Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-22 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 29. szám

SZTORI 5 2007. JÚLIUS 22., VASÁRNAP Hévízen nem csak a forrás fortyog vezetőváltás Az egészségügyi miniszter élettársának apja lett az új gazdasági igazgató .fcrftdl Több mint húszmillió forintba került, hogy decemberben indoklás nélkül leváltották a Hé­víz-gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht. vezetőjét, Vancsura Miklóst. Dián Tamás Sokakat meglepett, amikor ta­valy december 14-én a hévízi gyógyfürdőkomplexum két tu­lajdonosa (74 százalékban az Egészségügyi Minisztérium, 26 százalékban a hévízi önkor­mányzat) azonnali hatállyal me­nesztette az intézmény vezető­jét. Vancsura Miklós főigazgató 18 éve dolgozott ott, vezetői mű­ködésének 11 éve alatt az inté­zet saját erőből csaknem négy- milliárd forintos fejlesztést haj­tott végre, dolgozói létszáma csaknem százzal növekedett. Menesztését azóta sem indo­kolta senki. Az egészségügyi tárca csak annyit hozott nyilvá­nosságra, hogy az igazgató és az önkormányzat között gyako­riak voltak a konfliktusok. Vancsura Miklós szerint a törté­net gyökerei 1996-ig nyúlnak vissza. Előző év május 1-jén ne­vezték ki a még tisztán állami tulajdonú intézmény főigazga­tójává. Mivel tudta: a városnak több évtizedes törekvése, hogy a gyógyfürdőben birtokon be­lülre kerüljön - amelyre csak társasági átalakulás esetén ke­rülhetett sor -, megpróbálta összehangolni a minisztériumi és önkormányzati álláspontot. 1996 májusában készített egy előterjesztést, amely szerint az intézmény közhasznú társa­sággá (kht.) alakulna, s ebben a tulajdonosi jogokat egyhar- mad-egyharmad arányban gyakorolta volna az állam, a társadalombiztosítás és az ön- kormányzat. Vita egyezség után „Sietni kellett, mivel 1996 ja­nuárjától az állami vagyon át­került a Kincstári Vagyonigaz­gatósághoz, s a vagyonkezelési szerződés megkötése után már bonyolultabbnak tűnt a helyzet- magyarázta Vancsura Miklós.- Az egészségügyi tárca akkori vezetője, Szabó György 1996. május 22-én Hévízen szóban meg is állapodott az új konst­rukcióról Vértes Árpád polgár- mesterrel. Két nappal később mentünk tárgyalni a társada­lombiztosítási önkormányzatok elnökéhez, Sándor Lászlóhoz, ám ott a polgármester már azt mondta: jobb lenne, ha kht. he­lyett részvénytársasággá ala­kulna a gyógyfürdőkórház. AztJ hittem, hanyatt esek. Mondtan is: »Árpád, de hiszen megálla- podtatok!« Bár abban az évben volt néhány tárgyalás, érdemi előrelépés nem történt. Hiába követelte az önkormányzat a tu­lajdonrészt, 1996 után az állam- háztartási törvény értelmében legalább öt minisztérium együt­tes jóváhagyása kellett volna a társasággá alakuláshoz. Mindig volt valamilyen kifogás.” Vancsura Miklós szerint in­nen datálódik a személyét érin­tő polgármesteri ellenszenv: Vértes Árpád ugyanis ezután a tulajdonrész-szerzési kísérletek kudarcáért a gyógyfürdő főigaz­gatóját kezdte okolni. „A polgár- mester célja elérése érdekében igyekezett bebizonyítani, hogy az intézmény rossz kezekben van - mondta az egykori veze­tő. - Csakhogy a tények épp az ellenkezőjét bizonyították, mi­vel a gyógyfürdőkórház folya­matosan fejlődött.” Gyanúsítások Végül 2004. október 1-jén sike­rült tető alá hozni a közhasznú társasággá alakulást. Igaz, Hé­víz városa ezért egy összegben 130 milliót, majd három éven keresztül 70-70 milliót fizetett. Ám a gyanakvással terhelt rossz viszonyon ez már nem ja­vított. Ezután a gyógyfürdő fej­lesztése került a viták homlok­terébe. Először meggyanúsítot­ták a vezetőt, hogy több száz­millió forintot elsikkasztott, ám a független szakértői vizsgálat mintaszerűnek minősítette a beruházást. Majd a rekonstruk­ció utolsó fázisa lett az ütköző­pont: ezt a taggyűlés nem hagy­ta jóvá, mondván kockázatos az újabb, 900 milliós hitel. Vanc­sura hiába érvelt, hogy eddig már négymilliárdot elköltötték, és ez a projekt is eredményes lesz, a jóváhagyás húzódott. A gyógyfürdő új vezetője, He­gedűs Lajos nem osztja a néze­tet, miszerint Vancsura Miklós működése sikertörténet lett vol­na. Példaként a fejlesztéseket említette, amelyek a tervezett 1,8 milliárd forint helyett 2,7 milliárdot emésztettek fel, mi­közben a beruházás csak 60 százalékban készült el. „Lehet, hogy Vancsura úr szerint itt minden rendben volt, de én tu­dok olyan független szakértői véleményről, amely ennek az ellenkezőjét állítja” - mondta a jelenlegi főigazgató. Felmentés a tárcától désem értelmében fel kellett volna ajánlaniuk egy a végzett­ségének megfelelő posztot. „A munkaügyi bíróság nekem adott igazat, s ezért ki kellett