Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-06 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 18. szám
2007. MÁJUS 6., VASÁRNAP INTERJÚ 7 eutanázia Az értelmetlenné vált élettől mindenkinek saját magának kell megszabadulnia. Nehéz ezt mástól kérni. Nem megy. Az apámnak is járt volna a segítség, de nem tőlem. A HAZUG MOSOLY ÉS MÁS TÖRTÉNETEK megkérdezte: „Lajos, a barokk kredencet itt hagyjuk”?- Azt viszont ön sem értette, hogy Erdős Ákos miért települt át New Yorkba?- Ákos a zsidó nagytőkés réteghez tartozik, s amikor megtámadták, megijedt. Félt egy újabb antiszemita hullámtól. Nem lehet rossz néven venni, bár hülyeségnek tartottam. Persze, aki gond nélkül tud másutt sátrat verni, az elmegy. Az emigrációba viszont bele lehet gárgyulni. A nevelt lányom is mindig beleütközött az antiszemitizmusba. Amikor egyszer a reptéren azt mondta neki a taxis, hogy mondja meg az apjának, nincs közvetlen járat a Dob utcába, kiborult. Nekem már sokszor beszóltak, legutóbb a Pick- nél, ahol egy úr közölte, hogy mit keres itt Popper úr, itt nincs kóser kaja. A félelelem nagy úr. A lányomnak mondtam, ha félsz, menj el. El is ment.- Amikor elhívták egy zsidó közösségbe, akik ki akartak települni, röviden közölte velük, sosem fognak beilleszkedni.- Mert így is gondoltam. Nem lehet egy embert átültetni. Én éltem keleten, nyugaton, Izraelben és még a Szovjetunióban is. A na- ivságukra hívtam fel a figyelmet Ne akarják izraelinek hazudni magukat, ők magyar zsidók. Amikor megérkeznek a Tel Aviv-i reptérre, és megcsókolják a földet, azt hiszik hazaérkeztek, pedig emigránsok lesznek. Dalia László Popper György: „Lassan mi is átvesszük az amerikai pozitív gondolkodást, pedig nem szabad minden bajt letagadni, s egy hazug mosoly mögé bújni.”- Azt írja, hogy nincs szükség mindig lélekorvosra, egy szülő vagy szerető is lehet terapeuta, de akkor miért jár minden amerikai analízisbe?- írtam, írtam, de ez nem vonatkozik minden problémára, mert a szülők például érzelmileg érdekeltek bizonyos ügyekben, s ahogy tisztes orvos sem operálja a feleségét vagy a gyerekeit, a pszichiáter se kezelje a szüleit vagy a barátait. Amerikában a húszas években találták ki a keep smilingot mint üzleti viselkedést. Nincs jogod ugyanis a szeretőddel, feleségeddel eltöltött rossz éjszakádat másnap a vásárlón leverni. S ezzel én egyet is értek, hiszen nálunk gátlás nélkül rázúdítják az idegen ügyfélre a rosszkedvűket, keserűségüket. Ám azóta Amerikában a „mosolyogj” túlfutott magán, kialakult a tragikumfóbia. Félnek az élet tragikus, sötét oldalától. Amíg ez a jó keresésében merül ki, addig nevezhetjük akár pozitív gondolkodásnak g is, de ha átcsap hazugságba... Az l amerikaiak társaságban már nem | tűrik el, ha valaki a gondjairól be- J szél. Pénzért fogadnak valakit, ü akivel az élet nehézségeiről, szorongásaikról beszélnek.- S nem érzi úgy, hogy ez az amerikai hülyeség lassan, de biztosan átszivárog hozzánk?- Már itt vannak a spájzban. Nem átallotta egy pasi a minap azt írni az elhagyott feleségeknek, gondoljanak arra, milyen jó, hogy senki sem horkol mellettük. A buddhistáknak van egy gyakorlatuk, bomló holttesteket szoktak szemlélni, hogy bebizonyítsák, az ember nem azonos a testével. Buddha a tantíványaival egy döglött kutyát tanulmányozott, s az egyik tantívány mondta: Mester, nézd, milyen szörnyű a felbomló hús, a lélek által elhagyott test pusztulása. Buddha bólintott, majd hozzátette: de milyen szép fehér foga van. Ez a pozitív gondolkodás, meglátni a szépet is. Egyébként egyre gyakrabban hallom nálunk is, hogy „miért nem az élet pozitív oldalát nézed”? Ha van benne, akkor tessék, tessék, nézzük. Ám nem kell minden bajt letagadni, s egy hazug mosoly mögé bújni.- Ön szerint a házasság is addig jó, míg a házasfelek úton vannak, de lehet-e harminc, negyven évig utazni?- Hát, ez itt a kérdés. Ha már ismétlik magukat, végszavaik vannak, már előre tudja, mit mond majd a másik, no akkor hal meg a kapcsolat Eötvös lózsef mondta, hogy „jó dolog a házasság, csak egy kicsit sokáig tart”. Márpedig Eötvös nem adta el a lelkét egy szellemességért. Egyébként régen nem is tartottak ilyen sokáig a házasságok, a járványok és a háborúk tettek róla. Az ideál, az ásó, kapa még nem halt ki, de a házasságok 60 százaléka felbomlik. A minap felkeresett egy neves tudós, elmesélte, hogy 35 éve házasok, öt gyereke van, szereti őket, de ha megsimogatja a feleségét, az olyan, mintha saját magát simogatná. Az erotikus feszültség kikopott a kapcsolatukból, ellustultak, elslamposodtak. Támadt egy hiány, nem akar hűtlen lenni, nem akar szeretőt tartani, de mégis...- Mit tanácsolt neki?- Nem tudtam jó tanáccsal szolgálni. Pilinszky János, aki elkötelezett katolikus gondolkodó volt, mondta egyszer nekem, hogy azért nem szeret bennünket, pszi- vel kezdődő szakembereket, mert azt gondoljuk, az életben problémák vannak, és azokra megoldást kell találni. Pilinszky szerint a gondok többsége megoldhatatlan, s állította, hogy mi ezzel nagy terhet rakunk az emberek vállára, mert azt hiszik, csak ők olyan hülyék, hogy nem tudják a házasságukat, karrierjüket, szexuális életüket rendbe hozni. Pilinszky szerint az életben tragédiák vannak, s irgalomra van szükség. Igaza van, a pszichiáter legfeljebb erősíti a toleranciát, a tűrőképességet. A tudósnak nem tanácsolhatom etikai és erkölcsi okok miatt, hogy házasságtörő legyen, de diszkréten is meg lehet ezt oldani. Nem kell a másikat megalázni, s meg- vallani, hogy „Matild, én egyszer lefeküdtem a Noémival”. Ez gyáva viselkedés, ha a másik vállára is átrakja a maga terhét. A szerelem az más, de ilyen súlytalan történések is vannak. Nem kell minden titkunkat megosztani a másikkal. Egyszer beteg voltam, az intenzív osztályon laktam, s ágy- tálaztak. A feleségem közölte, legszívesebben beköltözne, hogy ő lásson el. Halálra rémültem, az borzasztó lenne, ha ő mosna fel. Rosszul tűrné a méltóságom. Sokkal jobb, hogy egy érzelmileg közömbös nővér cserélte a kacsát.- Állítja, hogy az orvos nem hosszabbíthatja meg a beteg szenvedéseit, de öntől mégis hiába kért morfiumot az apja. Úgy éreztem, utólag megbánta, hogy nem segítette hozzá a kegyes halálhoz.- Igaza is van, meg nem is, de az ember nem ölheti meg a saját apját. Az értelmetlenné vált élettől mindenkinek saját magának kell megszabadulnia. Nehéz ezt mástól kérni. Nem megy. Apámnak is járt volna a segítség, de nem tőlem. Van egy testi-lelki jó barátom, s miután orvos, a minap a kórházában eltoltak mellettünk egy magatehetlen, szellemileg leépült beteget S miután egyszer már beszéltünk róla, hogy a betegséget, öregséget vállaljuk, de a leépülést nem, mindketten ugyanarra gondoltunk. Összenéztünk, s abban benne volt, hogy „na jó, segítek”. Ezt nem lehet kimondani, leírni, nem lehet rá szerződni, de megnyugtató, hogy valaki gondoskodna rólad. Az orvoslás is erről szól, ne hagyd szenvedni az embert, mégsem lehet szabad utat engedni az eutanáziának.- Amúgy valahol idézi a hindukat, hogy a mai ember 72 évig él, a többi már ajándék. Hogy is van ez?- Nem tudom, a keleti emberek mondanak efféléket, de hogy honnan veszik a számokat?! Síva papok azt is mondták nekem, hogy az első és második világháború, a holokauszt nem volt benne az emberiség karmájában.- A zsidóságról is szabadszá- júan ír, sokan biztos szörnyül- ködnek, amikor olvassák, hogy gyávának nevezi a kelet-európai zsidókat. Mert Erdős Ákos üzletember New Yorkba költözött a családjával, amikor megtámadták a Nemzeti Tankönyv- kiadó privatizációja miatt, miközben Rómában a zsidók szétvertek egy újfasiszta tüntetést.- Izraelben ma sem értik, hogy lehetett 6 millió zsidót beterelni a vagonokba, és lágerbe vinni. A fiam sem érti. Amikor Izraelben tanítottam, egyik ismerősöm megkérdezte, van-e nálunk antiszemitizmus. Mondtam, van, most is volt egy újfasiszta tüntetés. Megkérdezte, hányán voltak. Mondtam, hogy háromszázan. S hány zsidó él Magyarországon? - kérdezte. Amikor közöltem, hogy nyolcvanezer, visszakérdezett: „miért nem vertétek szét őket?” Jeruzsálemben volt egy előadásom, s többeket megdöbbentettem, amikor elmondtam, a zsidóság is tehet a holokausztról. Mert hát Magyarországon is volt szegedi gondolat, numerus clausus, aztán nem lehetett üzletük, majd nem tölthettek be vezető állást, végül beszedték a rádiójukat, fényképezőgépüket S amikor itt tartottam, bekiabált egy öreg pasi: a fényképezőgépért kellett volna meghalnunk? Igen, mondtam, de akkor még nem géppisztollyal járkáltak az utcán. S igazán azzal botránkoztattam meg a hallgatóságot, amikor azt mondtam, hogy a magyar zsidóság egy része „kre- denchalált” halt. Elhagyhatták volna az országot, s az átutazó osztrák zsidók is elmesélték, mi történt velük, de még nekik sem hitték el. Sokan azt mondták, a mi kormányzónk ezt nem engedné. S ha mégis elhitték, a feleség Popper Pétert már nem érdekli a politika, nem is ír róla, mert annyira untatják az önismétlő politikusok, viszont újra összehozott egy naplót a pácienseiről és magáról. S állítja, hogy egy angyal mindenképpen elfér a tű fokán, feltéve, ha nem túl kövér. Popper Péter SZÜLETETT: 1933. november 19-én Budapesten DIPLOMA • Eötvös Loránd Tudomány- egyetem, Lenin Intézet filozófia - logika -pszichológia szakos középiskolai tanár (1957) • OTK1, klinikai gyermekszakpszichológus (1982) ÉLETPÁLYA • A Gyógypedagógai Tanárképző Főiskola előadója (1957-1958) • A Fiatalkorúak Átmeneti Nevelőintézetének pszichológusa (1958-1960) • Az ELTE JTK büntetőjogi tanszékén aspiráns (1960-1963) • A BOTÉ I. sz. Gyermek- klinika pszichológiai osztályának tudományos munkatársa (1963-1967), majd főmunkatársa (1967-1980) • A SOTE orvospszichológiai oktatási csoportjának vezetője (1980-1992), 1984-től egyetemi tanár • Az izraeli Bar-Ilan Egyetem vendégprofesszora (1992-1994) • Tanít az ELTE-n, a Színház és Filmművészeti Főiskolán, a Rabbiképzőben és a MÚOSZ Újságíró Iskolájában. könyvek 666: a sátán a XXI. században, Általános pszichológia, Rejtjel, A belső utak könyve, Belső utakon, Türelem Háza, Napidő, Praxis. P Ha már ismétlik magukat, végszavaik vannak, már előre tudja, mit mond majd a másik, no akktfrhal mega kapcsolat. Eötvös József mondta, hogy „jó dolog a házasság, csak egy kicsit sokáig tart”.
