Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-09 / 158. szám
7 2007. JÚLIUS 9., HÉTFŐ GAZDASÁG Többen szeretnék kivágni a szőlőt, mint amennyit megenged a keret Berzenkednek a libatartók madár influenza Túl szigorúnak vélik a tartási előírásokat Bács-Kiskunban a legnagyobb a feszültség. A tiszakécskei Szántó István libatelepén négy kifutót, összesen több ezer négyzetmétert kell felülről és oldalról zárt védőháló alatt tartani. A háló hivatott megakadályozni, hogy vándorló vadmadarak repüljenek a szabadon sétálgató libák közé. Az igények meghaladják a lehetőségeket. Ugyanis az idén 2000 hektárnyi szőlőültetvény vonható ki véglegesen a művelésből, 1450-12300 eurós hektáronkénti támogatás mellett, az adott terület korábbi borkihozatali adataitól függően. A hivatalhoz beérkezett kérelmek alapján azonban ennél sokkal nagyobb, mintegy 3600 hektárnyi ültetvény kivágását kívánják elvégezni a termelők a támogatás ellenében. Az elmúlt évihez képest 0,6 hektárral csökkent az egy kérelemre jutó terület nagysága, ami arra utal, hogy elsősorban a kisebb ültetvények gazdái kívánnak felhagyni a szőlőműveléssel. ■ Spanyol termelők előretörése az orosz piacon A Spanyol Borszövetség számadatai szerint (amelyek az orosz vámhatóságok közlésén alapszanak) az Oroszországba irányuló spanyol bor- és mustkivitel több mint kétszeresére nőtt 2006-ban. A megelőző évben 61,8 millió liter volt a spanyol borimport az orosz piacon, tavaly viszont 156 millió. Ezzel az orosz borbehozatal 29 százaléka már Spanyolországból származik. A második helyen Francia- ország áll, akik viszont értékben (123 millió dollár) vezetnek a spanyolok előtt (95 millió). Szakértők szerint az elmúlt időszakban Spanyolország használta ki legjobban a piacra hagyományosan beszállító Moldávia, Bulgária és Grúzia térvesztését. ■ Nagy termelői nyomás nehezedik az állategészségügyi hatóságra a Duna-Tisza közén. Bálái F. István Valóságos háború dúl a Duna- Tisza közén a kacsa- és libatartó vállalkozások egy része, valamint az állat-egészségügyi hatóság között. A gazdák ráadásul szemben állnak egymással is, amennyiben eltérő az álláspontjuk a megszigorított tartási szabályok célszerűségéről. A szigorúbb szabályokat a madárinfluenza miatt rendelte el az Európai Bizottság még 2005-ben, s azóta folyamatosan meg- hosszabítja hatályukat, ami jelenleg az év végéig tart. Magyar- országon az FVM és a Baromfi Terméktanács az EU-s határozat alapján együtt dolgozta ki a „tartástechnológiai minimum követelményeket”, amelyek az idei tavasztól jelentenek igazán többletköltségeket a gazdáknak. Ez Bács-Kiskun megyében okozza a legnagyobb feszültséget, mert itt nevelik a legtöbb víziszárnyast. A megyei közgyűlésben az egyik képviselő, a kiskunfélegyházi Fiiszár Károly (maga is baromfitartó) azzal vádolta meg dr. Molnár Zoltán megyei főállatorvost, hogy túlzott buzgalmával árt a megyei és a magyar érdekeknek. Bács-Kiskunban ráadásul úgy tudják, hogy Csongrád, Békés és Hajdú-Bihar megyében - ahol szintén jelentős a víziszárnyas-ága- zat - nem ilyen szigorú a hatóság, ami versenyhátrányt okoz a Duna- Tisza közének.- A szabályokat nem én találtam ki - nyilatkozta lapunknak Molnár Zoltán. - Uniós előírásokról van szó, a részletek kidolgozásában pedig részt vett a terméktanács is. A minimum követelmények betartása elengedhetetlen ahhoz, hogy a tartók értékesíteni tudjanak. Hogy más megyékben mi van, arról nem tudok nyilatkozni, nálunk feltétlenül indokolt a szigor. Itt a legnagyobb a víziszárnyasok sűrűsége. Ha ismét felüti fejét a vírus, Bács-Kiskunban az előírt körön belül több százezer, de lehet, hogy egymillió állatot kell leölni, más megyében pedig esetleg elég hatvanezret. Védekeznünk kell, szigorúan betartva a szabályokat.- Úgy nem folyhat tovább a víziszárnyasok tartása, ahogy tavaly nyárig csináltuk - mondta Kiss István, aki Mélykúton vezeti az egyik legnagyobb termeltető és kacsanevelő céget, a Bács-Tak Kft.-t. Évente 6-7 millió pecsenyekacsát juttat piacra. - A minimum követelményeket feltétlenül be kell tartanunk - szögezte le. - Nem várhatjuk el az uniótól és az államtól, hogy kártalanítson bennünket, ha mi nem teszünk meg mindent a védekezésben. A tiszakécskei Szántó István évi hatvanezer libájával erős magángazdálkodónak számít. A szabályok szerint, tehát védőháló alatt tartja a szabadban állatait, ami libánként 40 forintos többletköltséget jelent.- Ha be kell tartani a szabályt, tartsa be mindenki, ajia- tóság legyen egyformán szigorú az ország egész területén! - hangsúlyozza. - A termeltetők figyelme ugyanis kezd azokba a régiókba fordulni, ahol olcsóbban, kevesebb problémával tartják a víziszárnyast. Úgy tapasztaljuk, van néhány megye, ahol nem is hallottak arról, hogy valamit be kellene tartani. így nem azonos feltételekkel kell versenyeznünk. A kacsák hagyományos legeltetése tilos! A megszigorított szabályok a tartás zárt jellegét fokozzák. Előírják, hogy a betelepítést engedélyeztetni kell, s úgy kell eljárni, hogy szükség esetén minden állat beférjen az állattartó épületbe. A zárt építménnyel minimum megegyező alapterületű kifutó teljes területét oldalról és elölről is zárt madárhálóval kell védeni. Kacsák legeltetéses tartása tilos, a libák hagyományos tartása is csak folyamatos felügyelettel, a vadmadarak távoltartásával lehetséges. ■ Ha be kell tartani a szabályt, tartsa be mindenki! Erősen sérelmezik a magyar érdekeltek az uniós borreform elmúlt héten nyilvánosságra került tervezetét. Mint lapunkban is megírtuk, sokan nem bíznak az ágazat jövőjében, s ezt mutatja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz benyújtott kivágási kérelmek száma is. ■ A kisebb ültetvények gazdái élnének leginkább a támogatott kivágás lehetőségével. Nem mindegy, hogy borjú vagy növendék marha Sokba kerül, ha sovány az állat jog Bírságot is fizethet a gondatlan gazdálkodó Az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleményében olvashatók azok a szabályok, amelyek a legfeljebb tizenkét hónapos szarvasmarha húsának értékesítésére vonatkoznak. Az intézkedés célja a piac átláthatóságának javítása volt, ugyanis tagállamonként eltérő hagyományok szerint jelölik az állat vágási korát. A termeltetési rendszereknek két fő típusa létezik. Az egyik rendszerben az állatokat elsősorban tejjel és tejtermékekkel etetik, s nyolc hónapos koruk előtt levágják. A másik rendszerben szinte kizárólag gabonaféléket kapnak az állatok, amelyeket azonban tíz hónapos koruk előtt nem vágnak le. Az EU fontosabb fogyasztói piacain ezeket a húsokat egyaránt borjúhús megjelöléssel forgalmazták, nem tüntetve fel a takarmányozást és a vágási kort. Ez tisztességtelen versenyhez vezet, mert a húsok között kilogrammonként 2-2,5 euró árkülönbözet is lehet. A gyakorlat a fogyasztók számára is megtévesztő. A mezőgazdasági tanács döntése szerint az első kategóriába tartozó hús megnevezése borjúhús, a második kategóriában pedig „növendék marha húsa”. ■ Állatvédelmi bírságot köteles fizetni az a gazdálkodó, aki az állatok védelmére és kíméletére vonatkozó jogszabályt megszegi. Ezzel kapcsolatban a Világ- gazdaság mai száma ismertet egy érdekes jogesetet, amely megjárta a Legfelsőbb Bíróságot is. Hatósági ellenőrzést tartottak egy szarvasmarha-tenyésztőnél, akinek az állatai közül csaknem 80 elhullott, több mint 300 pedig lesoványodott állapotban volt. Megállapították, hogy a pusztulás oka súlyos betegség. A hatóság közigazgatási bírságot szabott ki, amely jogerős lett, de a gazdálkodó bírósági felülvizsgálatot kért. Azt állította, hogy megfelelően tartotta és takarmányozta az állatokat, s a jelentkező betegségek kezelésére az állatorvos nem tett javaslatot, így maga sem igazán tehetett semmit A megyei bíróság azonban nem találta jogsértőnek a hatósági döntést, és elutasította a kérelmet. Mivel a közigazgatási perben hozott bírósági határozat első fokon jogerős, a gazdálkodó fellebbezni nem tudott, de felülvizsgálatot kért a Legfelsőbb Bíróságtól (LB). Megismételte, hogy a kívánatos körülmények között és kellően gondoskodott az állatokról, ezért a bírságot indokolatlanul szabták ki. Az LB kifejtette: az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény szerint az állattartó a jó gazda gondosságával köteles eljárni, s a fajtának és az élettani szükségleteknek megfelelő élet- feltételeket biztosítani. Ebbe - az elhelyezéstől a gondozásig, a táplálástól a gyógykezelésig, a tisztán tartástól a nevelésig és a felügyeletig - kötelezettségek sora tartozik. Az adott ügyben pedig egyértelműen megállapítható volt, hogy a felperes nem a jó gazda gondosságával járt el, ami alapot adott a bírságolásra, ráadásul a hatóság megfelelően mérlegelte az irányadó körülményeket. ■ ■ Első kategória a borjúhús, második a növendék marha húsa. ■ Az állattartáshoz kötelezettségek sora tartozik. Fizetik a gazdáknak a szaktanácsadást emva Azok a regisztrált gazdálkodók, akik a mezőgazdasági termelő, erdőgazdálkodó vagy kertészeti termelő kategóriába tartoznak, támogatást kaphatnak, ha szak- tanácsadó segítségét veszik igénybe. A költségek 80 százalékát - de termelőnként legfeljebb 350 ezer forintot - lehet pályázaton elnyerni. Humanitárius gabona Oroszországból Moszkva Az orosz kormány június végén úgy döntött, hogy az ország csatlakozik a Nemzetközi Gabonatanács (IGC) által létrehozott gabonakereskedelmi konvencióhoz (Grains Trade Conven- tion). Oroszország már régóta aktív résztvevője a szintén az ICG által működtetett Food Aid Convention munkájának is, amely a nemzetközi humanitárius segélyakciók keretében szállít gabonát a fejlődő országoknak. Védjegyes magyar baromfi a Sparban Budapest Megállapodást kötött a Baromfi Terméktanács és a Spar Magyarország. A kereskedelmi hálózat közzéteheti eladási helyein és akciós újságjában, hogy friss és előkészített baromfihúsokat csak olyan feldolgozóktól vásárol, amelyek jogosultak a Magyar Baromfi-védjegy használatára. Tehén is legyen, vagy elég a pénz? mvh Nem várhatnak októberig azok az anyatehéntartók, akik továbbra is nagyobb összeghez kívánnak jutni, mert kérik a termeléshez kötött támogatást. Ennek összege tehenenként 28500 forint lehet, de az igényléseket július 31-éig postára kell adni. Akik inkább nem bíbelődnek a tehénnel, de történelmi bázisjogosultságon pénzt kaphatnak (8000 forinf/egy- kor volt tehén), várhatnak nyugodtan, mert ők csak október 31-éig kapják meg az igénylési nyomtatványt. Hó végéig kell kérni a támogatást A dohánytermesztőknek idén kevesebb jut fvm Csökken egyes szántóföldi növények uniós támogatása az idén. Különösen a dohánynál nagy a visszaesés, ami a Burley esetében 779 ezerről 700 ezerre, a Virginiánál 985 ezerről 880 ezerre csökken hektáronként.
