Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-24 / 171. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 24., KEDD SOMOGYORSZÁG KINCSEI honfoglalás-kori emlékhely Somogybán található Magyarország legnagyobb őskohászati hagyatéka. Csaknem húsz éve kerültek elő az ívató-tó mellett az első vassalakok és fúvótöredékek KINCS A SOMOGYFAJSZI ERDŐ MÉLYÉN Honfoglalás-kori emlék­hely kevés van Magyaror­szágon. A somogyfajszi ős­kohászati múzeumnak Eu- rópa-szerte nincs párja. Vigmond Erika Az őskohászati múzeum első ereklyéit csaknem húsz éve fe­dezte fel Stamler Imre történész. A leletbejelentés után a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Iparrégészeti munkabizottsága megkezdte az ásatást Gömöri Já- nos és Költő László régészek ve­zetésével. A feltárást a Dunaferr Somogyország Alapítvány támo­gatásával fejezték be. A kormeg­határozási vizsgálatok nyomán kiderült: a kemencék X. századi­ak. A történészek szerint ezzel a magyar ipari kultúra legjelentő­sebb hagyatéka került elő. Akár egy lovascsapat felszereléséhez elegendő vasat tudtak előállítani egy fajszihoz hasonló méretű mű­helyben. A fegyvereken kívül a mezőgazdasági vaseszközöket is az itt nyert vasbuckákból készít­hették. A leletek ipartörténeti je­lentőségén túl következtetni lehet belőlük az állam szervezettségé­re és méreteire is, a faszenekből a hajdani növényvilágra. A honfoglaláskori emlékhely szellemében alakították ki a múzeum udvarát is. A fák kö­zött kopjafák tartotta tarsolyle­mez, a harang mellett magaso­dó bizánci szent festett alakja fogadja a betérőket.- Az egyik kopjafa a férfit, a másik a nőt formázza, a tar­solylemez pedig az Árpád di­nasztiának állít emléket - mu­tatta Stamler Imre. - Egyik ol­Kincset rejt a somogyfajszi erdő mélye. A fák között honfoglalás-kori emlékhelyen, a jurta alakú épületben őskohászati műhely található dala a leszármazottak neveit őrzi, másik pedig ősi jelképek­kel mintázott, mint például a földbe kapaszkodó, égig érő életfa, a kereszt vagy a hatal­mat jelképező oroszlán. A ro­vásírásban ott van a folyó és a forrás jele, Emese álmára, a magyar dinasztia születésére utalva. A kereszténységre em­lékeztet a bányászok és kohá­szok védőszentjének Szent Borbálának templomüvegsze- rűen festett alakja, s a székely kultúrát jelzi a mellette álló harangláb, harangját a diós­győri vasmunkások öntötték - mondta a történész, meg is kondítva harangot. Akár segítségkérésként is szólhatott volna a harang, mivel veszélybe került a múzeum sor­sa. A Dunaferr-Somogyország Alapítvány pénze ugyanis elfo­Az acél lélekharang kondulása őrködik az emlékhely felett „értesítem, hogy a régészetileg védett területté nyilvánító eljá­rást megindítottam a somogy­fajszi honfoglalás- és kora Ár­pádkori vasolvasztó műhely megóvására" - idézett Stamler Imre röviden abból a levélből, amit a Kulturális Örökségvédel­mi Hivatal igazgatója, Jankovich-Bésán Dénes írt. - Nagyon sokat jelent a magyar ipari kultúra első és legfonto­sabb tárgyi bizonyítékának ál­lami védettsége - tette hozzá a történész. - Főleg a mostani ne­héz működtetési körülmények között Legutóbb, mikor egy cso­portot vezettem végig az emlék­helyen, s megszólaltattam az acél lélekharangot, egyszerűen nem akart leállni Mintha azt üzente volna: a múzeum to­vábbra is hirdeti nemzeti ha­gyományainkat, kultúránkat. Stamler Imre támogatás nélkül veszélyben van az őskohászati múzeum OS S P •V5 0 1 gyott. Stamler Imre, aki az ala­pítvány titkára is, arról beszélt: a legnagyobb támogatójuk, a névadó cég tulajdona az alapít­vány, amit nem akarnak meg­szüntetni, de sajnos 2003 óta nem kaptak tőlük segítséget sem. Ezért a működés elakadt. Az emlékhelynek azóta nincs költségvetése. Nem tudták a karbantartásokat, fejlesztése­ket, alkalmazottakat fizetni. A Huszonegy őskohó 1988-BAN TALÁLTA MEG OZ el- ső kohászatra utaló fúvóka- töredékeket és vassalakot a fajszi ívató-tó mellett Stamler Imre. 1995-re hu­szonegy őskohót tártak fel. Bizonyossá vált, hogy So­mogybán az avar kortól az Árpád-korig intenzív vasko­hászatfolyt. A múzeumot a Dunaferr Zrt. támogatásával 1996-ban adták át. konferenciák, kiadványok gon­dozásáról, pályázati szereplé­sekről is le kellett mondani. Előfordult, hogy már azon gon­dolkodtak, bezárják a látogatók előtt a múzeumot. Ekkor a so­mogyfajszi önkormányzat gon­doskodott a nyitva tartásról, és a kisebb javításokat is elvégez­tette. Villany- és vízszámlára azonban már nem jutott pénz. Egyelőre áram és víz nélkül van a bemutatóhely. Pedig a múzeu­mot évente több mint ötezren keresik fel. Kutatók, kohászok, iskolások nézik meg a műhelyt, ahol őseink kovácsolásra alkal­mas acélt állítottak elő.