Somogyi Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-07 / 131. szám
5 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. JÚNIUS 7., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Ruszki Pisti Sérseken ragadt LETELEpEDÉS ^ Távol-Kelet helyett magyar feleséget választott a szovjet katona Kriczki István „ruszki PISTI" 1954. január 1-jén a Szovjetunió területén a beregszászi járásban. Nagybakoson született. Egészségügyi felcser, illetve gépész a szakképzettsége. 1972. november 4-én hívták be a szovjet hadseregbe. 1973. augusztus 2(Mn kezdeményezte, hogy tovább szolgáló katona maradhasson. 1975 nyarán a közreműködésével ukrán, orosz és más nemzetiségű katonák segédmunkásként dolgoztak a tabi óvoda építésén. Jelenleg az önkormányzatnál közhasznú munkás. Családi állapota elvált. Házasságukból 1979. január 20-án István nevű gyermeke született. 1979. szeptember 23-án utazott el Beregszászra leszerelni. 1998. október 23-tól magyar állampolgár. Kedvenc időtöltése a kertészkedés, fák oltása, virágok gondozása. volt katona úgy fogalmazott: szép emlékek kötik a laktanyához. Ám az nagyon bántja, hogy az épületek tönkrementek. „Ruszjci Pisti" húsz év után járt ismét a laktanyában, legutóbb pedig tavaly nyáron kérték a segítségét. Kutak helyét kellett megmutatni.- Sérsekszőlős lett az otthonom - mondta a búcsúzáskor. - Nagyon jól érzem magam a kis településen. Befogadtak. Teljesült a vágyam is: megkaptam a magyar állampolgárságot. Szüleim is magyarok voltak. Tavaly pedig önkormányzati képviselőnek választott a település lakossága! Hét évig volt a szovjet hadsereg katonája az ukrán származású Kriczki István, aki ma már magyar állampolgár. Sérsek- szőlősön telepedett le. Krutek József Kriczki István a napokban érkezett vissza Ukrajnából. Az édesanyja temetésén volt egykori falujában. Pontosan másfél évtizede - 1992-ben - járt utoljára otthon, akkor az édesapját kísérte utolsó útjára. Sérsekszőlősi birtokán beszélgettünk a bajuszos, erős fizikumú „Ruszki Pisti“-vel, aki közel hetven hónapon át szolgált katonaként a tengődi egykori szovjet laktanyában. Csaknem háromezer négyzetméteres az a „birodalom", amelyen a volt szovjet tiszthelyettes él.- Ukrajnában a beregszászi járásban, Nagyba- /■ koson - nyolcszáz méterre ]|| a magyar határtól - szülét- V tem - emlékezett az 53 éves I egykori katona. - Csak a Tisza választja el falumat a magyar határtól. 1972. november 4-én hívtak be a Szovjetunió hadseregébe, s mivel jól beszéltem a magyar nyelvet, Beregszászról a Debrecen melletti Hajdúhad- házára kerültem. Itt felcser voltam, majd alig néhány hét múlva a Tab melletti tengődi- gyurgyókapusztai szovjet „kí- sértetlaktanyába” helyeztek át. Egészségügyi felcserként, tolmácsként dolgoztam. Hét évig voltam a szovjet Déli Hadseregcsoport katonája, ebből két évet sorállományúként töltöttem. Törzszászlós volt a rendfokozatom és kommendánsi feladatom is volt. Ha az alakulatnál közlekedési baleset vagy egyéb esemény történt, a helyszínelésnél is jelen voltam. Szoros volt a kapcsolatom a rendőrséggel és a tabi, környékbeli falvak tanácsi vezetőivel is. Miközben beszélgettünk, a volt katona megmutatta a „birodalmát". A területen kétszobás kis családi ház, kissé hátrébb az emelkedőn a konyha, távolabb a pince, ahová a tervek szerint présház is épül. A telken gyümölcsfák: körte, cseresznye, barack, meggy, de van itt citrom és narancsfa is. A füvesített területen díszfák, bokKriczki István, vagy ahogy a sérseklek Ismerik, Ruszki Pisti új hazára és otthonra lelt a somogyi faluban rok és virágok. A porta legvégén szőlő. Megkérdeztem: miért hívják ma is gyakran „Ruszki Pistidnek, nevetve azt mondta: valódi nevét elég nehezen ejtették ki.