicről, „ahol 30 kanászház van az erdőségben”. Az 1700-as években pedig már irtották az erdőt BETYÁRTANYÁBÓL TURISTAPARADICSOM Az év minden szakában más arcát mutatja a zselici erdő. Mást mond a szakértőnek és a laikusnak, de mindenkit elvarázsol szépségével, vadállományával a belőle áradó békével Egy régi példabeszéd szerint valamikor nem az erdő volt Somogybán, hanem Somogy volt az erdőben. F. Szarka Ágnes A Zselic név a kutatók szerint vagy a szláv makkot jelentő zse- lod szóból ered, ami utalhat a hatalmas mennyiségű makktermésre, vagy a szerb kies, ékes, kellemes jelentésű zselica kifejezésből. A honfoglalástól kezdve jelentős gazdasági tevékenység folyt itt: halászat, vadászat, állattartás. A középkorban valóságos kanászkirályságot alakítottak ki. Lakói híresek voltak barbár hajviseletükről, hangos, rikkantások- kal tűzdelt vigasságaikról, táncos, énekes falusi ünnepeikről. Előbb a török hordák, majd a Rákóczi szabadságharc idején a rác csapatok pusztították el a mezőgazdasági kultúrát, állatállományt A 18. században kezdődött az erdők irtásával az ekés földművelés. Ekkor az erdősültség még elérte a 80 százalékot. A szabadságharc leverése után az üldözöttek búvóhelye lett a zselici rengeteg. Nagyrészt levitézlett honvédekből verődtek össze a somogyi betyárok. Törzshelyeik a csárdák voltak, és a nép szerette őket. 1863-ban több mint hatvan csárdát tettek a föld színével egyenlővé a pandúrok, 29 betyárt és 25 orgazdát ítéltek halálra. A fahasználatnak ezekben az időkben nem volt jelentősége, az erdőkben főként legeltetést folytattak. A patriarchális kezelést az 1850-es években bérleti kezelés váltotta fel. Ekkor kezdték kitermelni az erdőket. A vágásokat makkültetéssel és sarjakkal újították fel. Az első vüágháború után kezdődött a gőzüzemű erdei vasút építése. A 2. világháború és az államosítás után nyűt mód az egységes és szakszerű erdőgazdálkodás bevezetésére, a termőhelyi adottságok kihasználására. A zselici erdőket bükk, tölgy, gyertyán, hárs, fenyő és cser alkotja.- Somogy területének több mint a negyede erdő. Ezzel az ország ötödik legerdősültebb megyéje. Távlati cél, hogy elérjük az egyharmadot. Különös színfoltja a megyének a Kaposvártól délre fekvő dombokon elterülő Zselic- ség - mondta Nádas József, az Állami ErdéSzikrázó téli napsütésben mutatja meg igazi arcát nádas József szerint az abszolút béke és nyugalom akkor tapasztalható, ha valakinek megadatik, hogy 20-25 centis hóban, szikrázó napsütésben, lovas szánon járhatja be a Zselic egyébként járhatatlan, úttá- lan vidékét.- ILYENKOR FELTÁRJA magát az erdő, sokkal többet lehet látni, mint az év bármely más szakában - mondta. - Nekem szerencsére megadatott. Egész nap szikrázott a nap, a lovak jól bírták, és nagy élmény volt a kinti uzsonna is. Valahogy másmilyen íze volt a sült szalonnának, húsnak, mint általában. A szakembernek is sok mindent elmond a téli erdő. A Zselic mediterrán klímájával, ritka növényeivel igazi kuriózum szeti Szolgálat kaposvári igazgatója. - A valamikor egybefüggő erdőséget az 1900-as évek elejére csaknem kürtották. A dombhátak 200-300 méterre emelkednek a tengerszint fölé. A Mecsek középhegység éghajlatához hasonló klíma miatt szép ezüsthársas bükkösöket találunk errefelé sok, a mediterrán hatást kedvelő ritka növénnyel. Itt él a világ legkiválóbb genetikai adottságú gímszarvas-populációja. Néprajzi egység A ZSELICSÉG PÁSZTORAINAK hangszere a duda, a furulya és a citera, míg híres ka- násztáncuk kelléke a pásztorbot volt. Épületeik fából készültek, a tetőt zsúppal fedték. A pitar-tornác oszlopait ácsfaragások díszítették. Ruházatuk a vászongatya, fehér hímzéses ing, zsi- nórozott mellény, pörge kalap és kemény szárú csizma. czanka VALÉRIA, a bányai Panoráma Egyesület elnöke: - Nekem a Zselic a szerelmem, itt érzem magam igazán otthon. Minél jobban elmélyed valaki ebben a tájegységben, annál jobban félti, annál többet dolgozik érte. Nagyon sok különlegesség látható itt: az egyedülálló ezüsthársas génrezervátum, hazánk legnagyobb méhle- gelője és a medvehegyma is. spiegl József, a Zselica Szövetség elnöke: - A Zselic az érintetlen természet csodája az erdőrengetegeivel, a tocsogóival, a meredek lejtőivel, a horhosaival, a vadállományával, a szinte tapintható békével. Ebben a rohanó világban szükség van az ilyen szigetekre, megállóhelyekre. Minden törekvésünk, hogy ezt a csodát megőrizzük az utókor számára. forintos László, a Szent Benedek VL elnöke: - A tájegység legnagyobb értéke az érintetlensége, attól függetlenül, hogy a turizmus fejlesztése érdekében utakat kellett építeni. A Zselic olyan egység, amilyen nagyon kevés helyen fedezhető fel. Az anyatejjel kell magunkba szívni a védelmét. Már gyermekkorban meg kell tanulni, hogy mit szabad az erdőben és mit nem. Jól megfizették a hóhért Somogy vármegyében Összefognak a civilek a túrázókért turizmus Valamilyen szállás szinte minden zselici településen található A betyárok közül jobban járt az, akit üldözés közben lelőttek, mint akit elkaptak a zsandárok. Válogatott kínzásokat eszeltek ugyanis ki. Alkalmazták az ökölcsavart, a spanyol csizmát és szamarat, a spékelt nyulat vagy a gonosz lizit. A szűzlány öle és a vízpróba is gyakori vallatási módszer volt. Alkalmazásukkor recsegett a csont, szakadt a bőr, folyt a vér. A kivégzés igazi népi látványosság volt, a hóhért jól megfizették. Egy sima lefejezésért, akasztásért, eleven elégetésért, kerékbe törésért 9-9 forintot kapott. Ha vidékre ment, még koszt és bor is járt neki. Viszonyításként: egy állami tisztviselő havi fizetése 70 forint volt. Betyársors. Mészáros Pál, a híres Pali betyár sírja a visnyeszéplaki erdőben Somogy megyében több száz kilométernyi jelzéssel ellátott, térképen szereplő turistaút található. Ezek karbantartását, fenntartását, a jelzések festését, felújítását a civil szervezetek, természetjáró egyesületek tagjai végzik.- Ehhez a munkához időnként némi anyagi segítséget is tudunk nyújtani - mondta Frank Dezső, a megyei önkormányzat turisztikai irodájának vezetője. - De az effektív munkavégzés, a jelzések festése a civilekre hárul. Az irodavezető szerint minden zselici településen található valamilyen szálláshely.- Szennában tíz család fogSzabadkai Tibor kadarkúti magánarborétuma kedvelt célállomás lalkozik a falusi turizmussal. Miszlang Jánosné 1990 óta biztosít szállást az arrajáró kirándulóknak.- Nemcsak magunkat, hanem a többieket és a települést is hirdetjük - mondta Miszlang Jánosné. A vendégek egy része kész útitervvel érkezik, ám akad, akinek mi javaslunk programot. Nemcsak a Zselic szépségeit ajánljuk figyelmükbe, hanem a megye egyéb látnivalóit is. így a Rippl-Rónai Múzeumot vagy a somogyvári Krisna-völgyet és a kadarkúti arborétumot. Természetesen a bőszénfai szarvasfarm sem maradhat ki a javasolt úti célok közül.