- Ha rendeződne a helyze­tünk, már készen vannak az újabb tervek is, köztük a turisz­tikai vonal erősítése - vázolta a történész. - Lehetne itt lovas­programokat, honfoglalás-kori bemutatókat tartani. Gyönyörű a természetes környezet, kerék­párutak állomásaként is szóba jöhetne a múzeum. SALL roland napközis nevelő: - A gyerekeket gyakran elviszem a honfoglaláskori emlékhelyre. Élvezik a sétát, s egy kicsit ré­gészekké is válhatnak, mert a vakondtúrások tetején még mindig rábukkanhatnak egy- egy kisebb leletre. Szerintem a marketingre nagyobb figyelmet kellene fordítani, mert néhá- nyan azt sem tudják, hol keres­sék az őskohászati múzeumot. sánta istvánné ügyintéző: - Méltán érdemelte ki Somogy­ország kincse címet az őskohá­szati műhely. Ékes bizonyítéka, illetve hagyatéka annak, hogy 1100 éve őseink itt is jártak So­mogybán, Somogyfajszon. Min­denkinek büszkének kell lennie egy ilyen jelentős régészeti fel­tárásra. Ehhez hozzátartozik, hogy meg is kell becsülni, s megőrizni a jövő számára. BEIER LÁSZLÓ ÖkolÓgUS: - A föld alól kibontott kohókat, munkagödröket látva, el lehet képzelni, s szinte érezni is, ho­gyan állították elő őseink a ko­vácsolásra alkalmas acélt. En­gem legjobban az a fúvóka fo­gott meg, amin írásjelek vol­tak. Ez nagyon fontos elem, mert azt jelenti, hogy a tudást az írásbeliség is belengte, koor­dinálta, összehangolta. Természeti értékek őrzése a vidékért témapark Somogyi pásztorhagyományok az állattartás minden szokásával Árpád-kori alapokon áll a kürtöspusztai templom A Somogy Természetvédelmi Szervezet őrzi a halászat, a pász­torkodás, az őshonos magyar há­ziállatfajok tartásának hagyo­mányait, kulturális örökségét. Olyan természetgazdálkodási programjuk van, amelyben a vi­dék nemcsak a termelés színte­re, hanem hagyományokat ápo­ló és őrző élettér, ami megtartja az embereket. Területvásárlási program­jukkal ökológiai értékekben rendkívül gazdag területek tu- « lajdonosává váltak, felelőssé- I gekkel és kötelezettségekkel. | Fenntartják azokat a gazdálko- f dási, területkezelési módokat, s amelyek évszázadokon át biz- Visszaköszön a múlt: pásztorkunyhó, gémeskút, őshonos állatok. A tosították a fennmaradás félté- somogyfajszi Pásztorparkban őrzik a somogyi pásztorok hagyományait teleit. Ékes példája ennek a somogyfajszi Pásztorpark, ahol újra éledtek a somogyi pásztorhagyományok. Tömösváry Tibor, a szervezet elnöke elmondta: a pásztorság szinte külön rend volt a nép kö­rében, ősi hagyományokkal és szokásokkal. Eredetiségét, ér­dekességét a pusztító idő nagy­részt érintetlenül hagyta, mint az állattartás egykori eszközeit, kunyhóit, gémeskútjait, me­lyeknek természetesen ott a he­lyük a parkban. A pulik őrzése mellett őshonos állatok, mint rackák vagy a szürkemarhák eredeti körülmények között szemléltetik a pásztorok min­dennapi életét. Kürtöspuszta központjában, fa haranglábbal az oldalán, hom­lokzatán szarvascímert visel­ve emelkedik a Pusztatemp- lom-kápolna. A Bő nemzetségnek terjedel­mes birtokai voltak Somogy­bán, köztük Kürtös is. A nem­zetséghez tartozó Kürtösi csa­lád építette a falu templomát, jellegzetes félköríves szentél­lyel és tégla alapú hajóval. A török időkben, 1553 környé­kén elpusztult. Később újraépí­tették, a XIX. században pedig barokk stílust kapott. 1987-ben kutatta Magyar Kálmán régész az alapfalakat, ami nyomán külső és belső helyreállítás tör­tént a templomon. A Bő nemzetséghez tartozó Kürtösi család építette a templon 13

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents