Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
2007-05-19 / 116. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁJUS 19., SZOMBAT 10 VIDÉKFEJLESZTÉS Belső-Somogy ökológiai szellemét őrzi pro natura A természeti értékek megőrzése a vidékért, a somogyi emberek boldogulásáért Tömösváry Tibor: a területvásárlásokkal a védett fajok élőhelyeit vesszük meg, s hagyományosan gazdálkodunk. Büszke vagyok a rétisas-programunkra Pro Natura díjat kapott Persányi Miklós környezetvédelmi minisztertől Tömösváry Tibor, a Somogy Természetvédelmi Szervezet elnöke. Vigmond Erika- Odin „fecskéjével1*, a pogány mitológiában a fekete gólya titokzatos alakjával azonosult a Hoenik könyörgő üzenetéről szóló Belső-Somogy szelleme című könyvben, amit Hivatal Nándorral írt. Tolmácsolása a természet jajkiáltásának?- Mikor Somogyba kerültem, gyalog bejártam a megyét. Föld- utakon barangoltam tanyákon, elhagyott falvakon keresztül, beszélgettem pásztoremberekkel, megismertem a régi kastélyokat, malmokat. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy ez a világ Somogyországban a végnapjait éli. Elidegenedett saját természeti környezetétől. Elfogyott a legelő állat, érdektelenné vált a föld óvása, a fenntartásukról sem gondoskodtak. Élettér híján elmaradoztak például a gólyák is. Az állattenyésztés, a földművelés eltűnésével a falvak inkább csak házak sorából állnak. A kultúrtájat csak úgy lehet fenntartani, ha természetvédelmi alapokon nyugvó hagyományos gazdálkodást folytatunk. Ez szolgálhatja a somogyi emberek boldogulását, fejlődését, ökológiai értékeink megőrzését.- Ez felér egy jókora vidékfejlesztéssel... Tömösváry Tibor 1958-BAN született Csornán. A kaposvári mezőgazdasági főiskolán végzett. Két gyermeke van, Somogyfajszon él 1992-ben a Madártani Egyesület Chemel István emlékéremmel tüntette ki. A Pro Natura díjat Somogy termő szett értékeinek megőrzéséért kapta. A Ford Környezetvédelmi és a Somogy Polgáraiért elismerést is megkapta.- Sokan úgy gondolják: a természetvédelem abból áll, hogy távcsövezik a madarakat és számolják a növényeket. Nos, olyan természetgazdálkodási programunk van, amelyben a vidék nemcsak a termelés színtere, hanem hagyományokat ápoló és őrző élettér, ami megtartja az embereket. Magyarországon elsőként, civil szervezetként területvásárlásba kezdtünk, természetvédelmi céllal. 1989-ben vettünk meg a Boronka patak mentén egy halastórendszert. A Zöld Folyosó Közalapítvánnyal azóta vásároltunk már a Nagyberekben legelőt, Petesmalomnál erdőt, Csokonyavisontán tavakat, Somogyfajszon is így bővítettük a vizes élőhelyet. Ökológiai értékekben rendkívül gazdag területek tulajdonosává váltunk, felelősségekkel és kötelezettségekkel. Fenntartjuk azokat a gazdálkodási, területkezelési módokat, amelyek évszázadokon át biztosították a fennmaradás feltételeit. Őrizzük a halászat, a pásztorkodás, az őshonos magyar háziállat-fajok tartásának kulturális örökségét.- A szervezetnek több sikeres programja is van. Más jól bevált módszerekkel összegyúrt vagy saját kidolgozás?- Büszke vagyok arra, hogy a szervezetünk koordinálja az ország legsikeresebb fajvédelmét, a rétisas-programot, amihez egy 1986-os németországi konferencián gyűjtöttem tapasztalatokat. A petesmalmi vidrapark angol példa alapján létesült. A fekete és fehér gólyákat védő programunkat a svájci Cicónia Alapítványnyal közösen dolgoztuk ki. Az értékek és témaparkjaink bemutatására saját szervezésben indítottuk el az ökoturizmust. A somogy- fajszi Pásztorparkban újra éledt a pásztorkultúra, az egykori Kund-kastély, a szervezet központja amolyan kulturális centrummá vált. Állandó kiállítás mutatja be gyakorlati és természetvédelmi tevékenységünket, oktatási és védelmi programjainkat, alkotótáborok helyszíne is.- Az oktatási programmal a természet iránt fogékony generációt nevelik...- Bevonjuk őket a tevékenységünkbe. Szakköröket, vetélkedőket, kézműves foglalkozásokat szervezünk. Kirándulni visszük őket, a pásztorkultúrán keresztül megmutatjuk, hogyan viszonyul egymáshoz ember és természet. Nagy sikere van a madármegfigyelésnek is.- Talán önnél is a madarakkal kezdődött a természet iránti elhivatottság?- 1974-ben a Magyar Madártani Egyesület alakuló ülésén Zir- cen találkoztam Bankovics Attilával, a Természettudományi Múzeum múzeológusával, aki bevezetett a madarak világába. Olyan mély nyomot hagyott bennem, hogy akkor egy életre elköteleztem magam mellettük. Gimnazista koromban bejártam az egész országot a nyári szünetekben. Ez az időszak alapozta meg, hogy nemcsak az állatok, hanem az életterük megőrzése is fontos. Ismét emberekkel van tele Barcs egykori központja fejlesztés Félmilliárd forintnyi állami támogatásból élesztették újra a nemrég még kihalt városrészt málmedence valósult meg. A fürdőre építve ma már erősödik a gyógyturizmus és a Drávára alapozott ökoturizmus is Barcson. Önmagában a fedett fürdő és rekreációs központ hetven új munkahelyet jelentett a városnak. Hamarosan megépül a 240 férőhelyes négycsillagos gyógyszálló, a panzió és a kemping, s ezekkel együtt háromszáz új munkahelyhez jutnak az idegenforgalomból. A Barcs szíve újra dobogjon! címet viselő ROP-pályázat másik fő eleme a Móricz Zsig- mond Művelődési Központ helyreállítása és bővítése volt. Vértes György igazgató elmondta: ezt már nagyon várták, hiszen Barcs valamennyi intézménye közül ők dolgoztak a legmostohább körülmények között. Az ötvenéves épületre nagyon ráfért a korszerűsítés. A színház és moziterem kivételével az épület teljes felújítására és bővítésére elegendő volt az elnyert pénz. A bővítéssel csaknem százötven négyzet- méternyi területet nyertek, aminek a legjobban a művészeti iskolások örülnek. Ők ugyanis már évekkel ezelőtt kinőtték a kultúrházat. A felújításból kimaradt épületszárnyra most igyekszik pénzt szerezni a város. Olyan közösségi épületté alakítják, amelyben elfér majd egy koncert és moziterem is. Nagy László Élettel telt meg Barcs egykori központja; a régóta halódó városnegyed a horvát bevásárlóturizmus éveiben vesztette el végképp a jelentőségét, mára azonban félmilliárdos állami támogatással sikerült újraéleszteni. Barcs régi városközpontjának rehabilitációjára 550 millió forintot nyert az önkormányzat a Regionális Fejlesztés és Operatív Program (ROP) pályázatán. A pénz nagy része a városi fürdő fejlesztésére kellett, de 140 millió forint jutott belőle a művelődési központra is. A nagyberuházás révén mára élénk forgalmú, hangulatos városnegyeddé változott a nemrég még kihalt, szürke, kopott településrész. Több fontos intézmény - a kul- túrház, könyvtár, fedett fürdő és középiskola - működhet most itt egymás szomszédságában, s a fejlesztés több tucat új munkahelyet jelentett a városlakóknak.- Önkormányzatunkra súlyos teherként nehezedett a leromlott állapotú városi strand - mondta Kuti Béla, a városfejlesztési iroda munkatársa. - A beruházásnak köszönhetően ez mára a város egyik kitörési pontjává vált, az idegenforgalmi fejlesztés alapja lehet. Hazai A májusi melegben jólesik egy kis pancsolás; a bevásárlás helyett ma már a fürdőturizmussal ismerkednek Barcson Étteremmé szeretnék alakítani a fedett piacot elkészült a megvalósíthatósági tanulmány a szabadidő központ és az üzletnegyed rehabilitációjára is Barcson. Az előbbit szeretnék alkalmassá tenni arra, hogy nagy rendezvények helyszíne lehessen, az utóbbinak pedig a horvát bevásárlóturizmus lecsengésével kell új funkciót találni. A tervek között szerepel a fedett piac étteremmé alakítása, kiállítóhely és internetes kávézó létrehozása. forrásokból korszerű szabadtéri sportmedencét és élménymedencét, hatpályás versenymedencét, termálvizes és gyerekmedencéket sikerült építenünk. A városrész rehabilitációjára elnyert pénzből pedig fedett uszoda, tanmedence, kiszolgálóhelyiségek, gyógykezelők és a gyógyászat részeként három különböző hőfokú térSzabadtéri színpad és játszótér épülhet Bedegkéren Két és fél millió forint elnyerésére nyújtott be pályázatot Be- degkér önkormányzata. A zsáktelepülés vezetése a napközi otthonos óvodával szembeni területen szabadidőpark és játszótér kialakítását tervezi. Steinbacher fenő polgármestertől megtudtuk: a képviselő- testület döntése alapján az ön- kormányzat is 2,5 millió forintot biztosít az építkezéshez, így a beruházás ötmillió forintba kerülne. Hozzátette még, hogy a falu központjában levő elhanyagolt területet ezzel rendbe tennék és hasznosítanák. ■ A közpark kialakításával szeretnék elérni a lakosság: megtartását. A tervek szerint a park egyik részében játszóteret is kialakítanának a gyerekek számára, de tervezik szabadtéri színpad építését, ahol kisebb előadásokra, bemutatókra is sor kerülhetne. Lennének sétálóutak és ülőpadok is...- Nagyon fontosnak tartjuk a közpark kialakítását, mert ezzel is szeretnénk a település megtartó képességét növelni - hangsúlyozta Steinbacher Jenő. - Sajnos, a község lakóinak, fiataljainak száma folyamatosan csökken. Ezt a tendenciát kívánjuk megállítani. Ha elkészül, akkor Bedegkér minden lakójának érdekét szolgálja majd. ■ Krutek J.
