Somogyi Hírlap, 2007. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

2007-05-18 / 115. szám

2007. MÁJUS 18., PENTEK Több mint félszáz kórháznak nőtt az adósságállománya négy hónap alatt Júliustól nem, vagy csak késve kaphatnak fizetést néhány ma­gyarországi kórház dolgozói, mert az utóbbi hónapokban je­lentős mértékben nőtt az adós­ságállományuk. Ezt tapasztalva a Magyar Kórházszövetség (MK) levélben fordult Gyurcsány Fe­renc miniszterelnökhöz, hogy orvosolja a fenyegető pénzügyi problémát. „Elnökségi ülésün­kön 88 tagkórházunk igazgatójá­ból 54-en számoltak be arról, hogy kifizetetlen számláik, vagyis adósságállományuk van” - mondta lapunknak Varga Fe­renc. Az MK elnöke a konkrét intézményeket és tartozásaikat nem kívánta megnevezni. Varga szerint a többi kórház sincs biz­tonságban, közülük sok csak el­fogadott fizetési halasztásnak köszönheti, hogy egyelőre még gazdasági egyensúlyban van. A beszállítók is úgy nyilatkoz­tak, hogy érzékelik a kórházak romló pénzügyi helyzetét. „Az utóbbi néhány hónapban meg­duplázódott, háromról 6-7 mil­liárd forintra nőtt a fekvőbeteg­ellátó intézmények lejárt szállí­tói tartozása” - mondta Tóth Zol­tán. Az Orvostechnikai Eszkö­zök Gyártóinak és Forgalmazói­nak Szövetsége főtitkára figyel­meztetett: ha a kórházak nem tudnak fizetni, akkor a beszállí­tók csődbe mennek. Márpedig a gyógyításhoz nélkülözhetetle­nek a ki nem fizetett eszközök. Az adósságállományok hátteré­ben többnyire az áll, hogy az ágyszámcsökkentéseket kom­penzáló forrásokat még nem utalta át a minisztérium, s idén alacsonyabban határozták meg a biztosító által finanszírozható teljesítményszintet. ■ V. M. MDF: nem igaz a félrekezelés Horváth Ágnes parlamenti szakbizottság előtti meghallga­tását kezdeményezte az MDF, miután az egészségügyi minisz­ter egy tanulmányra hivatkozva kijelentette: Magyarországon a kórházban elhunyt betegek 20 százalékát részben vagy tel­jesen félrekezelték. „Horváth Ágnes mellett az általa idézett tanulmány készítőjét is szeret­nénk meghallgatni, mert az ál­lítása szerintünk nem igaz” - mondta Csáky András (MDF). Állami vagyon a kirakatban privatizáció A Szerencsejáték Zrt. is magánkézbe kerülhet Folytatódik az állami tulajdon értékesítése: eladó lesz többek között a Szerencsejáték Zrt., a Nemzeti Színház Zrt. és a Tokaj Kereskedőház is. A Fidesz szerint ez egyenlő az ország kisem- mizésével. Takács Zoltán A Pénzügyminisztérium honlap­ján közzétett törvénytervezetből kiderül: a közeljövőben értéke­síthető lesz többek között a Sze­rencsejáték Zrt., a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. és a Nemzeti Színház Zrt. is. A tervezet szerint az Állami Autópálya-kezelő Zrt.-ben megszűnik a 25 százalék plusz egy szava­zatnyi tartós állami tulajdon, ha­sonlóan a Hochtief-csoport birto­kában lévő Budapest Airport Zrt-hez. A Magyar Villamos Mű­vek Zrt.-ben a 99 százalékos ál­lami tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökken, így több mint 24 százaléknyi részvény el­adhatóvá váük. Ugyancsak eladó lesz a Magyar Posta Zrt. közel 25 százaléka, de a Tokaj Keres­kedőház is értékesíthetővé válik a jelenlegi 99 százalékos tartós állami tulajdon megszűnésével. Összevonnák az Állami Priva­tizációs Zrt.