Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-20 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 20. szám

2007. MÁJUS 20., VASÁRNAP SZTORI 9 Hírességek tiszteletbeli mellékállásban segítség Jáksó Lászlónak először csak a mentősök pólója tetszett meg, aztán már hordta is Nem is gondolnánk, hány hírességnek van manap­ság „mellékállása”. A kü­lönböző tiszteletbeli cí­mek adományozása per­sze leginkább az érintett szervezetek érdeke, hi­szen az ismert név révén róluk is beszélnek. Olykor viszont a kapcsolat valódi együttműködést takar. Dián Tamás M. Kiss Csaba újra mentős lett. A műsorvezető húsz évvel ez­előtt már dolgozott mentőápoló­ként, ám mostani státusát annak köszönheti, hogy a Kékfényben az elmúlt másfél évben kiemel­ten sokat foglalkoztak a mentő­sökkel. A riporter példája nem egyedi, hiszen a tiszteletbeli cí­mekkel ma már Dunát lehetne rekeszteni. Igaz, ő legalább tett valamit az adott szervezetért, ám a titulusok többsége mögött csu­pán reklámcélú megfontolások állnak. Nehéz lenne például úgy eldobni egy követ a hazai sztár­világban, hogy az ne valamelyik borvidék borlovagját találja el. Havas Henriket a badacsonyi gazdák invitálták soraikba, Bo­ros Lajos pedig egyenesen kikö­tötte, hogy csak akkor vállalja a címet, ha az semmilyen kötele­zettséggel nem jár. A Tankcsap­da nevű együttest a tűzszeré­szek azért fogadták be, mert amikor tavaly októberben há­rom kollégájuk meghalt egy Zá- moly melletti homokbányában, a zenekar elsők között nyilvání­tott részvétet. Ebben az egymás­ra találásban valószínűleg több a jövőbeni lehetőség, mint a múlt­beli érdemeket elismerő gesztus, de még előfordulhat, hogy az együttes „felnő” a feladathoz. Mint tette azt például Jáksó László, aki M. Kiss Csabához ha­sonlóan szintén a mentősök csa­patát erősíti - igaz, kissé furcsa előzmények után. Az történt ugyanis, hogy az ál­tala vezetett Heti Hetes című mű­sor kapott néhány Mentők fel­iratú pólót. Ezeket elméletileg szét kellett volna osztani a sze­replők között, ám Jáksónak apy- nyira megtetszettek a ruhada­rabok, hogy valamennyit meg­tartotta magának. „Úgy voltam vele, hogy a csapatból amúgy is Gálvölgyi János már úgy jár be az állatkertbe, mintha hazamenne, pedig régen a tehénre se tudott ránézni, ha a szerepe úgy kívánta csak én hordok pólót, jó helyen lesznek azok nálam - emléke­zett vissza. - Aztán amikor el­kezdtem ezeket hordani, egyre többen felfigyeltek rá. Egy kicsit örültem is ennek, hiszen sokfé­Rékasinak elintézték volna, hogy visszatérjen a sorozatba le feliratot hurcolunk magun­kon, ennek pedig legalább vala­mi értelme is volt. Ráadásul az életemben volt egy szerencsét­len időszak, amikor többet jár­tam a mentőkkel mint taxival, így hát valóban úgy érez­tem, hogy közel áll­nak hozzám. Majd egyszer Győrffy Pál, az Országos Mentőszolgálat szóvivője meg­kérdezte, hogy szándékos-e a ré­szemről ez a látványos gesztus, mert ha igen, akkor esetleg meg­hívnának néhány rendezvé­nyükre. Örömmel tettem eleget a Csala Zsuzsát hadnaggyá léptették elő. kérésnek, s azóta, ha tudok, se­gítek nekik. Kevés a pénzük, sok a munkájuk, fontos, amit csinál­nak, szerintem ez épp elég ok arra, hogy vigyázzunk rájuk. Ha csak egy forint hasznot is hajt a je­lenlétem, azt mon­dom, megérte. Ja, és hogy el ne felejt­sem: azóta kaptam tőlük még egy rakás pólót, csak azok már gallérosak." Csala Zsuzsa zsaru pályafutá­sa