Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-15 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 28. szám
8 UTAZÁS Két keréken a New York-i dugóban kerékpár Az amerikai metropolisz nem éppen bicikliseknek készült, de egyszer érdemes kipróbálni Megnyitotta századik bankfiókját a CIB tőr zenekart számolunk meg és egy bácsikát, aki egy szájharmonikával kíséri saját éneklését, két szólamban adva így elő a Sweet home Chicagót. Keresztülvágunk a koszos, de vidám kínai negyeden, aztán fel a Brook- ídra, hogy még naplemente átérjünk. Itt gyalogoltak a w York-iak 2001. szeptember 11-én, amikor leállt a metró. Brooklyn a legnagyobb városrész, innen legszebb Manhattan látványa. A híd lábánál ücsörögnek a szerelmes párok, beesteledik, egyre szebben rajzolódik ki a manhattani felhőkarcolók fénysziluettje a túloldalon. A két ikertorony fájóan hiányzik a képből. A helyén már alapozzák a Dániel Libeskind által tervezett, 541 méteres felhőkarcolót, i amely azt hirdeti majd, New •í York túlélte a katasztrófát Túlélőcsomag: New York még mindig az egyik legdrágább város Amerikában repülőjegy A Malév és a Delta indít közvetlen járatokat, próbaképpen: szeptember 15- 30 között a Malévra 126 000 Ft-ért, a Deltára 167 000 Ft-ért találtunk jegyet listaáron. közlekedés Egyhetes metróbérlet 24 dollár (4300 Ft), egy átlagos taximenet: 10-20 dollár (1800-3600 Ft). szállás Keresnünk kell egy jó barátot Manhattanben, különben ez drága mulatság. Egy valamirevaló kétgyas szállodai szoba minimum 150 dollár (27 000 Ft) egy éjszakára, de a középkategóriás szoba már horroráron van, 250 dollár (45 000 Ft) felett, ráadásul általában reggeli nélkül. étel-ital Egy szendvicsbárban két-három ezer forintért lehet Manhattanben megebédelni, egy sör egy pubban háromnégy dollár (540-720 Ft). belépő közepes koncertjegy 30 dollár (5400 Ft), diszkóbelépő 10 dollár (1800 Ft), belépő a Metropolitan Múzeumba 20 dollár (3600 Ft). Újvári Miklós HIRDETÉS CIB New York kissé paranoiás lett, a Szabadság-szobornál két és fél órát kellett a biztonsági ellenőrzéshez sorban állni, míg végül szagmintát is vett rólunk a gép. üueens maga a felüdülés. Egy csendes utcácskán kerekezünk, egy olasz pizzériában mexikói szakács süti a pizzát, a lakosság a szivárvány minden színében pompázik. Utunk a kétemeletes üueens- borough hídon át vezet vissza Manhattanbe. Félelmetes acélkolosszus, 10 sávon dübörögnek az autók, de még itt is látni abból az elszánt New York-i kocogófajtából, aki inkább megeszik futás közben fél kiló korom-szén-monoxid-, rákkeltő vegyesanyag-keveréket, csakhogy lelkiismeretét megnyugtassa. Utolsó körbepillantás a tájra, tervünk ugyanis, hogy innen, az 59. utca magasságából végigmegyünk a Broadway-n, egészen a déli csücsökig. A Broadway-n felfestettek egy biciklisávot, de azon még a lovas rendőr is több, mint a kerékpáros. Ugyanis csak pont biciklizni hem lehet. Parkoló terepjárók, taxik, áruszállítók kedvenc helye ez. Marad a három forgalmi sáv. Még az a szerencse, hogy a Broadway egyirányú, és a dugóban éppen el lehet slisszolni a kocsik között. A dugó különösen a Times Square felé közeledve állandósul. A Times Square egy bonyolult kereszteződéstömeg. A háztömbök és felhőkarcolók között egy járdaszigeten éppen tömeges jóga zajlik, odébb sorban állnak last minute musicaljegyekért a turisták. Körben fényreklámok, a turistabutító boltokban mindennap végkiárusítás van, gyalogolni pedig még kevésbé lehet, mint biciklizni. Átjutunk valahogy. A délutáni csúcs láttán érthetetlen, miért jár egyáltalán kocsival valaki Manhattanben. Egy háztömbnyi út legalább 5 perc. Fél óra, mire eljutunk a Washington Square-ig, amely a város bohémtanyájának, Greenwich Village-nek a parkja. A szökőkútnál állva hat amaSoha ilyen olcsó nem volt Amerika a magyaroknak: most kell beteljesíteni az évtizedes vágyakat. Munkatársunk kerékpáron vágott neki New Yorknak. Egy nagyváros megismerése két keréken ideális, ennek ellenére New York belvárosában, Manhattanban két nap alatt egyetlen kerékpárkölcsönzőt sem láttunk. Végül öreg bicikliket akartunk venni, de kiderült, hogy ilyesmit még a kínai negyedben sem árulnak. Egy nap múlva megértettük: ezt a város egyszerűen nem a bicikliseknek találták ki. Brooklynból a legszebb a kilátás a manhattani felhőkarcolók felé. Jobbra a New York két szigetre, egy nagy sziget egyik csücskére és egy kis szárazföldi félszigetre épült. Manhattan négyzethálós utcaszerkezetét szinte csak a leghosszabb utca, a Broadway töri t meg, illetve a Central Park, e 4,3 J négyzetkilométeres zöld terület. I A park sarkán, ahol a Broadway érinti, végre egy kis táblácskával ránk mosolygott a szerencse: egy öreg „ügynök” elvitt minket egy mellékutcába, ahol fejenként 40 dollárért (3600 forint) két jó állapotú bringához jutottunk. Útlevél kellett csak és meggyőző bizonyíték, hogy éjszakára el tudjuk zárni a gépeket. Irány a Central Park, körben a város legértékesebb luxuslakásaival. Itt lakott lohn Lennon, a Dakota-ház udvarán mozaik jelzi meggyilkolásának emlékhelyét. Azt hisszük, csodás napunk lesz, az autóforgalom tilos, mindenki mosolyog, a baseballozó családok integetnek, a mókusok ugrálnak. Mire a park északi végére érünk, már bedurran a júniusi New York-i levegő, az aszfaltrács beszívja a napot, és fűti a várost Ennek ellenére északra indulunk, Harlembe. E városrész, a fekete közösség hagyományos negyede tíz-tizenöt éve még a bűn tanyája volt. Mára szépen kipucolták, most tiszta utcácskákon lehet kerekezni, a piros téglás házak elő- lépcsőin kismamák ücsörögnek. Hirtelen ötlettől vezérelve nekivágunk Bronxnak. Ennek a városrésznek sincs éppen jó híre. A valaha szebb napokat látott BANK EGY HULLÁMHOSSZON kertvárost iparosították, előbb az írek, aztán az olaszok, végül a zsidók hagyták el. Helyükre spa- nyolajkúak és afroamerikaiak érkeztek, akik ma kietlen lakótelepeken éldegélnek. Átmegyünk inkább a 96 méter magas Triborough hídon Queens- be. A híd tetejéről levideózzuk Manhattan felhőkarcolóinak csodálatos látványát. Na, ezt nem kellett volna. A híd túloldalán már vár a rendőr, akinek jelentették, hogy olyasmivel foglalatoskodunk, amivel 2001. szeptember 11. óta nem szabad. Akkurátusán eüenőrzi, ahogy kitöröljük a csodálatos felvételeket, és a helyére egy fa törzsét és őt rögzítjük. A mintegy harminc éves múltra visszatekintő CIB Bank másfél évtizeddel ezelőtt, 1992-ben hozta létre fiókhálózatának első egységét Győrben, a közelmúltban pedig Vecsésen immár a századik fiókját nyitotta meg. Az országos hálózat intenzívebb kiépítésével párhuzamosan indított lakossági nyitás sikerét mi sem igazolja jobban, mint a folyamatosan bővülő ügyfélkör, amely a bank egyre szélesebb, univerzális termékpalettájából bármely pénzügyi igényére találhat megoldást, legyen szó akár a hagyományos banki szolgáltatásokon túlmutató befektetési vagy hitellehetőségekről. A századik CIB-fiók megnyitásának alkalmából beszélgettünk dr. Kissné Földi Beáta vezérigazgató-helyettessel. CIB BankZrt. www.cib.hu • 1027 Budapest, Medve u. 4-14. Tel.: (1) 457-6800 • Fax: (1) 489-6500 CIB@0640 242242 www.cib.hu CIB, az Intesa Sanpaolo bankcsoport tagja Brooklyn híd. „otthonosan mozognak", amelyekben gyengülőben van a kiszolgálási jelleg, ugyanakkor egyre erőteljesebb a tanácsadási tevékenység. A pénztári forgalom öt-tíz éves távlatban tapasztalható drasztikus visszaesése azzal járt, hogy manapság már akár pénztár nélkül is lehetne bankfiókot működtetni, hiszen egyre nagyobb teret nyer a bankkártyák használata. így felértékelődött a bankjegykiadó automaták szerepe - mind a fiókokban, mind önállóan elhelyezett egységekként. A számítógép-használat elmélyülésével és az internet térhódításával napról-napra terebélyesedik az- online módon bankolók tábora is - számukra kínál kényelmes és pénzkímélő lehetőséget a CIB Bank minden fiókjában megtalálható, ingyenesen használható internet-sarok, illetve a CIB24 nonstop telefonos ügyfélszolgálat.- Életre kelhet a fikció, miszerint már akár ügyintéző sem kell a bankfiókokba?- Bármennyire is népszerűek és terjednek az elektronikus szolgáltatások, számos olyan banki szolgáltatás létezik, amelynek esetében nélkülözhetetlen a személyes kapcsolat. Azok, akiknek a „mezei” szolgáltatások igénybevételéhez eszük ágában sincs bemenni a bankfiókba, előszeretettel fordulnak banki tanácsadóhoz egy hosszú távú elkötelezettség felmerülésekor, legyen szó akár lakáshitelről, akár egy néhány éves horizontú befektetésről. Számukra is személyre szabott, rugalmas megoldásokat kínálnak a CIB Bank fiókjai, szerte az országban- Milyen út vezetett ehhez a szép kerek fiókszámhoz?- Három-négy éve, amikor a banknak még alig negyven fiókja volt, hihetetlen álomnak tűnt a bűvös százas határ elérése. Az utólagosan visszafogottnak tűnő tempót részben az magyarázza, hogy a CIB Bank vállalati hitelintézetként lépett a lakossági szektorba. így nem mutatkozott igény arra, hogy a kezdetben évente egy-két, majd a lakossági ügyfelek bevonását követően négy-öt egységgel - és főként a főváros térségében - bővülő hálózatban nagyobb sebességi fokozaton folyjék a bővülés. Az új évezredben azonban változott a helyzet, a lakossági piac egyre nagyobb stratégiai jelentőségre tett szert, aminek eredményeként például tavaly már 21 új fiókot nyitottunk.- Mennyiben hatnak a fogyasztói igények a hálózat bővítésére?- Ami kezdetben hátránynak tűnhetett, mára előnnyé vált: a CIB Bank a piac fejlődésének olyan szakaszában kezdett hálózata számottevő szélesítésébe, amikor a fogyasztói igények alapvetően megváltoztak. Olyan bankfiókok kialakítása vált szükségessé, amelyekben a személyes kiszolgáláson, illetőleg az elektronikus szolgáltatásokon felnőtt generációk egyaránt 2007. JÚLIUS 15., VASÁRNAP
