Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-01 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 26. szám
V 4 A HÉT TÉMÁJA 2007. JÚLIUS 1., VASÁRNAP építmények Új csodákat kap a világ: szombaton ismertetik Lisszabonban az egy alapítvány kezdeményezésére indított szavazás eredményét. Az esélyes jelöltek közé magyar építmény nem került. HÉT CSODA A VILÁG KÖRÜL A világ hét új csodája címre huszonegy műemlék lehet esélyes Melyik lesz új világcsoda? O Stonehenge - Nagy-Britannia © Neuschwanstein- Németország 0 Eiffel-torony - Franciaország O Colosseum - Olaszország 0 Akropolisz- Görögország 0 Kreml - Oroszország O Alhambra - Spanyolország O Timbuktu - Mali 0 Nagy Fal-Kína 0 Petra-Jordánia 0 Hagia Sophia - Törökország 0 Szabadság-szobor - USA 0 Chichén Itzá - Mexikó 0 Gízai piramisok - Egyiptom 0 Tadzs Mahál - India 0 Krisztus-szobor-Brazília 0 Machu Picchu - Peru 0 Húsvét-szigeti szobrok - Chile 0 Angkor- Kambodzsa 0 Kijomizu-templom-Japán 0 Sydneyi operaház-Ausztrália Az ókori világ hét csodája közül csak a gízai piramisok maradtak fenn. Az egyiptomi műemlékegyüttes hat nap múlva kiegészülhet: bemutatják, hogy a világ szavazói milyen építményeket tartanak a világ csodáinak. Farkas Károly - Maros László Jövő szombaton lezárul a világ új hét csodájára kiírt internetes és telefonos szavazás. A kezdeményezés egy svájci alapítvány, a New 7 Wonders Foundation nevéhez fűződik, amely 2007. július 7-én hirdet eredményt. Az ókori hét csodát egy szidóni görög költő és utazó, Antipatrosz gyűjtötte egybe a Földközi-tenger vidékéről, s ezt a hét nagyszerű építményt tekintik napjainkban is az ókori világ legkiemelkedőbb építményeinek. Az ókori csodák közül hat mára elpusztult. A szervezők most azt szeretnék, ha korunkban is úgy tekinthetne az emberiség bizonyos építményekre, mint a világ csodáira, s a legszélesebb nyilvánosság előtt dőljön el, melyek legyenek ezek. A listára korábban több millió ember építmények tömegét javasolta világszerte, ezek közül 77 került egy szakértői testület elé. A világhírű építészekből álló hétfős zsűri szűkítette huszonegyre az építmények körét. A nyerő huszonegyből kimaradt a 33. helyre sorolt magyar Országház is olyan műemlékekkel együtt, mint a pisai ferde torony, a Szent Péter-bazilika, a Big Ben vagy a pekingi tiltott város. Március 15-én az internetes szavazásról már hoztak nyilvánosságra adatokat Félidőben befutónak látszott: a Tádzs Mahal, Chichén Itzá maja piramisa, a gízai piramisok, a Colosseum, a Nagy Fal, a Machu Picchu és Petra romváros hetese. Az Akropolisz A görög főváros szívében a kiemelkedő Szent Szikláról néz le a városra az Akropolisz épület- együttese. A százötven méter magas dombon már a mükénéi korban, az i. e. VI. században is állt templomegyüttes, de az Athént megszálló perzsák elpusztították a mészkőből épített, dór stílusú épületeket. Az Akro- poliszt Pheidiász, a legtöbbre tartott ókori szobrász és két híres építész, Iktínosz és Kallikra- tész tervezte Athén első embere, Periklész felkérésére. A komplexum több nagy márványtemplomból áll, ezek közül a legnagyobb a Pállasz Athéné tiszteletére emelt Parthenón. Az Akro- poliszt évente több millióan keresik fel, bár a 19. század vége óta zajló restaurálások miatt a belsejét nem tekinthetik meg. A sydneyi operához A tervezettnél kétszer tovább - 14 évig - tartott felépíteni a tervezettnél tizenötször többe - 102 millió dollárba - kerülő sydneyi operaházat, de a jelek szerint így is megérte. Az Ausztrália jelképévé váló épületet a dán jorn Utzon tervezte, vitorlákat - rossz nyelvek szerint kagylóhéjakat - ábrázoló tetőszerkezete a tengert szimbolizálja. A híres tető 2194, egyenként 15 tonnás betonelemből áll, amelyeket 350 kilométernyi acélkábel tart össze - a 32 betonoszlopon nyugvó tető 27 ezer tonnát nyom, az épület maga 160 ezer tonnás. A teljes gőzzel üzemelő operaház egy 25 ezer fős város energia- igényét emészti fel naponta. Az Eiffel-torony sokak szerint nemcsak a francia főváros, hanem egész Európa jelképe Gustav Eiffel francia mérnök remekműve, a 19. század véA piramisok maradtak fenn egyedül az ókori világ hét csodája közül gén emelt Eiffel-torony. A torony építéséhez 1887. január 28-án fogtak hozzá, és két év, két hónap, öt nap múlva készültek el vele. A torony fémszerkezetéhez 7300 tonna tiszta acélt használtak fel, a 18 ezer fémdarabot 2,5 millió szegeccsel rögzítették egymáshoz, az