Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-17 / 165. szám
4 MEGYEI KÖRKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚLIUS 17., KEDD MI ÉRDEKLI? Elégedettek-e a vendégek BALOGH ISTVÁNNÉ, a tabi Százlépcső Étterem bérlője:- Elsősorban az érdekel, hogy a hozzánk betért helyi, hazai és visszatérő külföldi vendégek elégedettek-e az ellátással. Foglalkoztat az is, hogy lehetőségeinkhez mérten és az igényeket figyelembe véve minél választékosabb legyen a kínálatunk. Az alacsony idegenforgalom miatt kevés az átutazó vendég, így a nyári időszakban is kihasználatlan az étterem. Kérdés, hogy miként alakul majd a bevételünk, hogyan tudom kigazdálkodni a bérleti és egyéb díjakat. Kikapcsolódásra csak egy- egy hétvége jöhet szóba. HEBBI A tabi autószerelő FARKAS ISTVÁN tabi autószerelő mester: - Gyermekkorom óta érdekeltek a gépek, az autószerelés. A tabi mezőgazdasági gépész szak elvégzése után Siófokon két év alatt az autójavító oklevelet is megszereztem. A képzést fontosnak tartottam, ezért 1999-ben Kaposváron - öt év szakmai gyakorlat után - 26 évesen autószerelő mester- vizsgát tettem. Tudatosan készültem arra, hogy saját vállalkozásban dolgozhassak. Megvalósult az álmom, 2001 májusában autószerelő állomást nyitottam. Öt személynek adok munkát, két tanuló foglalkoztatását is vállaltam. Négy évtizedet töltött a katedrán főiskolai útravaló Nem feledte, hogy a pedagógus mindig a település lámpása Kányában több százan vettek részt az ünnepségen, amelyet a diákok szülei szerveztek Schmuck Ferenc pedagógus búcsúztatására. Negyvenegy év szolgálat után lépett le a katedráról. Krutek József- Számomra váratlan ajándék volt, hogy a pedagógustársak sokasága vett részt a búcsúztatásomon, és azokról a kistelepülésekről ahol tanítottam, a volt diákok közül is többen eljöttek- emlékezett Schmuck Ferenc. - Ahogy beléptem az iskola udvarára olyan szeretetet, melegséget éreztem, ami ritkán adatik meg. Nagy Ernő kollégám, egykori tanítványom elhozta az első osztálynaplót, amit Lullán 1965-ben töltöttem ki. Nem titkolom elérzékenyültem, még a könnyeim is kicsordultak. Schmuck Ferenc a pedagógus pályát két tanára miatt választotta: a kányái iskolában Varga József látta meg benne a biológia iránti fogékonyságot, majd a középiskolában D. Kovács Imre testnevelő tanár adott újabb indíttatást.- A pályafutásom nehezen indult - idézte föl a most már nyugdíjas pedagógus. - Másodszorra is csak a főiskola levelező tagozatára kerültem be. így 1965 őszén frissen érettségizett fiatalként, képesítés nélküli tanító lettem Lullán, ahol pedagógus hiány volt. Egy évvel később már Kisbárapátiban találtam magam, mert Lullán megSchmuck Ferenc pedagógus nyugdíjba vonult. De továbbra is - 1990 óta folyamatosan - Kánya polgármestere szűnt az iskola. Itt is csak egy évig maradhattam, mert áthelyeztek a nágocsi Móra Ferenc Nevelőotthonba helyettesítőnek. A következő tanévben pedig Hékút-pusztán tanítottam... Öt éven át Kányából zuhogó esőben, hófúvásban, szikrázó napsütésben 350-es IZS típusú motorral járt a hét kilométerre levő pusztára. Földúton, esetenként szántáson vagy vetésen át. Télen gyakran előfordult, hogy csonttá fagyott amire az iskolába ért. De hát autóbusz közlekedés ugyanis nem volt. Schmuck Ferenc az embert igazán próbára tevő körülmények között tanított és egyúttal tanult. 1970- ben szerzett tanári diplomát.- 1973 szeptemberében kerültem haza Kányába, ahol egyedül tanítottam, az összevont 1-4. osztályt - mondta. Nagy energiával láttam itt is a munkához. Néptánccsoportot és irodalmi színpadot vezettem, irányítottam a település sportéletét. Schmuck Ferenc szívesen emlékszik a több mint négy évtizedes pedagógusi pályájára, mert úgy érzi, sikerült megvalósítani elképzeléseit. Olyan alapot kaptak a tanítványai, amelyre építhettek kéSchmuck Ferenc 1946-ban született 1965-ben Tabon érettségizett, öt évvel később Pécsett tanári diplomát szerzett Nős, házasságukból Krisztina 1970-ben, Zsolt 1976- ban született Két unokája Kristóf és Hunor. Kedvenc időtöltése a kerékpározás, a természetjárás és az utazás. Munkáját 1986-ban Miniszteri Dicsérettel ismerték el. A napokban vette át a Pedagógus Szolgálati Emlékérem kitüntetést. Nyugdíjba vonulása alkalmával a képviselő testülettől a község címerével ellátott aranygyűrűt kapott Átvette a stafétabotot A NYUGDÍJBA VONULT pedagógustól az 1990-es évek végén lánya, Lénerné Schmuck Krisztina vette át a kisiskola irányítását, aki azt mondta: beleszületett az iskola világába, ami befolyásolta a pályaválasztását. - A sors különös ajándéka, hogy pályakezdésemet az édesapám szárnyai alatt tölthettem - mondta. sőbbi tanulmányaik során. Tanárok, mérnökök, orvosok lettek a kányái kisiskolából indult diákokból. Szívesen emlékszik Bognár Balázsra, aki Pécsett egyetemi tanár lett. Büszke arra is, hogy az elmaradt képességű gyerekeket is felkarolta, megtanította nekik az alapműveleteket és a kis osztályközösség személyiségüket jó irányba formálta. Végigjárták a tabi szőlőhegy pincéit a vendégsereggel A Hőlyeg-hegyen találkoztak a tabi szőlősgazdák, valamint Tab szlovákiai testvértelepüléséről Peredről érkezett küldöttség tagjai. Bejárták a borúihoz tartozó pincéket, ahol megkínálták a vendégsereget. Végül Kurucz István pincéjénél közös vacsorával és nótázással zárult a nap. Mintegy hetvenen mulattak önfeledten. ■ Krutek J. A nők vállalkozóvá válását segítik elő Barcson és Atádon A nők vállalkozóvá válását segíti a Barka Alapítvány. A szervezet pályázaton nyert pénzt és lehetőséget arra, hogy képzéseket, tanácsokat, támogatást biztosítson a barcsi és a nagyatádi kistérségben azoknak a nőknek, akik munkanélküliek és vállalkozók szeretnének lenni, vagy meglévő vállalkozásukat bővítenék. ■ Cs. M. Jézussal ültek egy hajóba a fenyvesi tábor idején „Jézussal a hajón” volt a témája a Balatonfenyvesen megrendezett ifjúsági tábornak. A barcsi és lábodi református gyülekezetből tíz konfirmált fiatal vett részt Fodor Judit és Ráskó Éva lelkészek vezetésével a hitmélyítő együttlé- teken. „Bízzatok, én vagyok, ne féljetek” - mondja ma is Jézus a bátorító üzenetet A tengeren viharba került tanítványokhoz hasonlóan a tábor résztvevői is az evangelizációkon keresztül a félelemtől eljutottak a megszólításig. Fodor Judit barcsi lelkész elmondta: az ország több helyéről érkezett 150 fiatal fából hajót készített. Közös gondolkodásra is hívták a gyerekeket: szó volt a családról, legfontosabb döntéseinkről, környezetünk megváltoztatásáról is. ■ Gamos A. Helen nem ismert rá az élő testbe rótt halálos naplóra halálsziget Fafúrótornyok jelezték, hogy az őserdő is a világ legmozgékonyabb tőkéjének, az olajnak a birodalma Akkor megjelennek a raktárházak, a mólók, a betonépületek, a tisztviselők, a vasútvonal, a személyszállítás, a posta, és mindebből gyerekjáték hadikikötőt csinálni, amely megvédi a balik- papani olajat és a Jáva felé vezető Massar-szorost - tette hozzá Wolf. - Mi csak akkor remélhetünk segítséget, ha nyílt lázadás tör ki. Ebben az esetben, mondjuk, írunk nekik egy ajánlott levelet, hogy ajtónk előtt fellázadt kulik óhajtanak rövidesen végezni velünk.- Erre, ha nem küldik fel a javai kormányzósághoz véleményezés végett az ügyet, esetleg azonnal útnak indulnak Balik- Papanból - folytatta. - És ha a bennszülöttek postafordultával még mindig csak az ajtónk előtt állnak, amire ritkán van példa, akkor megmentenek bennünket. De az ő szemükben jobb alap a katonai intervencióra, ha itt mindenkit leölnek. Hát ez a helyzet. Kellemes alvást - mondta. Vállára dobta puskáját, és tempós léptekkel távozott. Ha nem kell sok árut hozni, akkor a tengerparton horgonyzó kis motorcsónakkal közlekedtek Balik-Papanba, két hétben egyszer. Könnyebb és kellemesebb a sima tengeri út, mint a zötykö- lős szárazföldi ösvény. Fülledt, forró nap volt, amikor két embertelen hónap eltelte után egyszer Lindau volt a „soros”. Balik-Papan egy pár házas kis telep, tisztviselői villákkal, irodákkal. Borneón világvárosnak számít. Fafúrótornyok erdeje ágaskodik a város körül, és messze bent kúpjaival elvegyülve az őserdő fái között jelzi, hogy ez a világ legmozgékonyabb tőkéjének: az olajnak a birodalma. Ezt a várost ebben a szörnyű vadonban iskolával, kórházzal, kovácsműhellyel és olajtankokkal a Royal-Dutch teremtette a mocsárból és az őserdőből. A nyersolaj nehéz bűze úszik a levegőben, gőzsípok, ipari vasút csikorgása, zakatolás tölti be a délelőttöt, és mindenfelé vastag tócsákban áll az olaj. Walter délig elintézett mindent, azután várta a Madurából érkező postagőzöst. Jáva felől közeledett a dülöngélő, kis piszkos hajó... A vízitákolmány tülkölt, odafordult a kikötő mellé, és a peremén tett- rekészen álló, fekete matróz gyorsan kidobta a kötelet. Lecsapódott a híd, Walter felnézett, és meglátta Helént, amint egy kis táskával lassan jött le a hajóhídról... Az első érzése egy sikító öröm volt. Rögtön utána borzalom: Helén itt, a pokolban! A lány egyenesen ránézett, aztán közömbösen lesiklott róla a tekintet és tovább haladt.. Nem ismerte meg! Hát ennyire megváltozott? És ahogy a lány elment, utána akart szólni, de nem jött hangja. Mint egy rémes álomban, mikor szörnyűség elől menekülünk, de ólomból van a lábunk. A száját is felnyitotta, de csak recsegés tört fel a gégéjéből. Kinyújtotta a kezét Hetén odanézett és ráismert. Nem! Ráiszonyodott!. Csak sejtette valahogy, hogy ez a fakírszerűen vékony, fekete fej, erősen őszülő haj, beeséstől deformált arckifejezés, ez Walter! Nyakába borult, és mindketten sírtak. Hetén nevetni próbált, de ahogy ránézett az idegenszerű, szomorú vonásokra: egy szörnyű trópusi kaland élő testbe rótt halálos naplójára, újra sírt. Két kezével megfogta Walter arcát és a könnyeihez szorította.- Magának azonnal vissza kell mennie! - mondta Walter az első ölelések után. - Ez itt a pokol! Itt nem maradhat egy napig sem, vagy csak egy napig...- Ugyan! Nincs is pénzem visszamenni! Nincs is hová visszamenni, mindenemet eladtam, hogy maga után jöjjek. Itt a helyem. Nekem nem lett volna szabad elengednem magát, és azért jöttem, hogy megosszam a sorsát. (FOLYTATJUK)