-t, a Kincstári Vagyo­ni Igazgatóságot és a Nemzeti Földalapot. A cél, hogy átlátha­tóbb legyen a nemzeti vagyon­nal való gazdálkodás. A tanács és a vagyonkezelő szervezet mű­ködését all tagú ellenőrző bi­zottság felügyelné, amelynek el­nökét az Állami Számvevőszék javaslatára a miniszterelnök ne­vezi ki és hívhatja vissza a terve­zet szerint. Az ellenőrző bizott­ságba egy-egy tagot delegálhat­nak a parlamentben képviselő- csoporttal rendelkező pártok, va­lamint az Országos Érdekegyez­tető Tanács munka- vállalói és munka­adói oldala. A tör­vénytervezet most kerül a kormány elé, és feltehetően a nyári szü­net előtt elfogadja a parlament. A Népszabadság szerint azon­ban könnyen megeshet, hogy az előző évekhez hasonlóan a par­lamenti vita során a listából egy- egy nagy „nevet” beáldoz a kor­mány, mint ahogy ez a Szeren­csejáték Zrt. esetében már több­ször is megtörtént. A tervezet napvilágra kerülése után min­denesetre a Fidesz arra szólítot­ta fel a kormányt, hogy vonja vissza az újabb privatizációkról szóló javaslatát. Ezt Márton Attila, az ellenzé­ki párt gazdasági kabinetjének tagja jelentette be csütörtöki saj­tótájékoztatóján. A fideszes poli­Elado a Szerencsejáték Zrt. a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. m Nemzeti Színház Zrt. m Állami Autópálya-kezelő Zrt. ■ Budapest Airport Zrt. negyede a Magyar Villamos Művek Zrt negyede a Magyar Posta Zrt. negyede a Sportlétesítmények Vállalat Zrt. háromnegyede a Tokaj Kereskedőház a Nemzeti Tankönyvkiadó negyede a Herendi Porcelán- manufaktúra negyede Nem eladó a Magyar Államvasutak Zrt. a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasúttársaság fele a Államadósság Kezelő Központ Zrt. a Erdőgazdaságok ükus szerint a kormány egy utol­só privatizációs hullámmal „ki akarja semmizni” Magyarorszá­got, hiszen olyan stratégiai válla­latok, mint például a Magyar Vil­lamos Művek vagy az Állami Autópálya-kezelő eladását tenné lehetővé, amelyek privatizációja sérti az ország és az emberek ér­dekeit, és jóvátehetetlen károkat okoz a gazdaságnak. Hozzátette: a kormány nem az emberek, ha­nem külföldi befektetői csopor­tok érdekeit tartja szem előtt. Ezt a törvényjavaslatot és Ma­gyarország kisemmizését a Fi­desz semmilyen körülmények között nem támogatja, hanem azt szeretné, hogy a közszolgál­tatások ne romoljanak tovább, és az állam lássa el ezeket a fel­adatokat - jelentette ki Márton. A politikus úgy vélte: a straté­giai vállalatok eladásával a kis­településen élők kerülnek majd kiszolgáltatottabb helyzetbe a növekvő energiaárak, a drágább tankönyvek, az újabb postabezá­rások és a drágább utazás miatt. Márton Attila aggasztónak nevezte, hogy megszűnne az Ál­lami Privatizációs Vagyonkeze­lő Zrt., a Kincstári Vagyoni Igaz­gatóság és a Nemzeti Földalap is. Szerinte ezzel átláthatat­lanná tennék a még meglévő va­gyoni kört. ■ A Fidesz szerint kisemmizik az országot. A szerencsejátékból származó bevétel jelenleg az államot gazdagítja. A kormány ennek ellenére a Szerencsejáték Zrt. magánosítását fontolgatja. 7 HíRSAV Az Allianz 40 millióra becsüli a viharkárokat A KEDDI VIHART KÖVETŐEN az Allianz Hungáriához tegna­pig 610 kárbejelentés érke­zett, a becsült ráfordítás 40 millió forint körül van. A közép-magyarországi ré­giót, azon belül Budapestet sújtotta leginkább a vihar. A legtöbb bejelentést a fővá­roson kívül Dunaújvárosból, Albertirsáról, Örkényből, Nagykátáról, Kaposvárról, Jászárokszállásról és Jászbe­rényből kapták. Tízmilliárd forint a tűzoltók túlszolgálata a szekszárdi munkaügyi bíróság elsőfokú, nem jog­erős ítélete alapján tízmil­liárd forint terhelheti áttéte­lesen a magyar államot a tűzoltóknak járó túlszolgá- lati díjazás miatt. Az ítélet szerint a heti 48 óra feletti munkavégzés túlmunkának minősül, és ezért díjazásra jogosultak a tűzoltók. Ösz- szesen 71 keresetet indítot­tak az ország munkaügyi bíróságain 3822 tűzoltó képviseletében. Mikola: egybiztosítós modellt akar a Fidesz A FIDESZ AZT JAVASOLJA az Országgyűlésnek, hogy ha­tározatban mondja ki az or­szág összes állampolgárát magában foglaló kockázat- közösségen alapuló egész­ségbiztosítási modell meg­őrzését, a kötelező egészség- biztosítási tagságot. Ezt Mikola István, az Ország- gyűlés Egészségügyi Bizott­ságának fideszes alelnöke jelentette be csütörtökön Budapesten. Mikola egy biztosítót szeretne Lejtőn a reálkeresetek bér Emelkedtek a bérek, de az infláció még jobban Idén is lesz Nemzetek Utcája gyermeknap Félmillió látogatót várnak az eseményre Hét százalékkal csökkentek az év első három hónapjában a reálkeresetek az előző év ha­sonló időszakához képest, a fo- gyasztóiár-index 8,5 százalékos emelkedése mellett - közölte tegnap a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az idei év első három hónap­jában a bruttó átlagkeresetek összességében 7,1 százalékkal haladták meg az egy évvel ko­rábbit, ám a magasabb adóter­hek miatt a nettó érték mind­össze 0,9 százalékkal volt több a 2006 márciusinál. A nemzetgazdasági havi net­tó átlagkereset 113 600 forintot tett ki, ezen belül a fizikai fog­lalkozásúaké 83100 forintot, a szellemi foglalkozásúaké pedig 147 800 forintot ért el az idő­szakban. A havi átlagos mun­kajövedelem 192 900 forintra nőtt, 7,3 százalékkal haladta Teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos bruttó keresete január- márciusban (forint) Versenyszféra___________167236 Költségvetési szféra 228202* * Mezőgazdaság 111972 Feldolgozóipar 163290 Építőipar _____ 128102 ~ Ke reskedelem Közigazgatás___________269129 ; O ktatás .. . 221587 Egészségügy___________192 772 ÖS SZESEN____________184000 * TARTALMAZZA AZ EGYHAVI KÜLÖNJUTTATÁST FORRÁS: KSH meg az előző év január-márciu­si szintet. 2006. január-márciusban a bruttó átlagkereset 7,3 százalék­kal, a nettó 8,3 százalékkal ha­ladta meg az egy évvel korábbit, a reálkereset - a fogyasztóiár­index akkori, 2,5 százalékos erő­södésével - 5,7 százalékkal volt magasabb, mint az előző év azo­nos időszakában. A legalább öt dolgozót foglal­koztató vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél alkalmazásban állók száma a nemzetgazdaságban átlagosan 2 millió 762 ezer főt ért el 2007 márciusára, 0,4 százalékkal ke vesebb, mint egy évvel ko­rábban. ■ Z. M. Nemzetek utcája címmel május utolsó hétvégéjén ismét megren­dezi a Nemzetközi Gyermek- mentő Szolgálat és a fővárosi ön- kormányzat ingyenes gyermek­napi programját a budapesti Vá­rosligetben. „Idén a német nagy- követség segített megszervezni a Nemzetek utcáját, de további ti­zenkettő, Magyarországon akk­reditált ország nagykövetsége is részt vesz a gyermeknaphoz kapcsolódó rendezvényen” - mondta lapunknak Edvi Péter. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke kiemelte, hogy a dél-amerikai országok közös standdal lesznek jelen, emellett ázsiai országok is bemutatják népviseleteiket. A szervezők abban remény­kednek, hogy május 26-27-én 2006-hoz hasonlóan mintegy fél­millió ember látogat a rendez­vényre, amelyre a Gyermekmen­tő meghívására Boszniából, Szlo­vákiából és Romániából is érkez­nek gyerekek. Hans Peter Schiff német nagykövet egy 5000 eurós csekket is átadott a Nemzet­közi Gyermekmentő Szolgálat részére, amelyet a Német Futballszövet- ség alapítványa ajánlott fel. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat Magyar Egyesület 1990-ben alakult, célja a fizikai­lag és értelmileg sérült, az árva és más rászoruló gyermekek fel­karolása, életkörülményeinek ja­vítása. Egészségügyi program­juk keretében 2006-ban ezer gyermekvizsgálatot végeztek el, s 79 gyermek gyógykezelését és műtétjét fedezték. Évente kétszer önkéntes orvos­csoportjuk utazik a romániai Hargita megyébe, ahol csecsemőott­honokban, iskolák­ban és árvaházak­ban vizsgálják a gyerekeket. A szolgálat tavaly 393 hátrányos helyzetű gyermek iskolai, óvodai étkezési díját vál­lalta át. Minden segítséget, a sze­mélyi jövedelamadó egy százalé­kát is megköszönik. Adószámuk: 19622158-1-42. ■ V. M. ■ A szolgálat tavaly 79 kicsi kezelését állta. GAZDASÁG

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents