Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 27. szám
A HÉT TEMAJA 2007. JULIUS 8., VASARNAP horn gyula A rendszerváltozás óta eltelt idő legvitatottabb politikai személyisége Horn Gyula. Politikai munkájának megítélése ellentmondásos, ám 1956-os, karhatalmista múltja igazi rejtély. KIK VOLTAK, MIT AKARTAK A PUFA1KÁS0K? Az elmúlt egy hét alatt többet beszéltek róla, mint bármelyik országos ügyről. Múltja és nézetei miatt Sólyom László államfő' megvétózta, hogy Horn Gyula 75. születésnapján megkapja a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét. Éber Sándor-Szakács Árpád „A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszélyeztették a biztonságot. Én a pu- fajkás osztagban a törvényes rendet védtem” - nyilatkozta 1956-os szerepvállalásáról Horn ötven évvel később a német Die Weltnek, ahol egyebek mellett kitért arra a véleményére, hogy „1956 nem a kommunizmus elleni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt.” Miközben Lendvai Ildikó Horn „fiatalkori történelmi tévedésként” emlegette a volt kormányfő pufajkás múltját, addig Horn ezen a héten g még rátett egy lapáttal korábbi < nyilatkozataira, amikor ugyan- | csak a Die Weltben kiállt a múlt- g ja mellett. Sőt, a Rákosi-rend- f szert pozitív színben tüntette fel, 1 egyben azt Kádár Jánost méltat- | ta, akitől Gyurcsány Ferenc mi- § niszterelnök is elhatárolódott. Egyenruha helyett pufajkában Horn Gyula negatív megítélésének egyik alapja mindmáig tisztázatlan 195(éos szerepvállalása. A hiányos dokumentumok miatt jelenleg azt a dátumot sem lehet pontosan tudni, hogy Horn mikor csaüakozott a pufajkásokhoz. Ez azon karhatalmi fegyveres erők közkeletű elnevezése, amelyek a szovjet hadsereg segítőjeként részt vettek az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésében, és az új, Kádár-rendszer megszüárdításában. A „pufajkás” elnevezés a karhatalmi erők jellegzetes egyenruhájáról - pontosabban egyenruha híján viselt öltözékéről, az orosz mintára gyártott vattakabátról - kapta a nevét. A karhatalmistákhoz való csatlakozásról Horn Í989 februárjában, egy MSZMP központi bizottsági ülésen arról beszélt, hogy november elején hét társával Czinege Lajos - akkor a KB adminisztratív osztályának a vezetője - megkeresésére lépett be a karhatalomba. A Honvéd Karhatalom szervezése november 9-én kezdődött, Horn a három szerveződő alakulat egyikéhez csatlakozott. Ezek az alakulatok valóban köz- és pártintézményeket, illetve stratégiailag fontos pontokat védtek, illetve tűzharcot folytattak a még meglévő forradalmi erők ellen. Tehát Horn a forradalmárok elleni fegyveres harcokban is részt vehetett - mondta el lapunknak M. Kiss Sándor. A történész, aki könyvet is írt a témában, ugyanakkor felhívta a figyelmet egy másik dátumra is, amelyet Cölöpök című könyvében emh't a volt kormányfő. „December 12-én hetünket, pénzügyeseket, volt szovjet ösztöndíjasokat behivatnak a pártközpontba, ahol az adminisztratív osztály vezetője közölte, hogy Karhatalmisták az 1956-os forradalom után. A pufajkásoknak nevezett osztagok közrendvédelmi feladatokat Is végrehajtottak, de részt vettek a sortüzekben és a megtorlás elindításában is. megalakult a Budapesti Rendőrfőkapitányság Hunyadi János zászlóalja a törvényes rend biztosítására. Felhív bennünket, hogy forradalmi szolgálatot vállaljunk néhány hónapig az egység Kerepesi úti laktanyájában” - áll a kötetben. Ha ez a dátum a valós, akkor tudni kell, hogy december közepén már nem volt fegyveres harc, vagyis ez az osztag a véres kádári megtorlás alakulata volt - tette hozzá M. Kiss Sándor. A testvér halála mint indok Bonyolítja a tisztánlátást, hogy Horn Gyula többször azzal indokolta a karhatalomhoz való csatlakozását, hogy 1956. december 12-én megölték testvérét, akinek holttestét meggyalázták, megcsonkították. Horn arendszervál- tás előtt még úgy emlékezett, november közepén, tehát testvére halála előtt csatlakozott, amit szolgálati lapja is igazolt. Horn Gyula önéletrajzi írása szerint 31 éves dokumentum- film-rendező fivérét, Gézát a Hungária körúton elgázolta egy teherautó. „Az nem derült ki, hogy szándékosan ütötték volna el, s arra sem volt bizonyíték, hogy a holttestet megcsonkították volna” - mondta lapunknak Germuska Pál. Az 1956-os intézet titkára arra emlékeztet, hogy Horn Géza neve nem szerepelt az 1956. november-decemberében harcok vagy erőszakos cselekmények áldozataként elhunyt személyek között. Horn Géza pártmunkát folytatott, de a történész szerint ez még nem lehetett ürügy bántalmazására. Sortűz és határvédelem 1956. december 6-án szimpátiamegmozdulást tartottak a Nyugati pályaudvarnál a Kádár-kormány mellett. Kádár hívei vörös zászlóval demonstráltak erős karhatalmi kíséret mellett. Ezt sokan sérelmezték, rájuk a karhatalmisták tüzet nyitottak, az ellentüntetőket szétoszlatták, és három elfogott felkelőt a helyszínen agyonlőttek. Egyesek szerint Horn Gyula a Nyugati pályaudvari eseményeknél is már jelen volt, vagy mint vörös zászlós provokátor - ahogy ezt a volt kormányfő is elismerte -, vagy mint fegyverrel rendelkező karhatalmista. Ezt azonban a mai napig nem sikerült tisztázni. A zászlóalj egy része Később Győr-Moson-Sopron megyébe került, hogy megakadályozzák a még mindig tömeges emigrációt, több ezer határsértőt fogtak el. Horn Budapesten maradt, alakulata objektumokat őrzött, razziákban vett részt, karhatalmi, valamint biztosítási feladatokat látott el, fegyvereket szedett be. Germuska Pál szerint Hornon kívül azonban ma már senki nem tudja megmondani, hogy tapad-e vér a kezéhez, a Hunyadi zászlóalj megmaradt jelentéseiben nem nevezik nevén a későbbi politikust. Horn könyvében, a Cölöpökben azt írta: ő maga tiltakozott őrizetesek bántalmazása ellen. Mit tettek a karhatalmisták? A karhatalmisták részt vettek a vidéki sortüzekben is, melyeknek 1956. november 4-étől decemberig legalább száz halálos áldozata volt. Ezek emberiség elleni bűntettek voltak - hangsúlyozta az 1956-os intézet tikára. A rendőrség szétesése miatt még az újjászervezés zajlott, ezért a pufajkások hajtották végre a letartóztatásokat. Közrend- védelmi feladatokat is elláttak, de sokkal fontosabb szerepük volt a Kádár-kormány megszilárdításában és a megtorlás elindításában. Bejelentés alapján vitték a kistarcsai vagy a tököli internáló táborokba az embereket, akár egy évre is őrizetbe véve bármiféle ügyészségi vagy bírósági határozat nélkül. „Az, hogy valaki ezekben az eseményekben való részvételben nem talál semmi kivetnivalót, ahogy Horn Gyula sem, az ma vállalha- tatlan” - hangoztatta Germuska, aki ugyanakkor úgy látja, jól megfigyelhető, hogy a rendszerváltás eredményeit többen maguknak vindikálják: Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula is. Ezek azonban kollektív döntések voltak, a politikusok kényszer- helyzetben mozogtak. Amikor Horn külügyminiszterként „kiengedte” a kelet-németeket, nem egyéni döntése volt, hanem a kormány politikai döntése, melyek lépésről lépésre születtek meg, folyamatos vitákban. Itthon vitatkoznak róla, a németek kitüntetésekkel halmozták el EURÓPAI HÍRNÉVRE a vasfüggöny átvágásával és az NDK-s menekültek Ausztriába engedésével tett szert Horn Gyula. F& ként a németek hálásak neki, Wertheimben utcát is elneveztek róla. Külpolitikai tevékenysége elismeréseként 1990 januárjában a Gustav Stresemann Társaság aranyérmével tüntették ki, az európai egyesülés érdekében végzett munkájáért megkapta az aacheni nemzetközi Károly-díjat és az NSZK Szolgálati Érdemrendjének Nagykeresztjét. Számtalan díját követően 2003-ban az egységes Európa megteremtéséért, az európai politikai kultúra, a népek közötti megértés, a humanizmus és a tolerancia érdekében kifejtett tevékenységéért a Népek Közötti Megértés Díját kapta meg, mely azóta Horn Gyula nevét viseli. 2005- • ben az osztrák állam fő által adományozható legmagasabb kitüntetést a Nagy Arany Érdemrendet a Szalaggal adományozták neki. Életút: Rosztovtól a vasfüggönyig HORN GYULA 1932. július 5- én született Budapesten, hétgyermekes munkáscsaládban. Önéletrajza szerint édesapját a Gestapo gyilkolta meg 1944-ben. Műszerész ipari tanuló volt, majd a Szovjetunióban, Rosztovban közgazdaságtant tanult. 1954-ben lépett be a Magyar Dolgozók Pártjába. 1956 végén belépett a Kádár János által újjáalakított kommunista pártba, az MSZMP- be. 1954 és 1959 között a Pénzügyminisztérium főelőadója volt, 1959-ben került a Külügyminisztériumba. 1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, 1989-ben külügyminiszter a Németh Miklós vezette kormányban. 1989. augusztus 27-én a vasfüggöny Soproni szakasza maradványának eg}' részét Alois Mock osztrák külügyminiszterrel együtt vágta szét. 1989-ben az MSZP egyik alapítója, 1990-től az elnöke. 1994-ben a győztes választások után miniszterelnök. Az 1998-as választási vereség után csökkent párton belüli szerepe. Horn Gyula csütörtökön ünnepelte 75. születésnapját. Az évforduló felerősítette a volt miniszterelnök körüli vitákat. ráadásul maga az ünnepelt is elismételte vitatott nézeteit ’56-tal kacsolatban. 4
