Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-05 / 104. szám

2007. MÁJUS 5., SZOMBAT 7 KÖZÉLET Botránymentes vizsgák érettségi Szolgálati titoknak számít a jegyzőknél őrzött tételsor Vizsgadrukk a fővárosi Tamási Áron Nemzetiségi Kéttannyelvű Gimnáziumban. Itt is a legnagyobb rendben zajlott az írásbeli megmérettetés. JÓ TANÁCS Cipeljem én az elromlott monstrumot? szállítás Olvasónk új fagyasztószekrénye három napon belül elrom­lott. Szerviz csak a fővá­rosban, illetve a hölgy lakhelyétől száz kilomé­terre van. Kérheti, hogy jöjjenek a gépért? Kérheti - válaszolt kérdé­sünkre Magdus Ágnes, a Kö­zép-magyarországi Regioná­lis Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősé­gének vezető főtanácsosa. A forgalmazó a jótállási időn belül köteles gondoskodni a javításról. Ha a meghibáso­dott áru tíz kilónál nehe­zebb, és a helyszínen javít­hatatlan, ő szállíttatja a szakszervizbe a gépet. Vagyis ne a pórul járt vá­sárlónak fájjon a feje emiatt. A háromnapos határidő egyébként bizonyos tartós fogyasztási cikkeknél azt je­lenti: ha ezek a termékek a vásárlást követő három napon belül hibásodnak meg, az üzlet köteles őket kicserélni. Függetlenül attól, hogy az árut már kicsoma­golták. Hiszen honnan tud­hatjuk meg anélkül, hogy rossz? Az erről szóló kor­mányrendelet azt a listát is tartalmazza, mely termékek­re a jogszabály vonatkozik. Amennyiben a három nap élteit, a jótállás időszaka kö­vetkezik. Ekkor a forgalmazó köteles gondoskodni az áru megjavításáról. Figyelem! A díjtalan javításhoz jótállási jegy mellett a vásárlási blokkra is szükség van. Ha a szakszerviz szerint a termék nem javítható, ki kell állítaniuk a csereutal­ványt. Ennek birtokában a vásárlónak joga van kicse­réltetni a terméket. Ha nincs ugyanolyan áru az üzletben, és a vevő nem kíván más gyártmányt választani, az üzletnek vissza kell fizetnie az árát. Hasonló esetekben mindig tájékozódjunk vásár­lói jogainkról. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Megkezdődtek az érettsé­gik a nemzetiségi nyelven oktató középiskolákban. Az oktatási tárca állítja, az idén nem lesz botrány a vizsgákon a biztonsági előírásoknak köszönhetően. Éber Sándor Botránymentesen zajlott a 2007- es érettségi vizsgák első napja, rendkívüli eseményről nem ér­kezett bejelentés - közölte teg­nap az Oktatási és Kulturális Mi­nisztérium. Pénteken az ország 15 középiskolájában és 11 emelt szintű vizsgahelyszínén a nem­zetiségi nyelv és irodalom, vala­mint a nemzetiségi nyelv - hor- vát, német, román, szerb, szlo­vák és szlovén - vizsgatárgyak írásbeli vizsgáival kezdődtek meg a tavaszi érettségik. A kö­zépszinten vizsgázók száma 208, az emelt szinten vizsgázók száma 384 volt. A diákoknak szövegértési fel­adatot kellett megoldaniuk, a második szakaszban pedig vá­laszthattak egy megadott össze­hasonlító műelemzés, egy költe­mény elemzése, valamint egy pró és kontra érvelési feladat kö­zül. A jelenlegi már a hatodik olyan vizsgaidőszak, amely a kétszintű érettségi vizsga szabá­lyai szerint zajlik. Az oktatási tárca több intéz­kedést is tett, hogy megakadá­lyozzák a korábbi botrányok megismétlődését. Januárban lét­rehoztak egy külön érettségi vizsgaközpontot. A történelem-, matematika-tételso­rokat például csak a lehető