Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-21 / 117. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 21, HÉTFŐ 13Süia •• Összevonást tervez WALUNGER ENDRE, a kapos­vári Bartók Béla iskola igaz­gatója: - Az időm nagy ré­szét a Németh István Általá­nos Iskolával való összevo­nás tölti ki ezekben a hetek­ben. Az intézmény diákjai­nak 81 százaléka nálunk folytatja a tanulmányait, amelynek nagyon örülünk. A kompetenciaalapú okta­tásra nyert pályázati össze­gekről is most döntünk. A családom mellett hobbim­nak, a történelemnek is hó­dolok, az egyik kedvenc kor­szakom a XX. század. A na­pokban Máraitól olvastam néhány verset, de emellett weblap-szerkesztéssel is foglalkozom. SH-PORTR] Az öreglaki jegyző N ESZMÉNYI ZSOLT 1989 márciusában költözött Öreglakra, ekkor nevezték ki a falu jegyzőjévé. A Pé­csi Egyetemen szerzett jogi diplomát, valamint elvégez­te az Államigazgatási Főis­kolát is. Az elmúlt 18 év­ben a község összes civil szervezetének munkájában részt vett. Hét évig volt a sportegyesület elnöke, hat évig dolgozott a helyi újság főszerkesztőjeként, továb­bá tagja a polgárőr- és a tűzoltó-egyesületeknek is. Lelkes szervezője a falu­napnak és a motoros talál­kozónak. Elmondta: mun­kája mellett fontosnak tart­ja a közösségi élet fellendí­tését a településen. Lovas íjászok vikingföldről hagyományőrzők Szigorú hierarchia uralkodik a Kassai-völgyben Erdei pihenőt avattak a gyótapusztai fák között Magasan leng az Árpád-sá­vos zászló, ám ezúttal he­lyére került a napjainkban annyi ellentétes véleményt és érzelmet szülő jelkép, hiszen hol lehetne autenti- kusabb, mint egy hagyo­mányőrző rendezvényen. Vas András A kaposdadai Kassai-völgyben ugyanis a hétvégén immár har­mincharmadik alkalommal ren­dezte meg Kassai Lajos, a birtok tulajdonosa a hagyományos nem­zetközi - még norvég, azaz viking őssel büszkélkedő induló is akadt - lovasíjász-bajnokságot. Itt egy­általán nem számít kirívónak, ha valaki nemezsisakban vagy réz­zel kivert tarsolylemezzel az olda­lán, esetleg kaftánban masírozik fel-le az íjakat, nyilakat, fekete korhű kerámiákat, turulos farag- ványokat árusító asztalok előtt. Beljebb a birtokon jurták állnak, melyekben az érdeklődők meg­nézhetik, hogy is éltek a honfog­lalás korában elődeink. Persze ezek mind csak kiegészítő prog­ramok, a főszerep a lovaké és a lo­vasoké, akik már korán reggel megkezdték a felkészülést a nagy eseményre. Számukra ugyanis nemcsak a részvétel, de az eredmény is fon­tos, hiszen az előrelépéshez két versenyen is meg kell lőniük a következő szintet A Kassai-kán- ságban ugyanis szigorú hierar­chia uralkodik: a legalsó szinten a sárga övét, kék ruhát viselők állnak. Az egyszínű kékbe öltö- zéshez ugyanis vizsgázniuk, s a versenyen harminc pontot lőni­ük kell. A zöld ruhához hatvan, a bordóhoz kilencven, a feketéhez százhúsz egység szükséges, ami a lőteljesítményből és a menet­időből adódik össze. A különbö­ző tudásszinten álló íjászoknak ugyanazon a kilencven méter hosszú, három egyenlő szakasz­ra tagolt pályán - maximum ti­zennyolc másodperc alatt - kell minél több érvényes lövést lead­niuk a három céltáblára: szem­ből, oldalról és háttal kellett cé­lozniuk. Mielőtt azonban pályára lovagolnak, egy dobszólós per- formanszot követően felajánlást kell tenniük, hogy aznap milyen eredményt akarnak elérni.