Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-30 / 100. szám

2 MEGYEI KORKÉP SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 30., HÉTFŐ MgsmmM® Mi a kedvenc népdala? torma lajosné karádi nyugdíjas vállalkozó: - Ked­venc dalom nincs, de a ka­rádi gyűjtésű népdalokon kívül nagyon tetszik a „Ma­dárka, madárka csácsogó madárka” című népdal. Ott­hon az unokáimmal gyak­ran énekelek. A családban ápoljuk a néphagyományt. A férjem 30 éve a helyi Rö­pülj páva kör vezetője volt, így részese lehettem a nép­dalkincs ápolásának. Büsz­kék vagyunk népdalainkra! herk Mihály karádi nyug­díjas pedagógus: - Az a cí­me a kedvenc népdalom­nak, hogy „Esik eső, esik a kaszárnya falára”. Ezt Vikár László zenetudós gyűjtötte. Falunkban 888 dallamot gyűjtött össze - ebben a munkában az 1950-es évek elején segítettem is neki amely világviszonylatban is egyedülálló. Mint énektanár is nagyon kedveltem a nép­dalokat, mert abban benne van a nép lelkülete is! herczeg virág karádi ál­talános iskolás: - A ked­venc népdalomnak az a cí­me, hogy „De szeretnék pá­va lenni". Nagyon tetsze­nek a népdalok. A csalá­dunk is megvette a 160 ka­rádi gyűjtésű dalt tartalma­zó „Röpülj, madár, röpülj...” című gyűjteményes köny­vet. Boldog vagyok, hogy Karádon rendezték a ver­senyt, sok új népdalt is­mertem meg. A gondoskodás otthona emelt szint Nem a nevében, hanem az ellátás színvonalában Balog Tibor esperes (balról), az építtető Bellái Zoltán lelkipásztor és Márkus Mihály püspök a névadó Ikafalvi Farkas Béla képével a taszári otthon előtt Nyugdíjasotthont avattak Taszáron. Az Ikafalvi Far­kas Béla nevét viselő ott­hont a református egyház üzemelteti. F. Szarka Ágnes- Ez a ház a gondoskodás jel­képe - mondta a megnyitó al­kalmából Pataki Sándor, Taszár polgármestere. - Eredetileg bölcsődének épült, akkori célja a legkisebbek gondozása volt. Most pedig az idős, elesett em­berek találhatnak itt otthonra. A mai átadás új fejezetet nyit településünk életében, hiszen ilyen szintű szociális ellátó szolgáltatás eddig nem volt. Az épület az önkormányzat tulaj­dona, de az otthont az egyház üzemelteti, de a vételi szándé­kát már jelezte. Az épületben kap helyet a községünkben mű­ködő nyugdíjasklub is. A taszári a kaposvári refor­mátus egyház által működte­tett szociális otthonok sorában a második. Itt hatvannégy idős embert tudnak elhelyezni egy­és kétágyas szobákban. Az építkezés költségei elérték a 240 millió forintot.- Pályázati lehetőség híján saját magunknak kellett a pénzt előteremteni - mondta Bellái Zoltán lelkipásztor. - Tá­mogatta elképzeléseinket az egyházkerület, a hiányzó összeget pedig banki hitelből pótoltuk. A jogszabály-változá­sok miatt az otthon nem emelt szintű, hanem normál szociá­lis otthon. Nem a nevében, ha­nem az ellátásban szeretnénk emelt szintet biztosítani. Az első lakók május végén már költözhetnek. Az érdeklődést mi sem jelzi jobban, mint hogy a megnyitó napjára már 18 szerződés megszületett. Egyébként nem kell reformá­tusnak lennie annak, aki az otthon lakója kíván lenni. A taszári szociális otthon Ikafalvi Farkas Béla nevét vi­seli. Ő 1938-1953 között az egyházközség elöljárója volt Kaposváron. A megnyitó alkal­mából helyezték el az épület­ben a névadó portréját, amit fia festett. Megalakult a balatoni gazdasági fórum terv A hatékony gazdaságfejlesztés záloga az információ gyors áramlása Ahhoz, hogy a Balaton Fejleszté­si Tanács (BFT) megalapozottab­ban és ne csak elméleti pozíció­ban működhessen, munkájába be kell vonni a Balaton gazdasá­gi életének szereplőit, mondta Suchman Tamás, a tanács elnö­ke azon a siófoki konferencián, amelyen a résztvevők a balatoni gazdasági fórum létrehozásáról döntöttek. A fórum célja a hatékonyabb in­formációáramlás elősegítése a BFT és a régióban tevékenykedő vállalkozások, vállalkozásfejlesz­tést segítő intézmények, iskolák, érdekképviseletek, önkormány­zatok és kistérségek, valamint a civil szervezetek képviselői kö­zött. Suchman Tamás szerint a Balaton tartós versenyképességé­nek megteremtésében kiemelt je­lentősége van a balatoni gazda­ság szereplőinek, ezért segíteni kell őket abban, hogy belelássa­nak többek között az uniós pá­lyázati rendszerekbe.- A Nemzeti Fejlesztési Terv 2013-ig számos gazdaságfejlesz­tési lehetőséget biztosít, ami új kihívásokat teremt. A program­ban rejlő lehetőségeket a bala­toni gazdaság szereplőinek is ki kell aknázniuk, ehhez azonban együttes gondolkodásra van szükség. A fórum abban segíte­né résztvevőit, hogy össze tud­ják hangolni saját érdekeiket, és mindenki megtalálja az együttműködés keretében a saját munkáját segítő, hatéko­nyabbá tevő lehetőségeket - mondta Suchman Tamás. ■ Kolumbán Tünde HBÜ5M1 Bárdudvarnok a község egyes településrészem ki­száradtak a kutak. Az álla­toknak lajtoskocsival, mű­anyag kannában hordják a vizet. Az ivóvizet a mozgó­árusnál lehet megvásárol­ni. Az ásványvízért azon­ban fizetni kell. Az önkor­mányzat nem tud hozzá­járulni a költségekhez. A megoldást az új kutak fú­rása jelentené, ehhez saját pénzük kevés, így pályázati támogatásra várnak, (szá) Csököly érik az eper a te­lepülésen, ahol mintegy húszhektárnyi területen foglalkoznak a termesztés­sel. Egyelőre a fóliasátor­ból szüreteük a szemeket, de már a szabadföldi gyü­mölcs is pirosodik. A gaz­dák szerint az idei szezon meglehetősen rövid lesz, hamar leérik az eper, ha nem kap esőt. A felvásár­lók 850-700 forintot fi­zetnek kilónként, a pia­con ennek a dupláját is elkérik, (szá) Felsőmocsolád negyedszáz facsemetét és mintegy négyszáz egynyári virá­got ültettek el a települé­sen a közhasznú és közcé­lú munkások. A fákat a pi­henőtó környékére telepí­tették, a virágokat a közte­rületekre. A növényekért negyvenezer forintot fize­tett az önkormányzat, (szá) Igái TÖBB MINT HATEZER TŐ egynyári virágot és cser­jét ültettek ki a település közterületeire. A munká­kat a közhasznú és közcé­lú munkások végezték. Az ültetéssel három hét alatt végeztek, és az ünnepre készült el. Az önkormány­zat 500 ezer forintot köl­tött a virágosításra. (szá) Kadarkút a föld napjától a madarak és fák napjáig címmel rendeztek környe­zetvédelmi hetet a Jálics Ernő iskolában. A prog­ramban többek közt kör­nyezetvédelmi totó és ve­télkedő, térképismereti, környezet- és kémiaver­seny szerepelt. A fiatalok úti beszámolót hallgathat­tak Amazoniáról és Kíná­ról. Erre a hétre szervez­ték az iskolai papírgyűj­tést is. (szá) Zengett a népdal, szólt a zene a Koppány-völgyben verseny Először mérettek meg a baranyai, tolnai és a somogyi diákok a karádi színpadokon Kerékpárutat adtak át Kaszón, a falunapon vehették birtokba a három kerékpározásra alkal­mas erdei útszakaszt a helyiek és a turisták. Elsőként az út ki­alakítását finanszírozó Tamás János, a HM Kaszó Erdőgazda­ság Rt. vezérigazgatója, Hajdú Tibor polgármester, Gyenesei István országgyűlési képvise­lő és Eller János, a szomszé­dos Somogyszob polgármeste­re próbálta ki a kerékpárutat. Az erdőgazdaság harminc bi­ciklit vásárolt, melyeket hely­ben vehetnek igénybe a turis­ták. Az avatás után falunapi fő­zőverseny és kulturális bemu­tató volt. ■ Csikós Magdolna Karádon rendezték meg szom­baton a „Hajlik a meggyfa” gyer­mek- és ifjúsági regionális nép­daléneklési és népzenei ver­senyt, amelyet a Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága rende­zett a Baranya, Tolna és Somogy megyei iskolásoknak. Huszonöt intézmény mintegy 180 diákja lépett színpadra. A regionális versenyt énekeseknek és hang­szeres előadóknak hirdették meg öt kategóriában, így a nép­dal és a népzene ünnepe volt szombaton a Koppány-völgyi te­lepülésen. Szalai Lilla, a verseny szerve­zője elmondta: alapvető céljuk volt a gyermek és ifjúsági kor­osztály számára bemutatkozási Méltó házigazda. Az ifjú népzenészek jól érezték magukat Karádon Országos verseny az OKTÓBERBEN Székesfe­hérváron tartandó orszá­gos népdaléneklési verseny­re a régió szereplői közül to­vábbjutott Draskovics Diá­na és Illyés Bernadett a kéthelyi általános iskolá­ból. Ugyancsak továbbju­tott a Kéthelyi Középisko­lások kórusa, illetve a hangszerkíséretes énekesc­soport kategóriában a karádi és a komlói iskolá­sok. Huszonkét arany min& sítés talált gazdára a kará­di regionális találkozón. és megmérettetési lehetőség biztosítása. Alapvetően fontos­nak tartották a hagyományok ápolását, a magyar népdalkincs őrzését és továbbadását. Hozzá­tette: a jövő a régióké, ezért is terjesztették ki három megyére a rendezvényt.- A verseny színvonalát ne­héz megítélni - mondta Szalai Lüla. - Az utóbbi évekhez ké­pest azoknál a szereplőknél, akik már korábban is részt vet­tek ezen a megmérettetésen, jól észrevehető a fejlődés. Karád jó helyszín volt, szakmai szem­pontból is méltó a verseny meg­tartására. A művészeti iskolá­ban erős a népzenei képzés. ■ Krutek József Nyeregbe ültek, úgy adták át a Kerékpárutat

Next

/
Thumbnails
Contents