Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-23 / 145. szám

A Vatikánba utazik szombaton Tony Blair leköszönő brit miniszterelnök, előkészítendő áttérését a katolikus hitre. A legnagyobb baloldali brit napi­lap, a The Guardian forrásai szerint Blair, akit fogad a pápa is, már meghozta végleges döntését az áttérésről, csak a bejelentés időpontja bizonytalan még. Csatazaj európai módra Brüsszel Varsó a háború áldozatait emlegette az EU-csúcs előtt Lech Kaczynski lengyel államfő Angéla Merkellel. A német kancellár az EU soros elnökeként fél nap alatt háromszor próbálta meggyőzni Kaczynskit. HÍRSÁV Felmentették állásából az SS-egyenruhás tanárt A székesfehérvári Egyház­megye, mint a budakeszi Prohászka Ottokár Katoli­kus Gimnázium fenntartója megállapodott Kosaras Pé­ter Ákossal, az intézmény tanárával munkaviszonya megszüntetéséről. A törté­nelemszakos tanár az intéz­mény igazgatóhelyettese volt, korábban SS-egyen- ruhában volt látható az interneten. A tanár maga adta be felmondását. Átláthatatlan a jelenlegi kampányfinanszírozás A political CAPITAL szerint a 386 millió forint a válasz­tási kampányban csupán a következő négy variáció egyikére lehet elég: keve­sebb mint háromnegyed órányi hirdetésre az egyik kereskedelmi televízióban, kétheti vidéki megjelenésre 13 megyei lapban, 2800 óriásplakát nyomtatására és egyhavi kihelyezésére, vagy háromheti hirdetésre a lapokban. Lendvai: az MSZP csak rábólintott a voksolásra nem az MSZP kezdeményez­te, hogy ősszel szavazzon az Országgyűlés Szabó Máté ombudsmanjelöltről - jelen­tette ki tegnap Lendvai Ildi­kó. Az MSZP frakcióvezetője szerint más frakciók érez­ték úgy, hogy a jelölt tudós­ként ugyan jeles személyi­ség, viszont nem jogtudósok előtt kevésbé ismert a személyisége. Lendvai: ők csak egyetértettek Lapzártánkig nem született megállapodás a brüsszeli EU-csúcson, amelyen a tagállamok vezetői arra tettek kísér­letet, hogy az uniós alkot­mány helyett új alapszer­ződést kovácsoljanak. Gyükeri Mercédesz Hogy az Európai Egyesült Álla­mok kivitelezhetetlen, annak legmeggyőzőbb bizonyítékát a jelenleg Európai Unió nevet vise­lő, 27-es országcsoport vezetői nyújtották brüsszeli találkozóju­kon. A kétnapos csúcs fő napi­rendi pontja már eleve kételye­ket ébreszthet, hiszekegy olyan alapszerződésről folyt egyezte­tés, amelyről három évvel koráb­ban - több mint kétéves vitákat követően - már megegyeztek. Az impozáns, majdnem há­romszáz oldalas alkotmány elfo­gadása előtt a lengyelek tiltakoz­tak a leghangosabban, utána pe­dig a briteket tartották a hatály­ba lépés kerékkötőjének. Ehhez képest két éve a francia és a hol­land választópolgárok utasítot­ták el a dokumentumot a patika­mérlegen kimért szavazati ará­nyokkal, hatáskörökkel és az Alapjogi chartával együtt - több­nyire azért, mert haragudtak azt támogató kormányukra. Ha az unió nem is esett szét ennek ha­tására, az alkotmányt a szemét­be dobták. A mostani csúcs al­kalmával elhangzott nyilatkoza­tokat figyelve pedig már azt is nehéz elhinni, hogy a huszonhe­tek egy közösséget alkotnak. A vitának a Brüsszelben mu­musként kezelt lengyel vezetés adta meg az alaphangját. Jaros- law Kaczynski kormányfő közöl­te: az országok népessége alap­ján meghatározott szavazatok kalkulálásánál 38 milliós hazá­ja esetében figyelembe kellene venni azt, mennyien haltak meg a II. világháborúban; ha ezt elke­rülték volna, ma legalább 66 mil­lióan élnének az országban. Kétségtelen: a javaslat érthe­tőbb, mint Varsó néhány nappal korábbi, gyökvonásokkal tűzdelt számolási javaslata. Azt sem kell azonban magyarázni, milyen re­akciókat váltott ki, különösen, hogy az EU soros elnökségét ép­pen a németek adják. Angéla Merkel kancellár azonban - az európai eszméket tiszteletben tartva - estig három kétoldalú találkozón próbálta jobb belátás­ra bírni Kaczynski testvérét, az államfő Lechet. Gyurcsány Ferenc - a teljes európai politikai elithez hasonló­an - kemény szavakkal illette a háborús kompenzációra emlé­keztető javaslatot. A csúcs má­sodik napján, tegnap ugyanak­kor a politikusok kezükbe vehet­ték a Handelsblatt német üzleti lap számát is, amelyben a ma­Elvileg miről vitáztak? ■ Milyen területeken kell megszüntetni azt, hogy egyetlen ország megvétóz­hasson egy indítványt? m A többségi szavazásoknál mennyi voksot kapjon egy- egy tagország a miniszteri tanácsokban? m Milyen újabb területekre (például külpolitika) ter­jesszék ki az unió hatás­körét? m A hat hónapos rotációs el­nökséget milyen formában váltsa fel állandó elnöki rendszer? gyár kormányfő úgy nyilatko­zott: Kaczynski a voksok újrafel­osztására vonatkozó javaslatával „közvetlen károkat okoz az I egyes országoknak, köztük a | magyaroknak, a franciáknak vagy a dánoknak”. A csatazajban szinte háttérbe szorultak olyan javaslatok, mint a franciáké: az újonc köztársasá­gi elnök, Nicolas Sarkozy egy olyan kurtított verziót vezetett elő, amelyben a belső piac ben­ne maradt ugyan, ám a „szabad és torzítatlan verseny” már nem. Emiatt még a távozó brit kor­mányfő, Tony Blair is tiltakozott, pedig ő egész más céllal érkezett Brüsszelbe: megakadályozni, hogy az EU kezébe kerüljön a külpolitika vagy az igazságügy, vagy hogy életbe lépjen az alap­vető jogok chartája. Blair amúgy lehet, hogy nyer a találkozón: Sarkozy ugyanis őt ajánlotta az EU külügyminiszte­ri posztjára, amelyről este álla­podtak meg a résztvevők. Lapzártánk idején azonban úgy tűnt, a csúcsról csak a mál­taiak és a ciprusiak távoztak elé­gedetten: a résztvevők jóváhagy­ták, hogy a két szigetország jövő januárban bevezesse az eurót. Gyurcsány progresszív politikusnak véli Horn Gyulát Sólyom László Horn Gyula ki­tüntetésének ügyében megvár­ja az Alkotmánybíróság kitünte­tésekre vonatkozó alkotmányér­telmezését - jelentette ki tegnap Kumin Ferenc, a Köztársasági Elnöki Hivatal főosztályvezető­je. Gyurcsány Ferenc kormány­fő az EU-tagországok állam- és kormányfőinek brüsszeli talál­kozóján tartott sajtótájékoztató­ján kijelentette, hogy csalódás­sal és meglepetéssel tölti el, hogy „az elnök elbizonytalano­dott, mert neki ezekben az eljá­rásokban az érvényes jogi szabá­lyozás alapján mérlegelésre nin­csen joga”. A miniszterelnök szerint Horn Gyula progresszív, európai politikussá vált az el­múlt évtizedekben, és Európa úgy tekint rá, mint akinek meg­határozó szerepe van a vasfüg­göny lebontásában. Az államfő korábban már aggá­lyosnak tartotta, hogy Horn Gyu­lát kitüntessék, a volt miniszter- elnök 1956-os tevékenysége mi­att. A testület a nyári szünet előtt dönt a kitüntetésekkel kapcsola­tos alkotmányértelmezésről. ■ Nyilvánosságra hozná a jelentést a Morvai-bizottság Nyílt levélben követeli az őszi eseményekkel kapcsolatos vizs­gálatok nyilvánosságra hozását a rendőri vezetőktől és a Bünte­tés-végrehajtás Országos Parancs­nokságától a Civil