Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-05 / 80. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 5 Elfelejtett és megtalált sírkertek zsidó temetők Egykor száznál több somogyi településen temetkeztek külön helyre Düledező sírkövek, em­bermagasságú gaz: a so­mogyi zsidó temetők nagy része lassan az enyészet martalékává vá­lik. Néhány településen azonban folyamatosan gondozzák az izraelita sírkerteket. Vas András Hősi halált halt az ezeréves hatá­rok védelmében - olvasható a márvány sírkövön. Az 1914 no­vemberében mindössze 23 esz­tendősen elesett Kundler Manó­nak emléket állító oszlop már messziről látszik: kiirtották kö­rülötte az elburjánzott akácost, a hajdani susnyás helyét szépen parkosították: tuják, örökzöldek, sövény és gondozott gyep jelzi, Kaposújlak nem feledkezett meg egykori zsidó lakóiról, s kegye­lettel őrzi emléküket Gránit, márvány, homok és mészkő fejfák, utóbbiak a régeb­biek, s nehezen olvashatóak - a márvány jobban kiállta az idő és az emberek próbáját. Pedig a legújabb sírkő is több mint het- venesztendős, a feliratok tanú­sága szerint utoljára Frei Dávid- né lelt itt örök nyugalomra még 1935-ben. Legelőször pedig 1862-ben Steiner Mózesné: leg­alábbis a ma is álló fejfák közül az övé a legrégebbi. Somogybán amúgy több mint száz zsidó temető található, többségük elhanyagolt, gondo­zatlan. Sajnálatosan hosszú azoknak a községeknek a listá­ja, ahol már nincs is zsidó teme­tő, s eseüeg ki sem deríthető, hol helyezkedett el egykoron - Gigében vagy Somogyjádon ma már a nyomai sem láthatóak. Persze akadnak pozitív példák, az elmúlt években több telepü­lésen is rendbe tették az elha­gyott sírkerteket: Ecsenyben, Kőröshegyen, Babócsán, Csur­gón és Nagyatádon szépen fel­újították és gondozzák a zsidó temetőket. Nagybajomban viszont a leg­több fejfa alig látszik ki a térd fe­lett érő gazból, pitypangból. Az egykor embermagasságú kerí­tés nagy részét már elbontották, a téglafal melletti sírokat lassan teljesen beborítja a borostyán. Árkot ugrunk, majd hatalmas kődarabokat kerülgetve gödrö­Éles kontraszt. A sok megrogyott sír mellett meglepetésre egy gondozott is akad a meglehetősen elhanyagolt nagybajomi zsidó temetőben kön, bokatörő vakondtúrás­okon átlépve óvatoskodunk a sírok felé. A legtöbb fej fa sérült, töredezett, sok a mohától olvas­hatatlan. Az így is kiderül, hogy az északi csücsökben, a kerítés mellett a Weisz család - Zsigmond, Erzsébet és a hozzá­tartozók - nyugszanak. Közé­pen Steinerék, aztán Böhmék következnek, majd Schön Gyu­la alezredes-orvos. Aztán Linnenbergék, Krauszék, Ma- yer Jakab megdőlt oszlopa, Oblat Ignác, a Sonnenberg famí­lia. Csupa németes hangzású, még a magyarosítás előtti idők­ből való családnév. Láthatóan ez a temető régebbi része: Weisz Jó­zsef például 1872-ben lelt itt örök nyugalomra. Az újabb síro­kon már magyar nevek is fellel­hetőek: Kálmán Jenőt 1938-ban temették el, s Szántóék is a múlt Szigorúak voltak a temetkezési szabályok MIVEL A TEMETŐK PUSZTULNAK, sokan megszegik a szabályt: zsidó embert tilos nem zsidó te­metőben elhantolni. A zsidó te­metkezési szokás szerint az el­hunytat gyalulatlan deszkából készült koporsóba teszik, amely nincs