Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-27 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 21. szám
4 2007. MÁJUS 27., VASÁRNAP A HÉT TÉMÁJA határviták Sólyom László államfő is kemény vádakkal illette az osztrákokat a Rába habzása miatt. Nem ez az egyetlen konfliktus, amely szembeállítja Magyarországot a szomszédaival. SZENNYEZÉS A SZOMSZÉDBÓL TISZA Hét éve, a romániai Nagybánya aranykitermelésén bekövetkezett gátszakadás után százezer köbméter, ciánt és nehézfémeket tartalmazó hordalék került a Tiszába. Több mint ezer tonna hal pusztult el. A magyar állam azóta is perben áll a bánya fenntartójának jogutódjával, a Transgolddal DUNA A bősi erőmű miatt 1989 óta folyik a vita RABA Négy éve szennyezi egy bőrgyár a folyót MAROS Az aranybánya ciánnal fertőzheti a vizet DRAVA a horvátok ígéretet tettek: nem lesz erőmű Maros Bősi erőmű, mohi atomreaktor: megoldatlan viták a szlovák féllel A bősi erőmű története az évtizedeken át húzódó nemzetközi környezetvédelmi viták iskolapéldája. A Duna magyar-szlovák szakaszára építendő vízerő mű ötlete már a 30-as években felmerült, konkrét tervvé a 7őes években formálódott. A magyar és a csehszlovák kormány 1977- ben kötött szerződést a bősnagymarosi vízlépcsőrendszer felépítéséről, ám a Magyar Tudományos Akadémia már 1983-ban az építkezés abbahagyását javasolta. Az indok: Magyarország ivóvtbázisa jelentősen károsodna az építkezéssel, amely a Szigetköz és a Duna mente egyedülálló élővilágát is komolyan veszélyeztetné. A 80-as évek közepétől meginduló civil tiltakozások 1989- ben vezettek részleges eredményre: a magyar kormány leállíttatta a nagymarosi építkezést. A szlovák felet azonban ez nem akadályozta meg abban, hogy a Dunát elterelve beindítsa az erőmű bősi szakaszát. A két ország végül a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordult. 1997-ben a bíróság mindkét felet elmarasztalta, ám a kérdés a mai napig nem került nyugvópontra: tájrehabilitációs és vízmegosztási kérdésekben folynak kétoldalú tárgyalások. A MAGYAR ÉS A SZLOVÁK FÉL megállapodási képtelenségének nem csak a fenti példája figyelmeztető. A kilencvenes évek közepétől folyik a tiltakozás az időközben részben üzembe helyezett, 2011-ig bővíteni tervezett mohi atomerőmű ellen. A Budapesttől alig 80 kilométerre lévő létesítmény elleni legfőbb érv, hogy elavult, szovjet technológiai alapokra épült. A Greenpeace legutóbb idén áprilisban fordult Romano Prodihoz a további építkezések leállítását követelve; azért épp az olasz miniszterelnökhöz, mert az erőművet üzemeltető cég olasz. Az olaszok két évtizede utolsó saját atomerőművüket is leállították. Veszély Verespatakon kétarcú a román politika a verespataki beruházással kapcsolatban: hivatalosan mindegyik parlamenti párt tartózkodik a tervezett aranybánya támogatásától, a valóságban azonban nem gördítenek akadályokat a Rosia Montana Gold Corporation kanadai-mmán beruházó elé Példa erre a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsá ge (RMDSZ), amely elvben ellenzi a bánya megnyitását, de nem tá mogulja azt a törvényt, amely tiltaná ciános zagytározó építését. A bosi erőmű szlovák része elkészült Ciánnal működne a banya Solyom múlt heten járt a Rábánál Az osztrákok hallgatnak Magyarorszag nagyobb folyoi a határokon túlról érkeznek. Nemritkán azonban mérgező anyagokkal együtt. EURÓPA legnagyobb f nyílt színi aranyfejtését ! egy bányászati gyakorlattal nem rendelkező cég készül megnyitni Ez ráadásul a nagybányaihoz hasonló, ciános technológiával működne, csak sokkal : nagyobban. A bánya két település felszámolását, egyedi római kori leletek megsemmisítését, a festői hegyvidéki táj lerombolását jelentené. ám A bánya jóval súlyosabb fenyegetést jelent a térségre - és hazánkra is. A ciános, mérgező vízzel telített zagytára A magyarok azzal is megfenyegették az osztrákokat, hogy Brüsszelhez fordulnak. A folyó mégis habzik. először 2003-ban észlelték a szentgotthárdiak, hogy habzik a Rába: a folyó magyarországi szakaszán felszínen úszó szennyeződés jelent meg. Kiderült: a víz habzását a közeli burgenlandi bőrgyárakból érkező szennyeződés okozza. A bűnös megvan, a folyó azonban továbbra sem tisztult meg. A lépésképtelenséget többek között az okozza, hogy a bőrgyártásnál használt naftalin- szulfonát papíron nincs negatív hatással a folyó élővilágára, az anyagra vonatkozóan nincsenek uniós határértékek. A hazai szakemberek másként gondolják. A Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Kutatóintézet figyelmeztetett: a szennyezés felborítja a Rába élővilágát, tíz éven belül ökológiai katasztrófa várható. A horgászok szerint máris radikálisan csökkent a halállomány. fodor Gábor környezetvédelmi miniszter két hete a szeny- nyező bőrgyárak működési engedélyének visszavonását kezdeményezte, erre azonban osztrák részről elutasító válasz érkezett. Viszonylagos előrelépésnek mindössze egy osztrák-magyar akciócsoport létrehozása tekinthető, amely jövő héten tekinti át közösen a folyószennyezés ügyét. Sólyom László köztársasági elnök a történteket a múlt héten úgy kommentálta: Ausztria hozzáállása a magyar-osztrák viszony romlásához vezethet. ugyancsak nem javítja a két ország viszonyát a Szentgott- hárd mellé tervezett regionális hulladékégető sem: a határ túloldalán, ám a magyar város közvetlen szomszédságában építendő létesítmény akkora kapacitású lenne, hogy a Dunántúl hulladékán kívül osztrák és szlovén szemetet is fogadhatna. Ausztria hozzáállása ez esetben is hasonló: hiába a magyar civilek tiltakozása, a hatóságok nemhogy a megegyezésre, de az érdemi párbeszédre sem mutatnak hajlandóságot. Természetvédők harcolnak a horvátokkal a Dráván teljes győzelmet arattak a magyar érdekek; a honátok több alkalommal kijelentették, hogy letettek erőm ű-építési szándékukról. Húsz éven belül biztosan nem lesz vízi erőmű a déli határfolyón. Sőt egyre gyakrabban hallani tőlük azt is, hogy védetté akarják nyilvánítani a folyóparti területeket. Magyarország ezt már 1996-ban megtette. kisebb csaták azonban még adódnak ezen a határszélen is; ezeket főképp a magyar és horvát természetvédők vívják a horvát kavicstermelőkkel. Toldi Miklós, a Dráva-szövet- ség elnöke azt mondja: csak módjával szabad engedni a bányászatot, mert a folyó felsőbb szakaszain működő vízi erőművek megakadályozzák, hogy utánpótlás érkezzen kavicsból. A meder kimélyítése miatt pedig károsodnának az élőhelyek, s a mezőgazdaságot és erdőgazdálkodást is Ma is gyakoriak a viták a határ mentén a kavicsbányászatról károsan befolyásolnák. Magyarországon jobban, Horvátországban kevésbé képesek mértéket tartani a kitermelők. Odaát több próbálkozás volt a kavicsbányászat növelésére, azonban a horvát, magyar és osztrák természet- védelmi szervezeteknek eddig ezeket sorra sikerült meghiúsítaniuk. zó két köbkilométer méretével a tiszai katasztrófát okozó nagybányai tározó sokszorosa. Baleset esetén a mérgező zagy a Verespatakból a Marosba jutna, kipusztítana minden élőlényt egészen a román-magyar határig a folyóból, majd Szegednél belépne a Tiszába. Egy ilyen baleset viszonylag kevesebb kárt okozna Magyarországon, mint a nagybányai katasztrófa, azonban károsodnának a Körös-Maros Nemzeti Park egyedülálló természeti értékei, és veszélybe kerülne Szeged ivóvízellátása is. A mérgező anyag Magyarországot elhagyva a Dunába jutna, majd Szerbián át visszatérne Romániába, ahol a világ- örökség részeként számon tartott Duna-deltában pusztítana tovább. Szemét az Alföldön új évi meglepetésként több helyütt is nagy mennyiségű bálázott háztartási hulladékot találtak január elején Kecskemét környékén. Mint utóbb kiderült, egész vállalkozás épült a főleg Bajorországból és Baden-Würtem- berg tartományból származó szemét behozatalára. A gyanú szerint a jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Pető Ferenc vállalkozó hozta be az eddig felderített mintegy 3200 tonnányi szemetet, majd azt a vállalkozása tulajdonában lévő telephelyeken helyezte el, annak ellenére, hogy a német felet biztosította a hulladék megsemmisítéséről. Németország utóbb vállalta, hogy a háztartási hulladék egy részét - eddig csaknem 1800 tonnányit - visz- szaszállítja Németországba úgy, mint a 2006-ban Csehországban talált 21 ezer tonnányi szemét esetében.