fi­zetniük 16 havi béremet, annak járulékait, és az ügyvédi, bíró­sági költségeket” - tette hozzá. Egy helyett négy fő Vértes Árpád polgármester egyszerűen mesének minősítet­te, hogy a város ellentételezés nélkül juthatott volna tulajdon- részhez, tulajdonosi jogokhoz. „Nem állapodtam meg senkivel, ezt csak szerettük volna - mondta. - Ami pedig a menesz­tés indokát illeti, arról kérdez­zék az egészségügyi tárcát, ők a többségi tulajdonosok. Egy biz­tos: az intézmény vezetője több­ször is azt nyilatkozta, hogy a tulajdonosok akadályozzák. Ezután lehet találgatni, miért kellett mennie. Ha egy masszőr hasonlót mond, azt Vancsura úr sem nézi el.” Szaktestület döntött A gyógyfürdőt márciustól vezeti Hegedűs Lajos. Azóta a me­nedzsment kibővült: azt a fel­adatot, amit korábban Vancsura Miklós egyedül végzett el, most az első számú vezetőn kívül egy gazdasági és egy stratégiai igaz­gató, valamint egy általános igazgatóhelyettes látja el. Hegedűs lajos arra, miért bő­vült a menedzsment, azt felelte: a posztok száma nem változott. Az új feladatoknak megfelelően két státus megszűnt, kettő létre­jött, a változás annyi, hogy ahol korábban megbízott vezetők dolgoztak, most kinevezték az embereket. „Valamennyi állást nyílt pályázaton hirdettünk meg - jelentette ki Hegedűs, ar­ra reagálva, hogy Papp Péter, az új gazdasági igazgató az egész­ségügyi miniszter élettársának az apja. - A jelentkezőkről egy szakmai testület döntött, amely­ben az egészségügyi tárca nem is képviseltette magát” - tette hozzá. A polgármester is állítja: a döntéseknél nem játszottak szerepet politikai szempontok. „Papp Péter egyedül pályázott a posztra, így a menedzsment­nek nem is volt választása - je­lentette ki. A december 14-i taggyűlésén, ahol váratlanul megszavazták az intézményvezető meneszté­sét Vancsura szerint ott hibáztak, hogy nemcsak ügyve­zetői megbízásából mentették fel, hanem a munkaviszonyát is megszüntették, holott a szerző­Már tervezik Pécsett Jósé Carreras díszdoktori talárját kitüntetés Hogy mit ér egy díszdoktori cím, azt az egyetem rangja, szabályzata és a kitüntetett személye dönti el Amikor Elena Ceausescu az an­gol királynőtől megkapta az ox­fordi egyetem díszdoktori címét, bizony sokat csökkent a világ díszdoktorainak büszkesége. Az egykori román diktátor felesége kémikusként ápolgatta hiúsá­gát, de ez nem jelenti azt, hogy sok egyetem díszdoktori címe ne lenne komoly rang. A Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara nemrégiben úgy döntött, hogy Jósé Carreras, a hí­res tenorista évtizedekre vissza­nyúló nemzetközi zenei mun­kásságát díszdoktori címmel is­meri el. A határozat persze nem független a világsztár augusztu­si vendégszereplésétől. És az is igaz, hogy a díszdoktoroknak Pécsett sem, általában a világon sem feltétlenül tudósoknak kell lenniük. Bob Dylant, az énekest, három éve a skóciai St. Andrews Egye­tem díszdoktori diplomával ju­talmazta zeneművészeti tevé­kenységéért. Azt azonban senki sem gondolta, hogy emelkedett székfoglaló beszédében forradal­mian megújítja a zeneelméletet. Annál is inkább, mert a jó öreg Bob, felcserélve a sorrendet, előbb a büfét látogatta meg. George Bush, a jelenlegi ame­rikai elnök apja a politikusi dísz- doktorságra példa. 1997-ben vet­te át a torontói egyetem díszdok­tori oklevelét, a ceremónia azon­ban botrányosra sikerült, ugyan­José Carreras nem csak koncertezni érkezik augusztusban Baranyába is tiltakozó diákok és professzo­rok a nemtetszésüket úgy fejez­ték ki, hogy kivonultak az ün­nepség helyszínéről. Később ki­derült: az oklevelet egy kanadai milliomos vásárolta számára. A magyarorszá­gi egyetemeken vá­sárlásra nincs le­hetőség. Pécsett úgy szól a szabály, hogy a díszdoktori titulus viselő­je az egyetem tiszteletbeli dokto­rává és megbecsült tagjává vá­lik. Ehhez az szükséges, hogy az illető a saját szakterületén több évtizede kimagasló teljesít­ményt nyújtson. A jelölést az egyetem különböző karai ter­jesztik a szenátus elé, amely egy Magyarországon nem lehet titulust vásárolni. testületi ülésen dönt arról, hogy támogatják-e a kar kezdeménye­zését. Carreras kitüntetését az egyetem művészeti kara vetette fel, amelyet július 5-én a szená­tus egyhangúlag el is fogadott. Papp Andrásné, az ELTE rektori tit­kárságának mun­katársa azt mond­ja, náluk az egye­temi karokon kívül minisztériu­moktól, a külügyen keresztül is érkezhet javaslat e cím váromá­nyosaira. így került be többek közt a jordán herceg vagy a finn köztársasági elnöknő, illetve Mádl Ferenc egykori köztársasá­gi elnök is. ■ Várszegi 0. - Weszelovits D.

Next

/
Thumbnails
Contents