- 1973. augusztus 20-án kezdeményeztem a szovjet parancsnokságnál, hogy tovább szolgáló katona maradhassak - pörgette vissza az időt Kriczki István. - Előléptettek törzszászlóssá. A tengődi laktanyában 17 nemzetiségű katona volt. A kommunikáció gyakran állított nehéz helyzet elé. A grúzokkal, csecsenekkel és az örményekkel volt nehéz. Velük nem is alakult ki barátság. A legjobb barátságba az ukrán származású Tatarin Péterrel kerültem. Vele a leszerelésem után is leveleztem. Amikor letelepedtem Magyarországon, a feleségével felkeresett. Sajnos, évek óta nem tudok róla semmit... Amikor a tengődi laktanyából kivonultak, az itt szolgálatot teljesítő katonákat a Szovjetunió távol-keleti részére vezényelték. A kivonulás előtt berobbantották a rakétasilókat. Egykori feleségével 1976. április 4-én Tabon táncmulatságon ismerkedett meg. Három évig jártak együtt. Erről nem tudott az alakulat parancsnoka.- 1978-ban kezdtem el a házasságkötéshez szükséges papírok beszerzését - magyarázta. - A következő év július 26- án házasodtunk össze. Ezután a laktanya parancsnoka válaszút elé állított: a Távol-Keletre vezényelnek, vagy leszerelek. Az utóbbi mellett döntöttem. 1979. szeptember 23-án utaztam el Beregszászra leszerelni. Ez nagyon vontatottan ment. Két év elteltével engedélyezték, hogy Magyarországon telepedjek le. Addig a feleségemmel csak telefonon és levelezés útján tartottam a kapcsolatot. Végül 1981. február 13-án jöhettem Tabra. Az utóbbi 25 évben gyakran elment a laktanya előtt. A A katonai segítség a tabi óvoda építésében A laktanya katonái segítettek egyebek mellett a tabi óvoda bővítésében. 1975 nyarán Kriczki István közreműködésével ukrán, orosz és más nemzetiségű katonák segédmunkásként dolgoztak az új épületszámy építésén. Az alakulat katonái segítettek a BVG új üzemcsarnokának építésénél a kányái, kapolyi és karádi termelőszövetkezetnek. Katonai gépeket, járműveket vettek igénybe Tabon és a környező falvakban az esőzések után és a téli hóeltolásnál is. Az archív felvételen Kriczki István táskarádióval a kezében Ügyet intéz a testület siófoki olvasónk hetek óta szeretné visszakapni a javításra leadott óráját. A vállalkozó azonban bezárta a hipermarketben az üzletét, a megadott telefonszámon nem kapcsolható. Mit tehet? novak Ferenc, a fogyasztó- védő egyesület megyei vezetője azt mondta: olvasónk néhány sorban írja le esetét, és az átvételi elismervénnyel vagy javítási lappal együtt juttassa el a békéltetőtestülethez, a Kaposvár Anna u. 6. számra. Ki neveli a gyereket? TOPONÁRI OLVASÓNK panaszolta, hogy településrészük vasútállomása környékén áldatlan állapotok uralkodnak. A vonatra váró gyerekek rendszeresen randalíroznak, és nincs, aki rájuk szólna. Az iskola nem vállal felelősséget értük, a szülők vérmérséklet szerint reagálnak az esetleges dorgáló szavakra. Van, aki kikéri magának, mondván nemcsak az ő gyermeke rosszalkodik, akad, aki a lakóktól követeli, hogy szóljanak rájuk. Hiába virágosítanak a környéken lakók, mert a növényeket rendszeresen letépik és eldobálják. Bár rossz példát látnak eleget. Legutóbb egy hölgy szedett egy ölre való virágot a parkban, amikor pedig az egyik utcalakó szóvá tette, közölte, hogy neki joga van a közparkban virágot szedni, hiszen sok adót fizet. Megoldást egyelőre a környéken lakók nem találnak. TELEFONÁLJON Közérdekű kérdéseiket hétfőtől péntekig 12-14 óra között a 82/528-156-os telefonszámon feltehetik! A tanítónő szexfotói a középpontban erkölcs Van, aki Cicerót idézte, más a kort hibáztatta a sonline.hu oldalain Szerdán is kitartott az a hatalmas