leszögezve, a ha­lottra pedig varrás nélküli, fe­hér vászonruhát adnak. A sír­ra nem virágot, hanem követ helyeznek. Ezzel emlékeznek Jákob tettére, aki Ráchelt a pusztába temette el, s hogy sír­ját megvédje a vadállatoktól, tele rakta kövekkel. a sírhelyek bolygatása tilos. Újratemetésre csak akkor van mód, ha a hamvakat a Szent­földre viszik. Ugyanarra a hely­re kétszer nem lehet temetni. A más vallásra tért zsidókat rá gén a temető meghatározott sarkába temették, akárcsak a halva született gyerekeket, aki­ket nem illetett meg a rituális gyász. A temetőkből tilos bár­mit is kihozni, ezért építették régen a tönkrement sírkövekből a temetőkerítést. A síremlékek kőből készülnek, ezek egyhar- mad részét süllyesztik a földbe. század harmincas éveiben emel­ték a síremléket. A temető déli részén két, egy­kor elkerített rész jelzi, módo­sabb családok saját külön kis sír­kertet hoztak létre. Az elsőről ma már kideríthetetlen, kik nyug­szanak itt: a sírkő ledöntve - lát­szik rajta, nem az idő, hanem Steiner Mózesné 1862 óta nyugszik a kaposújlaki temetőben emberi kéz bánt el vele -, a föld megbolygatva, szétlopva. A má­sik hasonló állapotban, de ott az egyik sírkövön még olvasható a felirat, legalábbis a vezetéknév: valaha ez is a Böhm családé volt. Régi vörösmárvány sírok kö­vetkeznek: „gestorben den 12. April 1873”, azaz meghalt 1873 április 12-én - olvasható a né­met írás Babette Kaufer neve fe­lett, s a többi oszlopon is német vagy héber a felirat, magyar szót erre nem lehet látni. Családok élete bontakozik ki: itt a nagyszülők és a szülők pi­hennek, hátul, a temető déli ré­szén gyerekeik. Az apró fejfá­kon csecsemőként vagy alig né­hány évesen meghalt apróságok nevei. Schüttler Andorkának és Bözsikének mindössze egy hó­nap jutott, Grünhut Gizella pe­dig 27 napot kapott 1873-ban. Csaknem hetven évvel később, 1941-ben távozott az élők sorá­ból Nussbaum Berta, az utolsó, akit ide temettek, legalábbis az olvasható feliratok szerint. Sír­ján hatalmas Dávid-csillag. És mécsesek. Úgy tűnik, va­laki még emlékszik rá... Pikkelysömör: van segítség marcali és nagyatádi olva­sóink közül is többen ér­deklődtek a Kaposi Mór Ok­tatókórház pikkelysömör­ambulanciájáról. Azt szeret­ték volna tudni, milyen spe­ciális ellátást lehet itt igény­be venni, és kell-e beutaló ahhoz, hogy igénybe vehes­sék az ambulanciát battyáni zita, a Kaposi Mór Oktató Kórház bőrgyógyá­szatának osztályvezető fő­orvosa azt mondta: a pik­kelysömör gyógymódjának legújabb generációja a bio­lógiai terápia. A kezelés, a pikkelysömör-ambulancia terápiás központjában, ha­vonta egyszer infúzióval történik. Ilyenkor olyan el­lenanyagot juttatnak a bőr alá, aminek segítségével a szervezet képes megakadá­lyozni azt a folyamatot, ami a bőrtünetek kialakulásá­ért felelős. A terápia elő­nye, hogy elkerülhető vele a napi krémezéssel járó kellemetlenség és a gyógy­szeres kezelés esetleges mellékhatásai is. olyan kórház egyébként, ahol ezt a legújabb generá­ciós kezelést igénybe lehet venni, mindössze nyolc van az országban, az egyik a ka­posvári. az ambulanciára nem kell beutaló, a megye egész területéről fel lehet keresni. A pikkelysömörös betegeknek, személyesen, a Gróf Apponyi Albert ut­ca 16. szám alatt vagy a 82/414-373-as telefonszá­mon lehet bejelentkezni a bőrgyógyászati szakrende­lésre, ahonnan a pikkely­sömör-ambulanciára irá­nyítják őket. Közérdekű kérdéseiket hét­főtől péntekig 12-14 óra kö­zött a 82/528-156-os telefon­számon feltehetik! Polgármesteri novella a zamárdi antológiában Ötéves előkészítő munka után végre nyomdába került Zamárdi legújabb kiadványa: a Balaton szíve. Az ezer példányban készü­lő, 264 oldalas antológia megjele­nését a helyi önkormányzat fi­nanszírozza 1,2 millió forintból. Akár be is hozhatja az árát, hisz a tervek szerint a könyvbemuta­tón ezerötszáz, azt követően pe­dig 2000 forintért lehet majd megvásárolni.- A könyvben mintegy húsz, a településen élő vagy Zamárdi- hoz kötődő szerző vallomása, versei és más szépirodalmi alko­tása olvasható - mondta Hirsch- mann Attila szerkesztő, aki hoz­zátette: számtalan fotó és grafika is helyet kapott benne.- Idén ünnepeljük a helyi új­ságunk 15 éves évfordulóját, amit ezzel az antológiával sze­retnénk emlékezetessé tenni. Az új kiadványban több olyan írás is helyet kap, ami a helyi lapban már megjelent. A polgármester Csákovics Gyula sem maradhatott ki, aki két novellával és egy verssel sze­repel az új könyvben. Olvashatók benne többek közt a díszpolgá­rok, Pillér Dezső és Friesz Káz- mér, a volt iskolaigazgató, Bern­né dr. Schneider Mária, illetve a közösségi ház vezetőjének, Gál Péter Józsefnek és a siófoki Kál­mán Imre Múzeum igazgatójá­nak, Matyiké Sebestyén József­nek írásai is. ■ Keszthelyi Z. Erdély titkai a festményeken Erdély címmel nyílt kiállítás a mtesz Kaposvári Galériájában Buzinkay Gyuláné alkotásaiból. A festőművész gyakran látogat Székelyföldre, és mint megfogalmazta: hazájának érzi az érintetlen természetű, csodálatos élményvilágú Erdélyt. A festőművész legutóbbi két évben készített képeiből összeállított tárlatot április 27-ig tekinthetik meg az érdeklődők | OLVASÓI ÜZENETEK SMS: 20/968-9444 1 A TABI KÜLVÁROS NEM PORFÉ- | SZÉK. Ne keverd össze a saját lak- | helyeddel vagy az ingatlanoddal. | Véleményt lehet megfogalmazni, | de ha sértegetni akarsz valakit, azt i közvetlen kapcsolataidban tedd I meg! (Szerintem a közvetlen kap­I ‘ csolataidban se tedd! A szerk.) ARBORÉTUM Félórai kutyasétál- | tatás a desedai arborétumban - | tíz kullancs. / A kutyában? A j szerk.) I 1 SZÍNHÁZ Ha mar kevesebb pénz í bői kell gazdálkodnia a színház- I nak, mert 20 millióval keveseb- ! bet kaptak, hát spórolni kéne ki- | csit. Nem kell hajnali 1-ig próbál- 1 ni. Máshol este 10-ig van próba, | itt miért nem lehet? Kevesebb a I túlóra, nem fogy annyi áram stb. Ha kell még ötlet, szívesen segí­tek. Kata (Lehet, hogy másutt este tízig van a próba, de nem is olyan sikeres a színház, mint a 1 kaposvári! A szerk.) ROMÁK. Dolgozó nő, igazad van, j de meg lehet nézni, mit csináltak a Bartók Béla, a Nyár utcákból. Jóérzésű ember nem szívesen jár j arra, ott lakni borzalmas: zaj, bűz, í szemét. Továbbra is várjuk üzenetei­ket a 20/968-9444-ES normáldíjas számra. Ha véle- j ményük van valamiről, hozzá- j szólnának valamelyik cik­künkhöz vagy feldolgozásra f érdemes témát ajánlanak, nyomják a mobilt!

Next

/
Thumbnails
Contents