Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-22 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 29. szám

2007. JULIUS 22., VASARNAP 7 INTERJÚ hőség Németh Lajos meteorológus szerint még nincs katasztrófa, de az emberi tevékenység óriási hatással van a Föld működésére. A meteorológus szerint a mostani meleg is figyelmeztető'. „AZÉRT MÉG NINCS IH A VILÁGVÉGE” Németh Lajos ősztől főállású televíziós lesz, és több időt szán majd a környezettudatosság, a sport népszerűsítésére. Újvári Miklós- Amikor beszélgetünk, az országban 40 fok van. Ez már a globális felmelegedés?- Nagyon egyszerű lenne rá­vágni, hogy igen, de nem tudhat­juk. Rendkívüli forróság volt, ez biztos, sorozatban dőltek meg a napi melegrekordok, és benne volt az időjárási helyzetben akár 42 fok is. De voltak korábban is nagy melegek. Amikor Grönlan- dot felfedezték a vikingek, éppen zöldben pompázott, ezért nevez­ték el zöld földnek. Az azonban feltűnő és elgondolkodtató, hogy a szélsőségek gyakorisága nő.- Az ön véleménye szerint a ciklikusság vagy az emberi tevékenység hat a klímára?- Mindkettő. A rengeteg elfo­gyasztott energia, az autók, a klí­magépek terjedése, és nem utolsó­sorban az a tény, hogy hat és fél milliárdan vagyunk, hihetetlen kihívás elé állítja a bolygót. Az én elméletem szerint a Föld mint élő bolygó eddig egyensúlyban tar­totta saját rendszerét, de ha az emberiség visszaél saját helyzeté­vel, akkor nem biztos, hogy ez a folyamat visszafordítható. De még nincs itt a világvége. „A héten Európa egyik legmelegebb régiója lettünk. A Kárpát-medence most úgy működik, mint egy kazán.”- Mi a magyarázat a mostani melegre?- Mai tudásunkkal tíz napra lehet konkrét prognózist adni. Ezelőtt tíz nappal az éjszakák még hidegek voltak, de ponto­san lehetett látni, hogy az észak- nyugati áramlás délivé válik majd, és tartós lesz. Az észak-af­rikai levegő elindult Közép-Euró- pába, és nem volt, ami megállít­sa. Most Nyugat-Európában szinte hűvös van, és az ottani 5 áramlás egyensúlyban tartja az s itteni levegőt. Európa egyik lég- s melegebb régiója lettünk. A Kár- | pát-medence most úgy működik, | mint egy kazán.- 1975 óta meteorológus. Miért választotta ezt a szakmát?- Vámosmikoláról származom, Budapesten jártam az Arany Já­nos Gimnáziumba, aztán mate­matika-fizika szakra vettek fel az ELTE-re. Egy volt katonatársam vitt el az egyetemen egy meteorológia­kurzusra. Addig 150 fős nagyelő­adókban tanultunk, de ott, a meteo­rológiai tanszéken a professzor leül­tetett a dohányzóasztalhoz, meg­kérdezte, kávé vagy tea. Összesen voltunk talán öten. Ott ragadtam, szakosodtam, végül matematika- tanár és meteorológus lettem.- Hogy nézett ki 1975-ben, a számítógépkorszak előtt az előrejelzés technikája?- Kalkulátorok már voltak, te­kergetni kellett őket, illetve volt néhány előrejelzési térkép, amelyre rádiótávírón érkeztek az adatok, amelyeket kézzel ol­vastak le. Akkor 24-36 órára le­hetett olyan előrejelzéseket ké­szíteni, mint most egy hétre.- Mikor jött rá, hogy képes a médiában is szerepelni?- Nem magam jöttem rá, ha­nem rájövettek. Előrejelzőként kezdtem dolgozni a meteorológi­ai szolgálatnál, egyben az is a fel­adatom lett, hogy a médiát kiszol­gáljam. Akkoriban kezdődött el az, hogy a televízió és a rádió me­teorológusokat kért fel az időjá­rás-jelentés elmondására. így hi­telesebbnek tűnt a dolog. Amikor ez a gyakorlat kezdődött, meg­hallgatás, válogatás volt, „castin- goltunk”, és kiválasztottak. 1977. január 17-én Mester Ákos szer­kesztette a Déli Krónikát, akkor mutatkoztam be először. Nekem éppen aznap született meg első gyerekem, Mónika. Nem volt ener­giám izgulni a rádió miatt, ezért jól sikerült az első adás. A televí­zióban az Öt perc meteorológia című heti adásban debütáltam, egy évvel később. Mágnesjeleket rakosgattunk egy táblára. Egy­szer Gulyás László sportriporter kollégám megkérdezte, mit jelent az, hogy elszórtan zápor várható. Akkor én - adáson kívül - hátat fordítottam a táblának, és egy marék mágnesjelet hátradobtam, „rászórtam” a táblára. Egész pon­tos előrejelzés lett. Később aztán napi bejelentkezések jöttek a Hír­adóban. Ott voltam egészen 1997- ig, amikor megkeresett a TV2 ak­kori vezérkara, hogy volna-e ked­vem az induló kereskedelmi tévé­ben szerepelni, másodállásban. Nem a hagyományos stílust vár­ták el, hanem több show-t. Csi­nos lányokat választottunk a csa­patba, akik nem voltak szakem­berek, és velük csináltunk mű­sort- Ön tehát nem tartozott azok közé, akik óvtak a laikusok odaengedésétől?