érdeklődés, amit a keddi Somogyi Hírlap Szexfotók az iskolában című cikke idézett elő a sonline.hu hírportál oldalain. A hozzászólók többsége természetesen még több képet szeretett volna látni az inkei tanítónőről, mint amit a site a galériájában közölt. Ugyanakkor a kommentálok többsége az erkölcsi felelősség kérdését is felvetették, olykor érdekes vitát is kiváltva. Mint megírtuk, rengeteg külföldi olvasó is érdeklődött a téma iránt, a sonline szerkesztőinek fejében meg is fogant, lehetséges, hogy valamilyen túlfűtött erotikával foglalkozó portál felkarolta belinkelés formájában a Somogy megyei online- on megjelenő írást és képeket. A statisztika magáért beszélt, a portál a keddit felülmúló eredményt produkált, meghaladva az egymilliós álomhatárt az oldalletöltést illetően. Természetesen a magyar felhasználók is felbátorodtak, és a fórum rovatot használva sokszor saját email-cím megadásával kérték a szerkesztőséget, illetve a többi olvasót, jutassák el számukra az intim képeket eredetiben, azaz munkatársunk cenzúrázása nélkül. ■ Az olvasóink szomorúak, sokan erkölcsi mélypontról beszélnek. Ugyanehhez kapcsolható a cikk hozzászólásaiban kibontakozó vita is. Laci azt írta, hogy egy budai gyorsétteremben hallott akaratlanul egy beszélgetést, amelyben a tizenéves lányok testnevelő tanárukról fogalmazták meg nem éppen szalonképesen vágyaikat. Szerinte az erkölcsi válság meglehetősen mélypontra jutott, ha az iskolában ilyenről beszélgetnek a diáklányok. Ennél szűkszavúbb, de hasonló álláspontot képviselt sokatmondó Ciceró-idézetével a sonline cikkeihez rendszerint hozzászóló Feri bácsi, aki ezt írta a témában: „0 tempóra, o mores!" (Ó idők, ó erkölcsök!). Csíki ennél messzebbre ment, mert szerinte az egész botrány erkölcsi kérdés, hiszen ha a diákok egy ottfelejteti gyűrűt vettek volna el, akkor a jog megbüntetné őket, ezzel szemben a képek ennél is személyesebb titoknak minősülnek. Az olvasó így következtetett: ebben a korban az anyatejjel szívják magukba a gyerekek a romlottságot. Robié viszont azzal vágott vissza, hogy míg a gyűrűt nem erkölcstelen az iskolába vinni, addig a magánjellegű szexfotókat igen, majd a kiszivárogtatással kapcsolatban csak annyit tett hozzá: „ilyenek a gyerekek." I OLVASÓI ÜZENETEK SMS: 20/988-9444 1 l | KÖSZÖNET. Ezúton szeretnék kö- I szönetet mondani minden kedves I 1 kaposszerdahelyi lakosnak, akik j a május 27-én, vasárnap esti au- | tóbalesetemnél önzetlenül a se- I gítségemre siettek. | ERŐ. Mezőcsokonya Somogy me- | gye legerősebb faluja. Gratulálok | a csapatnak, és köszönet Pali Bé- | la főszervezőnek. További sok si- | kert az országos versenyen! Kép- 1 viselőasszony I INKE. A férjemmel példás családi j életet élő pedagógusok vagyunk, | és felháborít, amit egyes szakma- | beliek művelnek: részegeskedő, lo- | páson ért tanárok+pornóképek. I így is elég nehéz a helyzetünk, | ezek miatt az esetek miatt még a | maradék megbecsülést is elvesztik azok, akik megérdemelnék. * Nem | értem ezt a háborgást. Tíz éve a | balatonberényi naturistán találkoz- f tünk fiam tanárnőjével családostól, j És?! 57 éves nagypapa * Nem ér- 1 tem a háborgást! Ez egy új módszer a nevelésben?! Sajnos a mi időnkben még nem volt ilyen. Igaz- | gatónak üzenem, hogy a tanárnőt szívesen oktatnám számítástechni- | kára. Ajó hírnév odalett... TABLÓ. Szeretném én is látni a j gyerekem, rokonom, ismerősöm 1 tablóját. Nem tudom, miért nincs | lehetőségem rákattintani. Elférne a lapban hátul. Szavaznék is. S. Papa (Mi is örülnénk, ha szerepelne a www.soniine.hu-n , de ha egyszer egyetlen dia . m tartó ■ ta fontosnak, hogy a tablóképet... - A szerk.1