évtizedekkel ezelőtt ugyan­csak kissé komolytalanul kezdő­dött. A Vígszínház színpadán adott elő egy monológot egyen­ruhában, s amikor ugyanezzel a számmal fellépett egy rendőrsé­gi rendezvényen is, az akkori or­szágos rendőrfőkapitány szóvá tette, hogy miért van még min­dig zászlós rendfokozatban. „A parancsnok nem beszélt a le­vegőbe, mire véget ért a szá­mom, már elkészült a papír a hadnagyi előléptetésről - mond­ta a színésznő. - Ezután már szinte menetrendszerűen jött a századosi kinevezés, majd az ez­redesi rang. Közben persze jár­tam szerepelni az ünnepségeik­re, s ahol csak lehetett, minden­Rékasl Károlyt még az alvilági nehézfiúk is befogadták maguk közé időnként nem csak hivata­los szervezetek fogadnak - be hírességet. Amikor a Rékasi Károly által megformált nehéz­fiú, Bartha Zsolt el­tűnt a legnépsze­rűbb magyar szappanoperából, a színészt felhívta néhány korcos hangú férfi, és azt mondták, csak egy szavába kerül, s elintézik, hogy vissza­térhessen. „Teljesen világos volt, hogy úgy érzik, én őket képviseltem a sorozatban, ezért nagyon rossz néven vet­ték, hogy kikerültem a forgatókönyvből - mondta Rékasi. - Arra kértek, csak mondjam meg annak a nevét, aki ezt a döntést hozta. Ter­mészetesen nem éltem a felkí­nált lehetőséggel. Azóta vi­szont kicsit furcsa érzés, hogy tiszteletbeli maffiózónak mondhatom magam. ” hol hangoztattam, hogy tisztelet­beli rendőr vagyok. Még egyen­ruhám is van otthon, meg iga­zolványom. Ha pedig megállíta­nak az úton, általában jókat be­szélgetünk a »kollégákkal«.” Farkasházy Tivadar igazi cím­halmozó a hírességek között. Tisztelebeli szóvivője ő a lóver­senynek ugyanúgy, mint a sakk- szövetségnek, tavaly pedig tisz­teletbeli rabnak választották Ba- racskán, mert egy ottani fellépé­sük után elérte, hogy a fogva- tartottak az előírt 38 centisnél nagyobb képátmérőjű tévét is bevihessenek. A humorista el­mondta: azért szereti a „tiszte­letbeli” címet, mert így sokkal több ügyet tud képviselni, mint­ha hivatalos megbízás lenne a zsebében. Ráadásul így talán azt is elhiszik neki, hogy önzetlenül segít. Persze vannak esetek, amikor az együttműködés fur­csán alakul. „Volt néhány fellé­pésünk Hegyeshalmon, s ezután megkaptuk a tiszteletbeli határ­őr titulust - mondta a humoris­ta. - Sőt, kis idő múltán még a ki­váló határőr kitüntetést is meg­ítélték nekünk. Sinkó Péter szer­kesztőtársamat ez igen érzéke­nyen érintette, mivel ő annak idején valóban határőrként szol­gált, s amikor élete kockáztatá­sával oltotta a tüzet Algyőn, sem­mit sem kapott. Szinte őrjöngött, amikor megtudta, hogy egy elő adásért cserébe mégis hozzáke­rül a pleesni.” Természetesen léteznek olyan együttműködések is, amelyek mögött valódi, kölcsönös elköte­lezettség húzódik. Ilyen például az, hogy Gálvölgyi Jánost a Fővá­rosi Állat- és Növénykert tiszte­letbeli dolgozójának választot­ták. A színész szerint annak ide­jén, amikor az állatok örökbefo­gadási akciója elindult, még csak ismert emberként volt szükség rá, ám ma már úgy jár ki az állatkertbe, mintha haza­menne. „Vannak találkozók, amelyeken részt veszek, én is megkapom a különböző kimu­tatásokat, hogy tavaly mennyit evett a fóka, és persze minden lé­tező fórumon igyekszem népsze­rűsíteni ezt a fantasztikus intéz­ményt - jelentette ki a színész. - Mindezt természetesen öröm­mel vállalom, hiszen nem jár nagy elfoglaltsággal, és egy olyan ügyet képviselhetek, ami közel áll a szívemhez.” Mit tartogat nekünk az idei nyár: hőgutát vagy esőistent? időjósok Nagy biztonsággal a legfeljebb tíznapos prognózisok válnak be, mert túl nagyot lehet tévedni Mórickásodik a hazai meteoro­lógia. Hónapok óta mást sem hallunk, mint hogy a szokatla­nul enyhe időjárásért a globális felmelegedés a fele­lős, gyakorlatilag bármit látunk az ablakon túl, azért mind az üvegház­hatás a felelős. A langyos ta­vaszban is gyakori téma, hogy az idei nyár bizony forrónak ígérkezik, hőségrekordok dől­nek majd meg, miközben a vi­harok gyakorisága és intenzitá­sa jelentősen megnő. Ám köny- nyen lehet, hogy mindez alapta­lan hangulatkeltés, mivel a ha­zánkra jellemző mérsékelt ég­övi időjárásra vonatkozóan ed­dig mindenfajta ciklikusságot feltételező elmélet megdőlt. Ha­sonló nyárias tavasz volt már néhány az elmúlt évtizedekben, azt pedig, hogy milyen lesz a nyár, Vissy Ká­roly meteoroló­gus szerint le­hetetlen megmondani. „Nagy pontossággal legfeljebb 10-14 napra lehet előre jelezni az idő­járás változásait, ezen túl min­den okoskodás megalapozatlan - jelentette ki. - Az tény, hogy az utóbbi 10-15 évben megfi­gyelhető egy felmelegedési ten­dencia, ám ebből még nem kö­vetkezik az, hogy az idei nyár melegebb lenne a szokásosnál. Amit az ablakon túl látunk, arról a fel- melegedés tehet. Az én csaknem ötvenéves ta­pasztalatom éppenséggel el­lentmond ennek: megfigyeltem ugyanis, hogy az enyhe tavaszo­kat általában nedves és változé­kony nyár követi. Ám ez is csak egy olyan hipotézis, amelynek a valószínűségét még magam is csak jelentős fenntartásokkal kezelem. Egy biztos: idén is, Angliában melegebb és szárazabb nyarat ígérnek AZ ANGLIAI REDINGBEN európai összefogással működik egy kö­zéptávú időjárás-előrejelző közr pont, ahol hat hónapos távlat­ban is készítenek prognóziso­kat A hazai meteorológusok szerint ezek a diúga számítá gépekkel és programokkal ké­szített jóslatok sem ugorják át a statisztikai valószínűség ha­tárait, azaz vagy beválnak, vagy1 nem. Mindenesetre érde­kes ixlepillantani az ott ké­szült előrejelzésbe. A május az átlagosnál melegebbnek és csapadékosabbnak ígérkezik. A nyári hónapok a szokásos­nál szárazabbak lesznek, míg a szeptemberi az átlagosnál hi­degebbnek ígérik. akárcsak az elmúlt években, augusztus első hetére időzítet­tem a nyaralásomat, mivel július utolsó napjaitól augusz­tus 20-ig általában napos, kellemesen nyárias az idő. A meteorológuso­kat egyébként nem csak a hosszú távú előrejelzés megbízhatatlansága miatt ne­héz szóra bírni az idei nyár ter­mészetével kapcsolatban. Ta­valy, amikor a június kissé hű­vösebb és csapadékosabb volt, egy kollégájuk azt nyilatkozta, hogy a statisztikai várakozások alapján hűvösebb hetek, hóna­pok várhatók. Nem sokkal ké­sőbb beköszöntött a forró július, s az illető meteorológusnak az állásába került a meggondolat­lan prognózis. Nem csoda hát, hogy Vadász Vilmos, az Orszá­gos Meteorológiai Szolgálat munka­társa is mindössze annyit volt hajlan­dó lapunknak mon­dani, hogy a szakma fejlődésé­nek köszönhetően egyre na­gyobbak azok a periódusok, amelyekre mind megbízhatóbb előrejelzéseket kaphatunk. Ő egyébként július elejére időzí­tette a szabadságát: a horvát tengerpartra megy, ahol a na­pos időszakok statisztikai való­színűsége az átlagosnál sokkal magasabb. ■ D. T. ■ Elbocsátották a meteorológust, mert tévedett.

Next

/
Thumbnails
Contents