Somogyi Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-08 / Vasárnapi Somogyi Hirlap, 27. szám

A HÉT TEMAJA 2007. JULIUS 8., VASARNAP horn gyula A rendszerváltozás óta eltelt idő legvitatottabb politikai személyisége Horn Gyula. Politikai munkájának megítélése ellentmondásos, ám 1956-os, karhatalmista múltja igazi rejtély. KIK VOLTAK, MIT AKARTAK A PUFA1KÁS0K? Az elmúlt egy hét alatt töb­bet beszéltek róla, mint bármelyik országos ügyről. Múltja és nézetei miatt Só­lyom László államfő' megvé­tózta, hogy Horn Gyula 75. születésnapján megkapja a Magyar Köztársasági Ér­demrend Nagykeresztjét. Éber Sándor-Szakács Árpád „A körülmények rosszak voltak. A felkeléssel együtt sok bűnöző került szabadlábra, akik veszé­lyeztették a biztonságot. Én a pu- fajkás osztagban a törvényes rendet védtem” - nyilatkozta 1956-os szerepvállalásáról Horn ötven évvel később a német Die Weltnek, ahol egyebek mellett kitért arra a véleményére, hogy „1956 nem a kommunizmus el­leni harc volt. A felkelők sem akarták eltörölni azt.” Miközben Lendvai Ildikó Horn „fiatalkori történelmi tévedésként” emle­gette a volt kormányfő pufajkás múltját, addig Horn ezen a héten g még rátett egy lapáttal korábbi < nyilatkozataira, amikor ugyan- | csak a Die Weltben kiállt a múlt- g ja mellett. Sőt, a Rákosi-rend- f szert pozitív színben tüntette fel, 1 egyben azt Kádár Jánost méltat- | ta, akitől Gyurcsány Ferenc mi- § niszterelnök is elhatárolódott. Egyenruha helyett pufajkában Horn Gyula negatív megítélésé­nek egyik alapja mindmáig tisztá­zatlan 195(éos szerepvállalása. A hiányos dokumentumok miatt jelenleg azt a dátumot sem lehet pontosan tudni, hogy Horn mikor csaüakozott a pufajkásokhoz. Ez azon karhatalmi fegyveres erők közkeletű elnevezése, amelyek a szovjet hadsereg segítőjeként részt vettek az 1956-os forrada­lom és szabadságharc leverésé­ben, és az új, Kádár-rendszer megszüárdításában. A „pufajkás” elnevezés a karhatalmi erők jel­legzetes egyenruhájáról - ponto­sabban egyenruha híján viselt öl­tözékéről, az orosz mintára gyár­tott vattakabátról - kapta a nevét. A karhatalmistákhoz való csat­lakozásról Horn Í989 februárjá­ban, egy MSZMP központi bizott­sági ülésen arról beszélt, hogy november elején hét társával Czinege Lajos - akkor a KB admi­nisztratív osztályának a vezetője - megkeresésére lépett be a kar­hatalomba. A Honvéd Karhata­lom szervezése november 9-én kezdődött, Horn a három szerve­ződő alakulat egyikéhez csatla­kozott. Ezek az alakulatok való­ban köz- és pártintézményeket, illetve stratégiailag fontos ponto­kat védtek, illetve tűzharcot foly­tattak a még meglévő forradalmi erők ellen. Tehát Horn a forradal­márok elleni fegyveres harcok­ban is részt vehetett - mondta el lapunknak M. Kiss Sándor. A tör­ténész, aki könyvet is írt a témá­ban, ugyanakkor felhívta a fi­gyelmet egy másik dátumra is, amelyet Cölöpök című könyvé­ben emh't a volt kormányfő. „De­cember 12-én hetünket, pénz­ügyeseket, volt szovjet ösztöndí­jasokat behivatnak a pártköz­pontba, ahol az adminisztratív osztály vezetője közölte, hogy Karhatalmisták az 1956-os forradalom után. A pufajkásoknak nevezett osztagok közrendvédelmi feladatokat Is végrehajtottak, de részt vettek a sortüzekben és a megtorlás elindításában is. megalakult a Budapesti Rendőr­főkapitányság Hunyadi János zászlóalja a törvényes rend bizto­sítására. Felhív bennünket, hogy forradalmi szolgálatot vállaljunk néhány hónapig az egység Kere­pesi úti laktanyájában” - áll a kö­tetben. Ha ez a dátum a valós, ak­kor tudni kell, hogy december közepén már nem volt fegyveres harc, vagyis ez az osztag a véres kádári megtorlás alakulata volt - tette hozzá M. Kiss Sándor. A testvér halála mint indok Bonyolítja a tisztánlátást, hogy Horn Gyula többször azzal indo­kolta a karhatalomhoz való csat­lakozását, hogy 1956. december 12-én megölték testvérét, akinek holttestét meggyalázták, meg­csonkították. Horn arendszervál- tás előtt még úgy emlékezett, no­vember közepén, tehát testvére halála előtt csatlakozott, amit szolgálati lapja is igazolt. Horn Gyula önéletrajzi írása szerint 31 éves dokumentum- film-rendező fivérét, Gézát a Hungária körúton elgázolta egy teherautó. „Az nem derült ki, hogy szándékosan ütötték volna el, s arra sem volt bizonyíték, hogy a holttestet megcsonkítot­ták volna” - mondta lapunknak Germuska Pál. Az 1956-os inté­zet titkára arra emlékeztet, hogy Horn Géza neve nem szerepelt az 1956. november-decemberé­ben harcok vagy erőszakos cse­lekmények áldozataként el­hunyt személyek között. Horn Géza pártmunkát folytatott, de a történész szerint ez még nem le­hetett ürügy bántalmazására. Sortűz és határvédelem 1956. december 6-án szimpátia­megmozdulást tartottak a Nyu­gati pályaudvarnál a Kádár-kor­mány mellett. Kádár hívei vörös zászlóval demonstráltak erős karhatalmi kíséret mellett. Ezt sokan sérelmezték, rájuk a kar­hatalmisták tüzet nyitottak, az el­lentüntetőket szétoszlatták, és három elfogott felkelőt a helyszí­nen agyonlőttek. Egyesek szerint Horn Gyula a Nyugati pályaud­vari eseményeknél is már jelen volt, vagy mint vörös zászlós provokátor - ahogy ezt a volt kor­mányfő is elismerte -, vagy mint fegyverrel rendelkező karhatal­mista. Ezt azonban a mai napig nem sikerült tisztázni. A zászlóalj egy része Később Győr-Moson-Sopron megyébe került, hogy megakadályozzák a még mindig tömeges emigrációt, több ezer határsértőt fogtak el. Horn Budapesten maradt, alaku­lata objektumokat őrzött, razzi­ákban vett részt, karhatalmi, valamint biztosítási feladatokat látott el, fegyvereket szedett be. Germuska Pál szerint Hornon kívül azonban ma már senki nem tudja megmondani, hogy tapad-e vér a kezéhez, a Hunya­di zászlóalj megmaradt jelenté­seiben nem nevezik nevén a ké­sőbbi politikust. Horn könyvé­ben, a Cölöpökben azt írta: ő ma­ga tiltakozott őrizetesek bántal­mazása ellen. Mit tettek a karhatalmisták? A karhatalmisták részt vettek a vidéki sortüzekben is, melyek­nek 1956. november 4-étől de­cemberig legalább száz halálos áldozata volt. Ezek emberiség el­leni bűntettek voltak - hangsú­lyozta az 1956-os intézet tikára. A rendőrség szétesése miatt még az újjászervezés zajlott, ezért a pufajkások hajtották vég­re a letartóztatásokat. Közrend- védelmi feladatokat is elláttak, de sokkal fontosabb szerepük volt a Kádár-kormány megszilárdítá­sában és a megtorlás elindítá­sában. Bejelentés alapján vitték a kistarcsai vagy a tököli internáló táborokba az em­bereket, akár egy évre is őrizetbe véve bármiféle ügyészségi vagy bírósági határozat nélkül. „Az, hogy valaki ezekben az esemé­nyekben való részvételben nem talál semmi kivetnivalót, ahogy Horn Gyula sem, az ma vállalha- tatlan” - hangoztatta Germuska, aki ugyanakkor úgy látja, jól meg­figyelhető, hogy a rendszerváltás eredményeit többen maguknak vindikálják: Németh Miklós, Pozsgay Imre és Horn Gyula is. Ezek azonban kollektív döntések voltak, a politikusok kényszer- helyzetben mozogtak. Amikor Horn külügyminiszterként „ki­engedte” a kelet-németeket, nem egyéni döntése volt, hanem a kor­mány politikai döntése, melyek lépésről lépésre születtek meg, folyamatos vitákban. Itthon vitatkoznak róla, a németek kitüntetésekkel halmozták el EURÓPAI HÍRNÉVRE a vasfüg­göny átvágásával és az NDK-s menekültek Ausztriába engedé­sével tett szert Horn Gyula. F& ként a németek hálásak neki, Wertheimben utcát is elnevez­tek róla. Külpolitikai tevékeny­sége elismeréseként 1990 janu­árjában a Gustav Stresemann Társaság aranyérmével tüntet­ték ki, az európai egyesülés ér­dekében végzett munkájáért megkapta az aacheni nemzet­közi Károly-díjat és az NSZK Szolgálati Érdemrendjének Nagykeresztjét. Számtalan dí­ját követően 2003-ban az egy­séges Európa megteremtéséért, az európai politikai kultúra, a népek közötti megértés, a hu­manizmus és a tolerancia érde­kében kifejtett tevékenységéért a Népek Közötti Megértés Díját kapta meg, mely azóta Horn Gyula nevét viseli. 2005- • ben az osztrák állam fő által adományozható legmagasabb kitüntetést a Nagy Arany Érdemren­det a Szalaggal adomá­nyozták neki. Életút: Rosztovtól a vasfüggönyig HORN GYULA 1932. július 5- én született Budapesten, hétgyermekes munkáscsa­ládban. Önéletrajza sze­rint édesapját a Gestapo gyilkolta meg 1944-ben. Műszerész ipari tanuló volt, majd a Szovjetunió­ban, Rosztovban közgaz­daságtant tanult. 1954-ben lépett be a Magyar Dolgo­zók Pártjába. 1956 végén belépett a Kádár János ál­tal újjáalakított kommu­nista pártba, az MSZMP- be. 1954 és 1959 között a Pénzügyminisztérium fő­előadója volt, 1959-ben ke­rült a Külügyminisztérium­ba. 1985-ben kinevezték külügyi államtitkárrá, 1989-ben külügyminiszter a Németh Miklós vezette kormányban. 1989. au­gusztus 27-én a vasfüg­göny Soproni szakasza maradványának eg}' részét Alois Mock osztrák kül­ügyminiszterrel együtt vágta szét. 1989-ben az MSZP egyik alapító­ja, 1990-től az el­nöke. 1994-ben a győztes válasz­tások után mi­niszterelnök. Az 1998-as vá­lasztási vereség után csökkent pár­ton belüli szerepe. Horn Gyula csütörtökön ün­nepelte 75. születésnapját. Az évforduló felerősítette a volt miniszterelnök körüli vi­tákat. ráadásul maga az ün­nepelt is elismételte vitatott nézeteit ’56-tal kacsolatban. 4

Next

/
Thumbnails
Contents