- De! Sőt sokáig harcoltam is ellene, és azt hirdettem, hogy hi­teles időjárás-jelentést csak szak­ember, végzett meteorológus tud mondani. De nem szégyen, ha az ember módosítja meggyőződését. Ma már úgy gondolom, hogy a nap mint nap elhangzó, operatív időjárás-jelentéseket az is el tud­ja mondani, aki valamennyire be­leássa magát a szakmába. De azt hozzáteszem, hogy amikor rend­kívüli időjárási körülmény van, akkor jobb, ha szakember magya­rázza el a jelenséget- Azt mondják, Ön sokat segítette az időjósokat a tanu­lásban.- Hogyne, ez nekem is érde­kem. A kereskedelmi tévében szereplő lányokat sokáig segí­tettem, és a mai napig együtt dolgozunk, konzultálunk. Sokat tanultak.- Üzlet is az időjárás-jelentés?- A meteorológia az elmúlt két­három évtizedben gazdasági té­nyezővé vált, párhuzamosan az­zal, ahogyan növekedett az előre­jelzések megbízhatósága. Az elő­rejelzések ma már gazdasági döntések előkészítésére is alkal­masak. És ebben a pillanatban már pénz van bennük. Ha egy vállalat az energiaszektorban vagy az útépítésben megrendeli az előrejelzéseket, és tíz prognó­Ma már úgy gondolom, a nap mint nap mfmgzó időjárás­jelentéseket el tudja mondani az is, aki nem végzett meteorológus. zisból nyolc hasznot hajt számá­ra, akkor megéri neki előfizetni egy üyen szolgáltatásra. A mete­orológiai szolgálatnál én már a kilencvenes években foglalkoz­tam meteorológiai termékek érté­kesítésével. Ezért jól jött és erősí­tette tárgyalási pozícióimat, hogy ismert ember lettem.- Egészen mostanáig megőriz­te állását az Országos Meteoro­lógiai Szolgálatnál. Most azon­ban vált, és főállású televíziós lesz. Miért?- Én hosszú évekig reggel a te­levízióban kezdtem, aztán nyolc­órás állásban bent voltam a szol­gálatnál, este pedig vissza a tévé­be. Mostantól több időm lesz. De nem váltunk el haragban, gyak­ran visszajárok. És ragaszkodtam hozzá, hogy tévés munkahelyem vásárlója legyen a meteorológiai információs csomagnak. Meg­győződésem, hogy hiteles, a me­teorológiai világszervezet által el­fogadott meteorológiai mérés az OMSZ-nél állítható elő. Az ottani mérőhálózat az egyetlen, amely erre alkalmas. Eddig szolgáltató is voltam, mostantól csak felhasz­náló vagyok.- Augusztus 20. után egy ideig az OMSZ-t, és annak ügyeletes munkatársát is felelősnek tar­tották az öt halálos áldozattal járó vihar rossz előrejelzése miatt. Ön szerint a szakma mindent megtett, amit megte­hetett?- Meggyőződésem, hogy igen. Amit az ügyeletes kolléga mun­kaköri kötelessége előírt, azt meg­tette. Ezt igazolta később a vizs­gálat is.- Ha több szabad ideje lesz, mivel tölti majd? Németh Lajos SZÜLETETT: Vámosmikola, 1950. július, vitatott, hogy melyik napon. Apja csak aratás után jelentette be a tanácsnál. diploma: 1975, okleve­les középiskolai matematikatanár és meteorológus ELSŐ MUNKAHELY: 1975-2007, Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat ELSŐ RÁDIÓSZEREP LÉSE: 1977. január 17, Déli Krónika Első tévészereplé­se: 1978, Öt perc meteorológia család: két gyer­meke és lapzár­takor egy unokája van.- Ha tévés felkérések érkez­nek, állok elibük. És 60 éves ko­romban szeretném újra lefutni a maratoni. Ötvenévesen sikerült először, és fogadalmam azóta, hogy ezt ötévente megismétlem.- Miért?- Amikor 1992-ben elkezdtem futni, a Margit-szigeten fél sziget­kört sem bírtam egyhuzamban. Azelőtt úgy éltem, mint egy átla­gos családapa. Hazamentem, hű­tő ki, sör, sósmogyoró, és be a té­véfotelba. Láttam, hogy változtat­ni kell. Szerencsére felkértek, hogy mint ismert ember, népsze­rűsítsem a sportot, a kocogást. Az első budapesti maratoni verse­nyen, amelyen indultam, velem futott ötszáz hasonlóan „szűz” maratonista. Akkor láttam, hogy tehetek valamit a sport népsze­rűsítéséért.- És változik ez a szemlélet Magyarországon?- Igen, nagyon. Bár a lányom Finnországban testnevelőtanár, és látom az ottani oktatást. Van még mit tanulnunk.- Általában a környezettuda­tosság gyökeret vert-e nálunk az elmúlt években?- Nem, sajnos egyáltalán nem. Sokan próbálnak valamit tenni érte, azonban az emberek többsége nem így gondolkodik. Sok a példa erre: például kirak­ják a szemetet az erdő szélére, kidobják a csikket a kocsiból sa­többi. A Föld napja alkalmából áprilisban megtisztítottak egy kiserdőt Ferihegy közelében. Most voltunk kint forgatni ott, és hatalmas kupacokban áll megint a szemét. De megfigyel­tem, hogy akik sportolnak, e te­kintetben is igényesebbek. „Az előrejelzések ma már gazdasági döntések előkészí­tésére is alkalma­sak. És akkor már pénz van bennük.”

Next

/
Thumbnails
Contents