építmény teljes tömege több mint tízezer tonna. Mire elkészült, az Eiffel-torony 300 méter magasba nyúlt, kora legmagasabb épületeként. Az építményben 1710 lépcsőfok vezet a a harmadik kilátószintig, de több liftet is beépítettek a látogatók kényelmét szem előtt tartva. Az épület a mai napig Európa leghíresebb látványossága, évente hét- millióan vállalkoznak rá, hogy megmászszák. misa, amelynek építéséhez körülbelül 2,4 millió kőtömböt kellett kifaragni és a helyszínre szállítani. A Nagy piramis 6,4 millió tonnát nyom és 146 méter magas, így egyben a világ egyik legnagyobb magában álló építménye. Máig rejtély, hogy az időszámításunk előtt 2500 körül készült Nagy piramist hogyan építették fel. Hérodotosz görög történetíró szerint az építkezésen százezer rabszolga dolgozott. A gúlát simára csiszolt, hófehér mészkőlapokkal burkolták be, a piramis csúcsát pedig valószínűleg ezüstötvözettel burkolták. A burkolat mára csaknem teljesen eltűnt, de a piramist az elmúlt 4500 év sem tudta elpusztítani. A kínai Nagy Fal nem létezik olyan kategória, amelyben ne a kínai Nagy Fal vinné el a pálmát. Ez a vüág leghosszabb, legsúlyosabb építménye, ennek építése tartott a legtovább, és ezen dolgozott a legtöbb ember. Mivel a fal nem ösz- szefüggő építmény, pontos hosszát nem lehet megállapítani. Az egyik hivatalos adat a fal hosszát 6352 kilométerre teszi, de más becslések 3000-10 000 kilométer között ingadoznak. A Kína északi részét védelmező erődítmény és falrendszert időszámításunk előtt 210-ben kezdte meg Csín Sí Huang-ti császár - akinek síremlékét a legendás agyaghadsereg védte. A ma látható falszakaszokat a 14. és 17. század között uralkodó Ming dinasztia korában emelték. A Ming-kori fal külső borítása téglákból és tégla alakú kődarabokból áll, belsejét agyaggal és kőzúzalékkal töltötték fői. Magassága átlagosan 10 méter, A gízai piramisok kairó közelében emelkedik az égre a gízai síkságon a három Nagy piramis, Hufu (Kheopsz), Hafré és Menkauré síremléke. A legnagyobb közülük Hufu piraAz ókori világ hét csodája: Antipatrosz szidóni költő és utazó listája Csoda Építése Elhelyezkedése Pusztulásának ideje Oka A gízai Nagy piramis ___ Kr. e. 2550_______Egyiptom____________;_____________________________ Szemirá misz függőkertje Kr. e. 600______ Babilon_________ Kr. e. első évszázad földrengés Art emisz temploma Epheszoszban Kr. e. 550_________Lüdia, Törökország____Kr. e. 356____________tűz_______ Pheidiá sz oliimplai Zeusz-szobra Kr. e. 435______Görögország______ 5-6. század ________tűz______ Hallkarnassz oszi mauzóleum________Kr. e. 351________Bodrum, Törökország 1494________________földrengés Ro doszi Kolosszus ________Kr. e. 292-280 __Görögország Kr. e. 224______ ___földrengés Ale xandriai vUágftótorony____________Kr. e. 3. század Egyiptom____________1303-1480___________földrengés sz élessége a talapzatánál 7-8, a tetejénél 4-5 méter. Egyenlő távolságban bástyák tagolják, amelyeken már a Ming-korban kezdetleges tűzfegyvereket helyeztek el. A Tádzs Mahal az AGRAI mauzóleum fehér márványtömbje egyike a világ leglenyűgözőbb és legemlékezetesebb épületeinek. Az indiai muszlim építészet legtökéletesebb ékének tartott Tádzs Mahalt 1632 és 1654 között építtette Dzsahán sah, fővárosa, Ágra közelében. A mogul császár szeretett felesége, Mum- taz Mahal emlékére emeltette a rendkívüli építményt, és a monda szerint annak elkészültekor megvakíttatta az építészt, hogy még egyszer ilyen csodálatos építményt ne alkothasson. A tökéletes szimmetriájú Tádzs alaprajza egy 57x57 méteres négyzet, amely azonban a levágott sarkok miatt szabálytalan nyolcszöget formáz. Külső és belső díszítéséhez összesen 28-féle drága- és féldrágakövet használtak fel. Az Országház a modern világ hét csodájáról tartott szavazáson 33. helyezést ért el a budapesti Országház. A magyarországi szavazás első helyét is elnyerte, megelőzve a Lánchidat, a pannonhalmi apátság épületét vagy az esztergomi bazilikát. Budapest legismertebb épülete a dualizmus korában épült Steindl Imre tervei alapján. Áz építkezés során 40 millió téglát, félmillió díszkövet, 40 kiló aranyat használtak fel. Maga az épület 268 méter hosszú, 123 méter széles és 96 méter magas. A nyolcvanas évek végétől folyik a felújítása gyakrolatilag vég nélkül, mivel a légszennyezés következtében fehér mészkő faragványai és szobrai gyorsabban károsodnak, mint ahogy restaurálni lehetne őket.
