Somogyi Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-08 / 184. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. AUGUSZTUS 8., SZERDA mmmmm Magyarföldet magyar kézbe Kiss József mezőgazdasági vállalkozó. - Nagybajom környékén gazdálkodom, í Megszokott, hogy a mező- gazdasággal foglalkozók először az időjárást emle- | getik. Nálam ez a második | helyre szorul, mert ha nem j magyar kézben van a ma- j gyár föld, akkor nem érde­kes, hogy aszály van vagy jégverés. Gondot okoznak a felvásárlók és a kereskedők is. A hozzáállásukon lenne mit változtatni. Akinek a munkája a hobbija is, mint nekem, azt most nem iga­zán érdekli sem nyaralás, sem egyéb más. De jobb lenne egy kicsit nyugod- ! tabban élni. SH-PORTRÉ A nagybajomi képviselő szabó TAMÁS mezőgazdasá­gi vállalkozó, a megyei köz­gyűlés tagja, a Magosz me­gyei elnöke. - Harminc éve élek Bajomban. Két hónap­ra jöttem, de itt ragadtam. A közgyűlésben nehéz dol- | gom van. Nagyon sokszor | úgy tűnik, hogy Somogybán csak Kaposvár és néhány nagyobb város létezik. A többieknek szinte nincs képviselete, és dolgozik egy lobbi is az igazi vidék ellen. Vallom, hogy a vidéket, a falvakat és a kisebb városo- ! kát, így Nagybajomot is sú- ! lyuknak megfelelően kell kezelni. Ettől még messze j vagyunk. Próbálom ezeket az elveket képviselni, társa­kat keresek a munkához. Nincs idejük a félelemre önkéntes tűzoltók Százhúsz éves a testület, változatlanul lelkesek Akcióban. Az elmúlt hónapban öt alkalommal riasztották az önkéntes tűzoltókat. Általában egész évben szokott ennyi tűzeset történni Nagybajomban hagyo­mánytisztelő emberek él­nek, akik megbecsülik az elődök munkáját, megőr­zik, fejlesztik az általuk létrehozott dolgokat. F. Szarka Ágnes Talán e példaértékű tisztelettel magyarázható, hogy több civil szervezet életkora száz év körü­li. így az önkéntes tűzoltmegye- sületé is. Sípos Lajos még általá­nos iskolás volt, amikor „megfer­tőződött” a tűzoltó élettel. A kez­deti lépések után egészen a pa­rancsnokságig vitte.- Félszázan vagyunk most a csapatban - mondta. - Örven­detes, hogy van gyermek- és ifi­csapatunk is. Apáról fiúra száll a tűzoltás szenvedélye. A na­gyobbik fiam is tűzoltó, és hoz­zám hasonlóan számos kollé­gám fertőzte meg a gyermekét. A ténykedésünk egy része a ver­senyzés, erre készülünk, ed- zünk, a másik a tényleges tűzol­tás, a segítségnyújtás. Ilyenkor a gyorsaság meghatározó. A ka­posvári és a böhönyei kollégák­kal is versenyzünk, ki ér előbb a tetthelyre, ki kezdi el előbb a munkát. Eddig gyorsaság szem­pontjából mi vezetünk. Évekkel ezelőtt felmerült, hogy a nagybajomi önkéntes tűzoltóság köztestületté válna. A többség önkéntes marad, de a 24 órás szolgálatot adók a mun­kájukért bért kapnának.- Nem nálunk, hanem Bö- hönyén alakult meg a testület - tette hozzá. - A mi egyesületünk januártól hozzájuk tartozik. An­nak ellenére, hogy a két telepü­lés között egy időben elég fe­szült volt a viszony, mi jól megfé­rünk egymással, tudunk együtt­működni. Nehéz arra a kérdésre válaszolni, hogy mi hozza ide az embert. A jó társaság, a közös­ség és valljuk meg, a veszély. Az elmúlt hónapban öt vonulásunk volt, máskor egy évben nincs ennyi. Amikor felbúg a sziréna, az emberben megnövekszik az adrenalinszint. Mindenki tudja a dolgát, szinte olyanok va­gyunk, mint a beprogramozott robotok. Ilyenkor nincs idő vé­giggondolni, mi történhet. Fel­adat van, értékeket, esetenként emberi életeket kell menteni. Helytállunk, még akkor is, ha ezért nem kapunk pénzt. Széli János, az egyesület tagja hivatásos tűzoltónak készült. Egészségügyi problémák miatt azonban más foglalkozás után kellett néznie. Most mint önkén­tes lánglovag tevékenykedik.- A veszély kevés szerepet játszott a döntésemben. Inkább az a tudat motivált, hogy ha baj van, akkor ott lehetek és máso­kon segíthetek. De azt hiszem, minden csapattag így érez. mint a bicskei önkénteseket is. Ez utóbbiaktól vásárolták meg tavaly 2,4 millió forintért a minden igényt kielégítő, mo­dern technikával felszerelt tűz­oltó autót, így az öreg autót nyugdíjba küldhették. Termő szetesen az ünnepélyes állo­mánygyűlés és utcabál is szere­pel a tervezett programban. Sipos Lajos: méltó módon fogjuk megünnepelni az egyesületet A százhuszadik születésnapra 1888-ban alakult a nagybajomi tűzoltóegylet. A születésnapot fergeteges programmal és terü­leti tűzoltó versennyel ünnep­ük. A jeles jubileumig még majdnem egy év hátra­van, a szervezést azonban már elkezdték A verseny­re nemcsak a kaposvári és a siófoki tűzoltókat várják ha­nem a németországi testvérvá­ros Scholteins és a horvátorszá­gi Klostar tűzlovagjait, vala­készülnek az egyesületben ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK NAGYBAJOM VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT A táborozok munkáiból rendeztek kiállítást negyedik alkalommal ren­dezték meg a városban a Tibol László alkotótábort. A város híres festőjéről, egykori iskolaigazgatójá­ról elnevezett programon mintegy harminc diák vett részt. Egy héten keresztül készültek festmények, tex­til- és grafikai alkotások, szobrok. A tábor zárása­ként a műveket a nagyba­jomi Református templom­ban állították ki. Százötvenmillióból építik az internetet VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ támo­gatást is nyert a Nagybajom Térségének Informatikai Te­rületfejlesztési Társulása a szélessávú internet kiépí­tésére. A beruházás teljes összege 150 millió forint. A kivitelezési munkák elkez­dődtek, a kábeleket folya­matosan fektetik. Megújul az egészségház, szépül a település az egészségház felújítására ötmillió forint pályázati tá­mogatást nyert a város. A tető felújítása befejeződött, a nyílászárók cseréje és a fűtés korszerűsítése van hátra. A külső homlokzat festésére és kisebb belső munkák elvégzésére az ön- kormányzat biztosít forrást A beruházás összértéke mintegy tízmillió forint. Ugyancsak saját erőből te­szik rendbe a kultúrház előtti parkolót és járdát. Erre egymillió forintot fizet ki az önkormányzat. Térkőburkolatot kap a bajomi művelődési ház környéke Bajnokok az ifik, jövőre már felnőttként játszanak Vándorbéka kuruttyol a gólyás városban rendezvény Jövőre európai fesztivált és konferenciát rendeznek a városban Nagybajomban mindig fontos volt a sport. Bizonyítja e tényt, hogy lassacskán száz éve lesz, hogy megalakult az atlétikai klub. Működése ha nem is tö­retlen, de folyamatos volt az el­múlt évek alatt. Az idei labdarú­gószezont az U 19-es gárda a me­gyei első osztály tabellájának élén, a felnőttek pedig a harma­dik helyen zárták.- Még az alakuló ülés jegyző­könyvei is a rendelkezésünkre állnak - mondta Törő Balázs, a labdarúgó szakosztály elnöke. - A régies stílus különös bájjal bír. A falusi ember vasárnapi programjának két biztos pontja van még ma is. Az egyik dél­előtt a szentmise, a másik a délutáni focimeccs. A nagyba­jomiak is így vannak ezzel. A műfüves labdarúgópálya és a sportcsarnok lehetőséget bizto­sít a különböző versenyek le­bonyolítására is, Legutóbb 24 órás tornát szerveztünk péntek estétől szombat estig - tette hozzá Törő Balázs. - Egyéb­ként a foci mintegy száz gyere­ket mozgat meg. A mai bajno­kok jövőre már a felnőttbaj­nokságban játszanak. Nem ol­csó a versenysport. Az önkor­mányzat több millió forinttal támogatja a labdarúgást. Csak a nevezési díjakra egymillió­kétszázezer forintot fizetünk ki, és akkor még nem mozdult meg a labda. ■ Nagybajom hazánkban az egyet­len város, amelyet hivatalosan is gólyásnak nyilvánítottak. A cím birtoklása felelősséggel és köte- lezettségekkel jár. Törődni kell a gólyák élőhelyének megőrzésé­vel, védelmével és megújításá­val. A gólyás cím a szárnyasok védelme mellett kapcsolatokat is teremt. Nagybajom esetében leg­utóbb a szlovákiai Velika Polana településsel.- Az idén ebben a városká­ban rendeztek konferenciát - mondta Czeferner Józsefné pol­gármester. - Erre bennünket is meghívtak. Hivatalosan is fel­vettük a kapcsolatot a szlo­vákokkal, erről okirat született. Erősíteni szeretnénk a két vá­A vándorbéka egy évig marad Bajomban, utána Horvátországba kerül ros civil szervezetei közötti kap­csolatokat és mindkét város fej­lődése érdekében az informá­ciócserét. Velika Polanaban kapták meg a nagybajomi küldöttek a Vándor békát. Ez a jelképe a gó­lyás településeknek. Egy évig az a település birtokolhatja, ahol a konferenciát rendezik.- A szlovéniai konferencián panaszkodtak a résztvevők, és mi is azt tapasztaljuk, hogy egy­re kevesebb a gólya - tette hozzá a polgármester. - Az elmúlt években 30-40 család is költött a Bajomban, az idén mindössze nyolc. Mindent el kell követ­nünk, hogy ez a szeretett ma­dárfaj fennmaradjon. ■ F. Sz. Á.

Next

/
Thumbnails
Contents