Jogász Fórum (CJF) - jelentette be tegnap Mor­vái Krisztina. A testület vezetője kifogásolta, hogy még nyolc hó­nap után sem készültek el azok a vizsgálatok, amelyeket a rend­őrség és a büntetés-végrehajtás ígért. Morvái Krisztina ismeretei szerint a jelentések elkészültek, csak nem kerültek nyilvános­ságra. A jogásznő hangsúlyozta, hogy ezek közérdekű adatok, valamint hozzátette: bizalommal fordulnak az új rendőri vezetők felé. ■ É. S. Draskovics: a hét végén végre kiegyezik a koalíció Nincsenek nagy nézetkülönbsé­gek a koalíciós pártok között, így várhatóan megállapodnak a hét végi egyeztetésen - mondta egy rádióműsorban Dras­kovics Tibor. A köz- igazgatási reformo­kat felügyelő tárca nélküli miniszterje- lölt szerint az MSZP és az SZDSZ közös nevezőre jut például a kormány­zati informatika felügyelete vagy a külgazdasági kormánybiztos kinevezése kérdésében. Dönteniük kell a több-biztosí­tós modellről is, mégpedig úgy, hogy az SZDSZ teljes piacnyitást szorgalmazó javaslata lekerült a napirendről. A koalíció azt ígérte, június 25-éig döntenek a több-biztosí­tós modellről. Két javaslat között dönthet­nek: az egyik Gyurcsány Feren­cé és az MSZP-é: ők a reformot regionális biztosítók megalakí­tásában képzelik el, és az állami befolyás fenntartása mellett engednék "piacra a magánbefektetőket. Az államreform­bizottság is előruk­kolt egy új javaslattal. Hírek sze­rint ez közelebb áll az SZDSZ- éhez. Ők a biztosítási „piacot” nem a jelenlegi statisztikai-ter­vezési régiók mentén osztanák fel, hanem úgy, hogy minden re­gionális társasághoz kerülnének jobb és rosszabb infrastrukturá­lis ellátottságé megyék. ■ Z. M. Budapestre érkezett az Egészségvonat. Mintegy 14 ezren vettek részt eddig az országot 2005 szeptemberétől járó Egészségvonat ingyenes szűrővizsgálatain. A tegnap a Déli pályaudvarra érkező szerelvény a lakosság figyelmét hívja fel az elhízásra, mivel tudományos kutatások összefüggést mutattak ki a szívinfarktus kialakulása és a zsírpárnák között. Az elhízás felelős lehet a cukorbetegség kialakulásáért is. Áramszünet: kézzel is lélegeztették a kicsiket A csütörtök esti viharban meg­szűnt a budapesti Heim Pál Gyermekkórház áramellátása, és a vészhelyzetben energiát szolgáltató aggregátor is fel­mondta a szolgálatot - két gyer­meket az ügyeletes orvosoknak kézzel kellett lélegeztetniük, mi­vel az életmentő berendezések sem kaptak áramot. Bár a kórház a villamos mű­vek felől két helyről is kap ener­giát, ilyen áramkimaradásra ed­dig nem volt példa - mondta el lapunknak Czinner Antal, a kór­ház főigazgató-helyettese. A pro­fesszor „példátlan pechsorozat­nak” minősítette a történteket, mondván: a három hete szervi­zeit és ellenőrzött áramfejlesztő csak egy ideig bírta a terhelést - a kórházban áramszünet esetén ennek kell ellátnia többek között a műtőket és életmentő beren­dezéseket, így a lélegeztetőgépe­ket is -, majd nyolc óra után fel­mondta a szolgálatot. Az inten­zív osztályon két gyermeket fél órán át lélegeztettek az ügyelete­sek. Szerencse a szerencsétlen­ségben, hogy a kórház aznap nem volt sebészeti ügyeletes, így a műtőkben nem okozott gondot a kimaradás. Az áramellátás mellett az orvosok közti kommu­nikációs rendszer sem működött a vihar idején, később ezt a prob­lémát is megoldották. Az aggregátor szervizelése tegnap még tartott. ■ T. G. KÖZÉLET

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents