Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-17 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 24. szám

2007. JÚNIUS 17., VASÁRNAP 5 SZTORI Petschnig Mária Zita közgazdász „A reformok - a nagy szö­vegelések ellenére - elégte­len kidolgozottságúak vol­tak, és a koalíciós partnerek körében is vitatottak.” Debreczeni József közíró „csoőri Sándor egy nagy­szerű pálya kisszerű végé­hez közel kijött a Márciusi levéllel: a belőle kiolvasható szellemi és morális kondí­cióban. Szembefordulva a rendszerváltozással, a józan ésszel - végképp kifordulva, egykori önmagából.” Kottái Tamás kritikus „nem látom aranykornak a rendszerváltoztatás előtti színházat. A rendszerváltoz­tatás utáni még kevésbé.” Vámos Mikós r 0 iro „ahhoz, hogy kiderüljön, mi a jó irodalom, kell minimum ötven év, de inkább száz.” Vámos: Száz év olvasás Nagy Kriszta (Tereskova) képzőművész „NYOLC ÉVE még nem volt piaca a kortárs művészet­nek, csak kevés, szánal­masan működő galéria léte­zett, ahol egy-két férj el- játszhatta anyunak, hogy galériatulajdonos.” A rendőrség hét gyenge pontja zsarubaj Doszpot a nyíltságot hiányolja, Kondorosi a pszichológiai szűrést javítaná Kondorosi Ferenc állam­titkár és Doszpot Péter egykori sztárzsaru elmondta munkatársunk­nak, mi is a rendőrség hét gyenge pontja. Dián Tamás rossz a kommunikáció: A rend­őrség folyamatosan olyan jól hangzó szlogeneket tűzött a zászlajára, mint a polgárbarát hozzáállás vagy a „szolgálunk és védünk” elve, ám eközben a pa­rancsnokok mindent megtettek azért, hogy a testület zárt közeg­ként működjön. Sok rendőri ve­zető még ma is irtózik a nyilvá­nosságtól, azt gondolván: a hoz­zá nem értő civileknek elegendő csak annyit tudniuk a rendőri munkáról, amennyi rájuk tarto­zik. Doszpot Péter egykori sztár­zsaru szerint ez a már-már bete­ges elzárkózás oda vezetett, hogy a rendőrök akkor is titkolóznak, amikor nem kéne. „A nyomozás érdekeire hivatkozva olyan ada­tokat tartanak vissza, amelyeket nyugodtan megismerhetne a közvélemény - jelentette ki. -Kondorosi Ferenc rendészeti államtitkár szerint átláthatóbb működéssel, hatékonyabb civil kontrollal lehet ezen változtatni. NINCS IGAZOLTATÁSI KULTÚRA: Nyugat-Európában a rendőr csak indokolt esetben állítja meg az autóst, nálunk azonban a szú­rópróbaszerűen végzett ellenőr­zés is a jól végzett munka egyik fokmérője. Ez az oka annak, hogy sok autós gyomra már ak­kor remegni kezd, amikor meg­pillantja az út szélén az egyenru­hát. Még Doszpottal is előfordult, hogy a rendőr nem ismerte meg, s úgy kezdte: „Na, mit gondol, vajon miért állítottam meg?” Kondorosi Ferenc államtitkár er­re azt mondta: két hete már civil ellenőrök elemzik az igazoltatá­sok indokoltságát. „Az a törekvé­sünk, hogy minden rendőri megállítás célhoz kötött legyen”. NEM ÁTGONDOLT A KÉPZÉSI REND­SZER: A rendőr-szakközépisko­lába érettségivel kerülnek az hallgatók, mégsem csupán szak­mai ismereteket tanulnak. „Úgy tűnik, mintha nem bíznánk az érettségit kiállító szakközépisko­lákban - mondta Doszpot. - Sze­Bevetésen: Kondorosi Ferenc államtitkár elárulta lapunknak, hogy két hete civil ellenőrök elemzik az igazoltatások jogosságát rintem lehetne rövidebb, de szakmailag célirányosabb a kép­zés.” Az egykori sztárzsaru úgy véli, az is nonszensz, hogy a csúcsintézménynek számító Rendőrtiszti Főiskola elvégzése nem elég ahhoz, hogy egy rend­őr főkapitány legyen. Ehhez ugyanis még el kell végezni egy egyetem jogi karát is! „Valame­lyik a kettő közül felesleges” - je­lentette ki. Kondorosi Ferenc szerint a hallgatók kiválasztásá­nak szempontjain is kell javíta­ni, növelve a pszichológiai ellen­őrzés, illetve a kockázatelemzés szerepét. TÚL SOK A RENDŐRI VEZETŐ: Ma minden ötödik rendőr vezetői posztot tölt be. Az államtitkár szerint a teljesítmények megfi­zetésének jelenleg ez az egyetlen törvényes lehetősége. A jelentős vezetői létszám azonban óhatat­lanul a hatékonyság rovására megy. „Szükség van egy olyan rendőrségi előmeneteli rend­szerre, amely új alapokra helye­zi a jelenlegi kaotikus jutalmazá­si és előléptetési gyakorlatot.” KEVÉS A TAPASZTALT RENDŐR: Ez a probléma önmagát gerjeszti, hiszen minél rosszabb a rendőr­ség imázsa, annál több tapasz­talt zsaru érzi úgy, hogy érde­mes élnie a kedvezményes nyug­díj lehetőségével. Ezért ma sok a fiatal rendőr, s ez nem tesz jót sem a testület tekintélyének, sem pedig a szakmai munká­nak. Doszpot szerint jelenleg a 40 évesek korosztályának kelle­ne pozícióban lenni: nekik egy­aránt van rutinjuk és jövőjük is. KEVÉS A RENDŐRI FIZETÉS: A TOSSZ fizetés a korrupció melegágya, ezért talán ennek az orvoslása a legfontosabb. Bár Bencze József országos rendőrfőkapitány sze­rint 15-20 év is kell ahhoz, hogy a zsaruk piaci bért kapjanak, Kondorosi Ferenc szerint a kö­zeljövőben 6-8 százalékos eme­lés elengedhetetlen. Doszpot Pé­ter úgy véli egykori kollégái tű­rőképességük határára érkez­tek. „Nem egy barátom sokszor azért nem vesz ki szabad napot, mert nem tudja, mit csináljon otthon.” NINCS ARCA A RENDŐRSÉGNEK: Egy testületet nehéz kedvelni, a cégeknél is reklámarcokat alkal­maznak. Efféle kirakatember volt a rendőrségnél sokáig Dosz­pot Péter, akiről a gyilkossági csoport vezetőjeként még vicc is született („rajzoljon téged körbe a Doszpot”). Bár hivatalosan csak alosztályvezető volt, sokak számára ő testesítette meg a rendőrséget. Ez azonban több parancsnok szemét is csípte. Doszpot hét éve leszerelt, ma már egy személy- és vagyonvé­delmi cég tulajdonosa, s amon­dó: semmi rossz nem volt abban, hogy az emberek ismerték. „Nemrég találkoztam egy járőr­rel, aki azt mondta, miattam lett zsaru.” Papa szerint vissza kéne hívni a régi öregeket a testületbe Sándor István, vagy becene­vén Papa úgy véli: a rendőr­ség morálja 1998 óta romlik, de a folyamat csak most csúcsosodott ki. „Fellazult az alaki karhatalmi fegyelem, s ez vezetett idáig - jelentette ki. - Ha egy rendőr tökig ki- gombolkozva intézkedhet, s ezért nem szól neki senki, holnap már egyéb lazaságo­kat is megenged magának. ” Papa szerint a politikának is ki kellene vonulnia a testület életéből, s hagyni kellene, hogy a szakemberek csak a munkájukkal foglalkozza­nak. „Nem tesz jót, ha négy­évente lecserélik az állomány vezetését - mondta. - A veze­tők jelenleg jó esetben három évig dolgoznak, egy évig pe­dig helyezkednek. ” Papa sze­rint a szakmai megerősítésbe be lehetne vonni azokat az egykori zsarukat is, akik ma már az üzleti életben dolgoz­nak: a segítségükkel létre le­hetne hozni egy olyan profi oktatói testületet, akik tapasz­talatikat átadva be tudnák tölteni a rendőrségnél tapasz­talható generációs űrt. Huszonnégy órán át csökkenti a szénanátha tüneteit terápia Egy antihisztamin, ami nem álmosít, nem rontja a memóriát A lakosság 10-15 százalékát érintő szénanátha a leggyakrab­ban előforduló allergiás megbe­tegedés, ugyanakkor ma még nem ismert, hogy valakit miért ér utol, mást meg miért kerül el. A szénanáthánál a szervezet idegenként ismeri fel az aller- gént, és ellene védekezésül akti­válja az immunrendszert, ami többek között hisztamin felsza­badulással jár. A hisztamin duz­zanatot, vörösséget, viszketést, váladékozást okoz az orrüreg­ben, a szemben, a lágy szájpa- don és a garaton. Sok beteg hom­loktáji, arctáji fájdalomra, lükte­tésre is panaszkodik. A duzza­nat hivatott megakadályozni, hogy az allergén bekerüljön a szervezetbe, míg a váladékozás, tüsszögés a nyálkahártyán lévő allergén eltávolítását segíti. A légúti allergiánál gyakori az asztma „előjeleként” is értékel­hető köhögés. A szemviszketés és könnyezés akár olyan erős is lehet, hogy fényke­rüléssel, fájdalom­mal jár együtt. Teljesítményori­entált világunkban eredményeink alapján ítélnek meg minket. Ma, amikor már az iskolában is az előbbre jutásért komoly harc dúl, ma, amikor adott állásra tucatnyi jelentke­zőből választanak egyet, nagyon nem mindegy, hogy valakit a szénanáthája Ideig, óráig, vagy állandóan ellehetetlenít ebben a küzdelemben. Másként fogal­mazva, nemcsak a rossz közér­zet megszüntetéséért, hanem az egzisztencia megszerzéséért és megőrzéséért is mihamarabb a tünetmentességre kell töreked­nie a szénanáthás betegnek. Az allergiás nát­ha egyenlőre sajnos nem gyógyítható, de tünetei jól kezelhetők. A ke­zelés alapját az antihisztamin- készítmények jelentik, melye­ket a szénanátha minden sú­lyossági fokozatában, már a tü­netek megjelenésekor javasolt alkalmazni. Szerencsére a pati­kákban egyre több készítmény kapható, de nem mindegy me­lyiket választjuk! Az antihisztaminok általában hatékonyan csökkentik a széna­nátha kellemetlen tüneteit, de fontos tudni, hogy egyes készít­mények negatívan befolyásol­hatják az iskolai és a munkahelyi telje­sítményt, ronthat­ják a koncentráló­képességet, a me­móriát, még akkor is, ha a beteg amúgy egyáltalán nem érez ál­mosságot! Vizsgálatok bizonyít­ják, hogy az ilyen „szedáló” antihisztaminok alkalmazása esetén 50 százalékkal nagyobb a balesetek valószínűsége, mint korszerű szert használóknál. A korszerű második generá­ciós antihisztaminok között már van olyan, amelyik nem jut be a központi idegrendszerbe, így nem okoz szedációt. Használata annyira biztonságos, hogy széna­náthában szenvedő gépjárműve­zetők, sőt pilóták is szedhetik (az egyéni érzékenység figye­lembevételével). Jú­lius 1-től végre a 6- 11 éves kisiskolások számára is elérhető lesz. 24 órán keresztül hatékonyan csökkenti a széna­nátha tüneteit, anélkül hogy ron­taná az iskolai/munkahelyi telje­sítményt. Segítségével a széna­náthás betegek végre újra teljes életet élhetnek. ▲ Különös mustra szénszálas biciklivel A hétköznapokban használt tár­gyak újragondolására tesznek kísérletet iparművészek, „ötlet­emberek” a Centrális Galériá­ban látható kiállításon. A tárlaton más csodálnivalók mellett megismerkedhetünk a mindösszesen egy kilót nyomó létrával, a szénszálas kerékpár­ral és a háromdimenziós mérő­kamerával. A nagy újragondo- lásl/újragombolást megelőzte egy pályázati kiírás, amelyre mindenki jelentkezhetett, aki úgy érezte, hogy képes a tucat­holmikból egyedit „faragni”. Mindez a Composites-on-Tour-2- projekt része, amely nyolc euró­pai szervezet együttműködésé­nek eredménye. ■ Sz. Z. A. ■ Törekedjünk mihamarabb tü­netmentességre! ■ Már kisisko­lások is hasz­nálhatják!

Next

/
Thumbnails
Contents