- Megkérjük a guggolókat, Megfeszültek a húrok. Az íjászoknak kilencvenméteres vágta során kellett minél többször célba találniuk álljanak fel - kéri a verseny előtt a szpíker a domboldalt szinte teljesen megtöltő nézőse­reget -, ugyanis a lovak támadó vadállatoknak vélik majd őket, s megriadhatnak. Ugyanezen ok­nál fogva tilos a zászlólengetés is: a négylábúak fejében a lobo­gó sólyommá alakulhat. A publikum szófogadóan pozí­ciót vált, kezdődhet a verseny, melyen természetesen elsőként a kevésbé képzett - vagy a sport­ágat később kezdő - íjászok cé­lozzák meg vágta közben a cél­táblákat. A nagyérdemű azon­ban már az ő produktumukat is díjazza, egy-egy szép találat után tapsvihar tör ki a völgyben, melyet bő fél óra múlva hangos üvöltés ráz meg: Katrics Tamás ad hangot örömének. A zöld ru­hás ifjú ugyanis több mint száz­tíz pontot szorgoskodik össze, azaz bőven túlteljesíti még a bor­dók szintjét is, így a közeljövő­ben akár vizsgára is jelentkez­het. Produkciója kevesebb irigy­kedést, s jóval több lelkesedést vált ki a társakból, sőt, még Kas­sai Lajos is elismerően bólint. Az ifjú számára ez vélhetően többet ér a száztíz pontnál... Európa-szerte egyre népszerűbb a hagyományos kelet-európai sportág A viadalon a hazai versenyzők mellett németek, angolok, oszt­rákok, hollandok, svájciak, kanadaiak és norvégok is rajt­hoz álltak. Mindannyian Kas­sai Lajostól lesték el a sportág fogásait: a völgy tulajdonosa európai bemutatókörútjai so­rán nyert meg sokakat a lovas íjászatnak, s az érdeklődők közül többen ellátogattak a kaposdadai birtokra. Termé­szetesen itt ragadtak, s azóta többen mára fekete ruhát is kiérdemelték. A hagyományőrző rendezvényen nem volt feltűnő a korhű ruházat Kerti lak, felújított régi erdész­ház, sétaút. A gyótai fák ölelésé­ben a Sefag Zrt. nyolcmillió forint­ból építette az erdei pihenőhelyet. Az avatón Borosán István, a mar­cali erdészet igazgatója elmondta: a több mint 11 ezer hektáros te­rületükön ez az első olyan kiala­kított megálló, ahol a kirándulók, túrázók pihenhetnek egyet, vagy az eső elől behúzódhatnak. Alkal­mas rá, hogy az erdészet szakmai rendezvényeket, tanácskozásokat tartson a természetben, ötven­hatvan résztvevő fogadásával. ■ Száz év alatt megduplázódott a hazai erdőterület Somogybán több mint húsz erdei pihenővel, tíz parkerdővel, két arborétummal, két ökotu­risztikai központtal, hét állandó­an működő vadászházzal és egy erdei iskolával büszkélkedhet a Sefag Zrt. Barkóczi István vezér- igazgató elmondta: az utóbbi há­rom évben pályázati támogatá­sokkal mintegy százmillió forin­tot fordítottak fejlesztésekre, fenntartásra. Az ilyen létesítmé­nyek lehetőséget adnak nekik, hogy megmutassák magukat, betekintést adjanak a munká­jukba, aminek köszönhetően az elmúlt csaknem száz évben a magyarországi erdők területe megduplázódott. ■ Vigmond E. A hittanosok a legsportszerűbb focicsapat Egyházmegyei ifjúsági sportna­pot rendeztek hittanoscsoportok- nak. Lányfociban a zalaszabariak csapata