legutolsó pillanatban nyom­tatják ki egy fegyve­resekkel őrzött nyomdában. A szolgálati titoknak számító pa­pírokat ez után lezárt tasakok- ban rögtön a területi jegyzői hi­vatalokba szállítják, és itt őrzik a vizsga napjának hajnaláig. A jegyzőknél az iskolaigazga­tók múlt héten már számba vet­ték - a lepecsételt borítékok fel­bontása nélkül -, van-e elegen­A VIZSGÁK A BALLAGÁS Után hétfőn, reggel nyolckor a ma­gyar nyelv és irodalom írásbe­likkel folytatódnak. Magyar­ból középszinten csaknem 93 ezer diák, matematikából 11 nyelven majdnem ugyanennyi tanuló vizsgázik majd. Emelt szinten magyarból és matema­dő számú tétel a megfelelő tár­gyakból. Tavaly ugyanis előfor­dult, hogy egyes tételekből keve­sebbet kaptak meg az iskolák. Az oktatási tárca rendszere­sen figyeli az internetet is, ha mégis kiszivárognának a világ­hálóra a tételek, azonnal intéz­kedni tudjanak. Az érettségi zökkenő- mentességéért or­szágosan a szakál­lamtitkár felel. Ha azonban egy iskola hibázik, ak­kor az igazgatót vonhatják fele­lősségre. Bombariadónál tarta­lékhelyiséget kell biztosítani az érettségire, és meg kell szervez­ni a vizsgázók mozgását is. A leírások pontosításával meg­könnyítették a tanárok és a vizs­gázók tájékozódását, csökkentet­ték az adminisztrációt. Újrasza­tikából valamivel többen, mint négy-négyezren tesznek érettsé­git. A több mint 450 ezer kö­zépszintű vizsgára csupán 38 ezer emelt szintű jut. Idén 125 ezren jelentkeztek érettségire, és összesen 493 ezer vizsgát kell lebonyolítani. „Erre 1,3 milliárd forintot költ a tárca ­bályozták a munkajogi vonatko­zásokat is. A középiskolákban az érettségi vizsgák napjait a közre­működő pedagógusok esetében tanítás nélküli munkanapnak kell tekinteni, hogy a tanárok vizsgáztatóként részt vehesse­nek az emelt szintű vizsgák le­bonyolításában is. „Oktatási miniszterként én egyvalamiért garanciát vállalok: aki ősszel belép a magyar felső- oktatásba, az már egy minőségi, sok tekintetben európai szintű szolgáltatási rendszerhez csatla­kozik” - írta tegnap az érettségi­zőknek levelében Hiller István. Az oktatási és kulturális minisz­ter hangoztatta, egy rugalmas, nyitott felsőoktatásért dolgozik a tárca, amely az eddiginél sok­kal jobban tükrözi a diákok tel­jesítményét. mondta Pósfai Péter, az Okta­tási Hivatal Országos Közokta­tási Értékelési és Vizsgaköz­pont (OKÉV) vezetője. több mint nyolcvanezren egye­temen, főiskolán, mintegy ti­zenkétezren pedig a felsőfokú szakképzésben folytatják tanulmányaikat. ■Ef FRSZ: a rendőrök másodállást szeretnének Az Alkotmánybírósághoz fordult a Független Rendőr Szakszervezet, mert alkot­mányellenesnek tartja, hogy egy 1997-es rendelet miatt a hivatásosok nem vállalhat­nak olyan másodállást, amit egy törvény lehetővé tenne. Büntetőjogi vizsgálat Nagy Zsolt ellen BÜNTETŐJOGI VIZSGÁLATOT kezdeményezett a román fő­ügyészség Nagy Zsolt infor­matikai és távközlési mi­niszter ellen, aki politikai indíttatásúnak tartja a nyo­mozók vádjait. A vezető ese­tében a kémbotrány néven elhíresült privatizációs ügy­letek kapcsán vizsgálódnak. Orbán: új többség a jövő lehetősége „az új többség létrejötte új pártstruktúrát és más politi­kai erőviszonyrendszert hozhat létre Magyarorszá­gon” - hangsúlyozta tegnap Orbán Viktor. A Fidesz elnö­ke hozzátette: a párt május 19-20-ai kongresszusa előtt nyilvánosságra hozzák azt a dokumentumot, amelyben az új többség megtalálhatja közös pontjait. Kongresszus előtt közös pontok Nem zavarták meg Debrecenben Gyurcsányt BÁR DEBRECENBEN tüntetők készültek Gyurcsány Fe­renc látogatásának megza­varására, a miniszterelnök akadálytalanul léphetett be az Aranybika Szállóba, ahol helyi szocialista politiku­sokkal találkozott. A szállo­da környékét a miniszter- elnök megérkezése előtt kordonokkal lezárta és kiürítette a rendőrség. ■ Tételek csak a legutolsó pillanatban. Hétfőn reggel nyolckor magyar nyelvből és irodalomból vizsgáznak a diákok A rehabilitációs járadék segítené az elhelyezkedést Megvalósulhat Geszti Péter nagy álma nemzeti vágta Szeptemberben a Hősök terén még lóversenyt is rendeznek A rehabilitációs járadék beveze­téséről, a szociális törvény idős­korúakat érintő változásairól tárgyalt egyebek között tegnapi ülésén Budapesten az Idősügyi Tanács. Csizmár Gábor, a Szociális és Munka­ügyi Minisztérium (SZMM) államtitká­ra elmondta: a reha­bilitációs járadék bevezetésének célja esélyt nyúj­tani a megváltozott munkaké­pességűek újbóli elhelyezkedé­séhez, ezáltal is növelve a foglal­koztatást. Az intézkedésekkel szeretnék igazságosabbá tenni az érintettek lehetőségeit. Forgó Györgyné, az SZMM szakállam­titkára a szociális törvény idős­korúakat érintő változásairól el­mondta: a gondozási szükségle­tet és az anyagi rászorultságot is figyelembe vennék 2008-tól az elhelyezésnél. Az idősek ottho­nába az kerülhetne, akinek családjában az egy főre eső jöve­delem nem haladja meg a nyugdíjmini­mum - 26 ezer 830 forint - 150 százalékát. A szaktárca javasolja a hozzá­tartozóikat otthon ápolók díja­zásának emelését, ennek az ápolási időnek a beszámítását a szolgálati időbe, valamint a gon­dozó szakmai felkészítését az ápolásra. ■ V. M. ■ Újabb esély a megváltozott munkaképessé­gűeknek. Három, egymáshoz látszólag semmiben sem hasonlító ember (Geszti Péter, a kormánypártok­nak is dolgozó pr-es, Várhegyi Attila, a Fidesz egykori pártigaz­gatója és Tamás István, a Duna Holding elnöke) kötött szövetsé­get azért, hogy a Hősök terén minden magyar város polgára lóra pattanhasson. Pontosabban: az 50 milliós díjazású Nemzeti Vágtán a tervek szerint a váro­sok és megyék által nevezett pa­ripák és lovasok mérkőznek I meg szeptember 22-én. t Noha hasonló viadal létezik | Európában, ez a verseny külön- i legesnek tetszik, mert minden- : ki, aki megpróbálja megülni a lovát, huszáregyenruhában fe­szíthet majd, de azért is, mert a rendezvényhez kapcsolódik egy kulturális, napokkal korábban startoló fesztivál is Városok falu­ja címmel. Ez utóbbi produkció a városli­geti Műjégpályához kapcsoló­dik. Mint Várhegyi Attila szer­vező elmondta: „a városoknak biztosítanak majd egy legalább 24 négyzetméteres teret, ahol be­rendezhetik a maguk kulturális szigeteit. Manapság - tette hoz­zá - mindenki egyre inkább a saját arcát keresi, a saját értéke­it igyekszik megmutatni, amire kiváló lehetőséget nyújt a feszti­vál.” Geszti Péter nem titkolta, a Nemzeti Vágta fináléjára száz­ezer embert várnak. ■ Sz. Z. A. Nemzeti Vágtára várva. Várhegyi Attila, Tamás István és Geszti Péter

Next

/
Thumbnails
Contents