nyert, az alsós és felsős fiúfociban a csurgóiak, a közép- iskolásoknál a siófokiak. Kosár­ra dobásban a marcaliak voltak a legjobbak, lány-tollaslabdában a zákányfaluiak, fiúban a somogy- szob-segesdiek. Bocciában Csur­gó, asztaliteniszben Nagyatád, sakkban Balatonlelle, tandem­kerékpárban Somogyszob-Segesd jeleskedett. A kalandtúrát Bö- hönye nyerte, s ők lettek a leg­jobb csapat is, így hazavihettük a vándorserleget. A legsportsze­rűbb csapatnak a nagyatádiakat választották. ■ V. A. A vadon szava és a sült szalonna ínycsiklandozó illata túlélő-show A közösségfejlesztő programsorozat utolsó állomása volt a Deseda-parti túlélőtáborozás- Legalább egy kis paprikás krumplit - invitált BereczPál, a kaposvári Széchenyi kereske­delmi iskola tanára, egyben a MTESZ kétnapos desedai túlélé­si táborának vezetője. - Gazda­gon készült, rengeteg kolbász- szál, csülökkel... Köszönettel elhárítottuk a szíves kínálást. Pedig előtte már nemet mondtunk az üdí­tőre, majd a szigorúan felnőt­tek számára, s kizárólag a hű­vöskés májusi délelőtt ellen odakészített házi barackra. So­káig úgy tűnt, utóbbi kiemelt szerephez jut, hiszen az időjá­rás nem fogadta a kegyeibe a tábor lakóit. A toponári parton felvert sátrakat majd elvitte a szél, eleinte a szabadidejében vízitúrákat szervező - no és cselgáncsozó, valamint aiki- dózó - Berecz Pál nem is akart senkit a vízre engedni. Holott az evezés, kormányo­zás ugyanúgy a közösségfej­lesztő programsorozat - mely­re 280 ezer forintot nyert tavaly a MTESZ - része volt, mint a szabadban főzés, a hajókötél- csomózás, a különböző előadá­sok, az iránytűvel vagy a csilla­gok alapján történő tájékozó­dás, sőt maga a sátorverés.- Tedd magad hasznossá! - hallatszott újra és újra a szer­vezők részéről a hivatalos szlo­gen, csak itt éppen konkrét dol­gokra hívták fel a fiatalok fi­gyelmét. A Nagyatádról, a ka­posvári Gyakorlóból vagy ke­reskedelmiből érkezett diákok pedig folyamatosan dolgoztak: krumplit és hagymát hámoz­tak, kockáztak, tüzet raktak, majd amíg az ebéd rotyogott, nekiálltak egymást csépelni. Szigorúan a felnőttek irányítá­sa alatt, hiszen cselgáncs- és aikidóelemeket is magában foglaló önvédelmi oktatás is szerepelt a programban Lend- vai József, a háromdanos aiki- dómester vezetésével. p Miután délutánra némileg % csökkent a szél, a fél tucat ke- | nut is vízre bocsátották. A sód- 1 rás még így is erősnek tűnt, így 2 Berecz Pál csak a csónakházig A gyakran viharos szél majdnem meghiúsította a vízre szállást engedte lapátolni az ifjakat, s ezúttal a kenutúrákon megszo­kott kunsztok is elmaradtak; hiszen a mártózásra alkalmat­lan, tizenöt fokos vízzel senki sem akart közelebbi kapcsolat­ba kerülni. A testmozgás természetesen meghozta a kívánt hatást, a diá­kok a partra szállás után rögtön indultak fát gyűjteni, mások vas­tag szeleteket nyestek le az ol­dalszalonnákból, a pechesek pe­dig könnyeiket potyogtatva is­mét hagymát hámoztak. Néhány fertályóra múlva már mindenki elfelejtette a déli, s állítólag való­ban fenséges paprikás krumplit: a gyomrok már a sült szalonná­ért epekedtek... ■ Vas András MEGYEI KÖRKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents