Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-27 / 98. szám
„Ha a nemzetközi közösség elismeri a koszovói albánok önrendelkezéséhez való jogát, akkor azt teljes joggal követelhetik a Romániában és Szlovákiában élő magyarok is' - jelentette ki Vojislav Kostunica az ENSZ Biztonsági Tanács képviselőinek küldöttsége előtt. Zöld jelzés a Gripeneknek ÚJRA FELSZÁLLHATNAK a hétvége óta kecskeméti kényszerpihenőjüket töltő Gripe- nek. A tilalmat egy múlt hét csütörtöki, a svédországi Vidsel légi bázisnál hasonló vadászgéppel történt baleset miatt rendelték el, ám a vizsgálat során nem találtak ezt indokló hibát. Hazamehetett az idősebb keceli testvér a két mérgezést szenvedett keceli gyermek közül a nagyobbikat csütörtökön hazaengedték a kórházból. A kétéves gyermek öt hónapos testvére ma hagyhatja el az intézményt. A gyermekeket április 12-én életveszélyes állapotban, mérgezés gyanújával szállították mentőhelikopterrel Kecelről a Szegedi Gyermekklinikára, miután ittak egy parazitaölő mérget tartalmazó ampullából. Dávid: a köldöknézés akadályozza a fellendülést Dávid megunta a múltidézést „A FOLYTONOS MÚLTBA tekintés és az úgynevezett köldöknézés akadályozza a fellendülést, a versenyképességet Magyarországon” - mondta Dávid Ibolya MDF- elnök az Amerikai Kereskedelmi Kamara budapesti rendezvényén. Hozzátette: nem lehet hazánkat feltenni a világ térképére, ha az állandóan a kommunizmushoz viszonyítja magát. Miért nem alakulhatnak ki szegényeket és gazdagokat kiszolgáló egészségbiztosítók? Gyógyír az egészségügynek? biztosítási reform Az ellenzék szerint többet kell majd költenünk A Fidesz szerint járulékemelkedést és hosszabb várólistákat generál a magánbiztosítók megjelenése az egészségügyben, az SZDSZ szerint viszont gyógyír az egészségügy összes bajára. Bánky Bea A biztosítási reform nem egyszerűsíthető le arra, hogy maradjon az állami tulajdonú társadalom- biztosítás, vagy nyissunk nagyobb teret a multinacionális magánbiztosítóknak. A több-biztosítós rendszernek is sok változata létezik. A tegnap ismertetett magyarországi vegyesmodellről a jövő hét végén kezdődő koalíciós vitára szakmai érvek „nehéztüzérségével” készül Horváth Ágnes egészségügyi és Kóka János gazdasági miniszter. Mint elmondták: nem lenne kötelező magánbiztosítót választani, aki akar, maradhat a jelenleg egyeüen, állami biztosítónál, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP). A tervek szerint két részre szétváló OEP egyik fele a velük szerződött betegek egészségbiztosítását intézné. A szervezet másik feladata, hogy az Egységes Nemzeti Kockázatközösség Alapba (ENKA) befolyó járulékokat szétossza - de nem közvetlenül a kórházak, rendelők között, mint most, hanem az üzleti biztosítók közöú. A cégek nem közvetlenül a járulékainkat kapnák meg, hanem a biztosítottak száma és demográfiai mutatók alapján képzett fejkvótát. A krónikus beteg, idősebb emberért - aki vélhetően több pénzébe kerül a biztosítónak, hiszen több kezelésre, gyógyszerre van szüksége - többet fizetne az állam, mint egy egészséges fiatal után. így Horváth szerint kizárható, hogy „gazdagokat” és „szegényeket” ellátó biztosítók jöjjenek létre. „Az állam szabályozással és szigorú felügyelettel garantálja, hogy a magánbiztosítók ne válogathassanak a betegek között” - jelentette ki Kóka János. Az is fontos, hogy a biztosítottak évente válthatnának biztosítót. A liberális párt maximálná a biztosítók működési költségeit, profitját, valamint befektetésekre kötelezné őket, például intézmények felújítására. Az SZDSZ elképzelései szerint a cégek szabadon szerződhetnének a kórházakkal, rendelőkkel. Kérdéses azonban, hogy vidéken, ahol kevés a kórház, valóban adott-e a biztosító és a beteg választási szabadsága. Az sem világos, hogy csak a komfortfokozatban jelenne-e meg az árkülönbség, vagy az orvosi beavatkozás minőségében is. Ha utóbbi, akkor kérdés, például több pénzzel vásárolhat- e az ügyfél magának rövidebb várakozási időt egy műtétre. A Fidesz szerint is szükséges, hogy az egészségbiztosító „leváljon a politikai köldökzsinórról”, és önálló költségvetéssel dolgozzon, az ellenzéki párt azonban nem engedné be a magánbiztosítókat. Mikola István lapunknak azt mondta: „olyan rendszer a világon nincs”, hogy a szolidaritás és a verseny egyszerre valósuljon meg, mivel ezek ellentétes folyamatok. Szerinte valójában az 1500 milliárd forintos pénzalap feletti befolyás megszerzéséről szól az SZDSZ kezdeményezése. Emelkednek majd a járulékok? A Fidesz szerint a több-bizto- sítós modell bevezetésével többet kell majd fizetni az ellátásért, mert a profitorientált magánbiztosítók kifogják kényszeríteni a járulékemelést - hangsúlyozta tegnap Varga Mihály, az ellenzéki párt aleí nöke. Kóka János viszont leszögezte: az új rendszer bevezetésével nem változtatják meg a járulékszintet. Varga Mihály szerint a várólisták hosszabbak lesznek, Angliában például jelenleg 858 ezer ember várakozik halasztható műtétekre, beavatkozásokra, akár 9-12 hónapig is. Középiskolák: a jelentkezők húszadénak nem sikerült a felvételi A jelentkezők 94,6 százaléka sikeresen felvételizett a középiskolákba az első körben - áll az Oktatási és Kulturális Minisztérium tegnap kiadott közleményében. Az idén az előző éveket meghaladó arányban sikerült már az első körben a diákoknak a felvételi, hiszen eddig 92-93 százalékos arány volt a jellemző. A 2007/2008-as tanévre 104 994 tanuló adott be jelentkezési kérelmet középfokú oktatási intézménybe, közülük 99 319 főt vettek fel. Az idén mintegy ötezer diákkal kevesebb jelentkezett, mint egy évvel korábban. A felvett diákok 31,4 százaléka gimnáziumban, 42,2 százaléka szakközép- iskolában, 24 százaléka szakiskolában, 2,4 százaléka speciális szakiskolában folytatja tanulmányait. A felvettek majdnem háromnegyede (73,2 százalék) a legelső helyen megjelölt tagozatra jutott be, 14 százalékuk a másodikra. A tanulók tetszőleges számú iskolát, ezen belül akárhány osztályt vagy tagozatot is megjelölhettek jelentkezéseikben, ez a szám átlagosan 4,29 volt. Az általános iskoláknak és a diákoknak szerdáig küldték meg a felvételi döntésekről szóló értesítéseket. ■ Z. M. Vita a tankönyvekről SZAKMAI SZERVEZETEK bírálják a tankönyvpiaci törvény tervezett módosítását: a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületé szerint az ingyenes tankönyvellátás használt kiadványokkal való megoldása minőségromlást eredményez. Szontágh Pál iskolaigazgató szerint az iskolák sincsenek felkészülve sok kiadvány tárolására. az oktatási tárca úgy reagált: az iskolák kötelesek az iskolai tankönyvvásárláshoz nyújtott állami támogatás 25 százalékát az iskolai könyvtárak tankönyvvásárlására fordítani, így jelenleg nagy számban állnak rendelkezésükre kiadványok. Nyelvtudás nélkül nem érdemes külföldön munkát keresni uniós munkavállalás Nem nőtt ugrásszerűen a Magyarországról szerencsét próbálók száma a csatlakozás után Jelenleg mintegy egymillió állás- lehetőség áll rendelkezésre az Európai Unió tagországaiban. A kereslet is szinte állandóan változik a munkaerőpiaci trendeknek megfelelően - mondta lapunknak a Foglakoztatási és Szociális Hivatal (FSZH) Nemzetközi és Migrációs Főosztályának vezetője, Kovács Géza. A legtöbb, 277 ezer állást Nagy-Bri- tanniában hirdetik, utána jön Németország 238 ezerrel. Az unióban jelenleg mintegy 20 millió a munkanélküliek száma. „Az uniós tagországok munkaerőpiaca legszívesebben a magasan kvalifikált, a célország nyelvét jól beszélő munkavállalókat alkalmazza” - mondta Kovács Géza. A magyarok mérnökként, informatikusként, orvosként tudnak viszonylag köny- nyen elhelyezkedni. Jelentős számú magyar találja meg szerencséjét a vendéglátóiparban is. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a többség pár év munka után hazajön. Az unióban munkát vállalók száma nem növekedett ugrásszerűen a csatlakozás után. Kovács Géza ismeretei szerint az unióban jelenleg 50-80 ezer magyar dolgozhat. A legtöbben valószínűleg Nagy-Britanniában, mintegy 15 ezren. A magyar munkavállalók főként az angolt és a németet beszélik, ezért elsősorban ezeken a nyelvterületeken helyezkednek el. Kovács Géza arra figyelmeztette az álláskeresőket, hogy beszélniük kell annak az országnak a nyelvét, ahol dolgozni akarnak. Ismeretien nyelvű munka- szerződést nem szabad aláírni, mégis sokan megteszik. „Nagyon meg kell válogatni a magánkézben lévő álláshirdetők ajánlatait is” - hangoztatta a főosztályvezető. A magánközvetítők nem kérhetnek pénzt az álláskeresőktől. Inkább ajánlatos az Állami Foglalkoztatási Szolgálat vagy az FSZI1 irodáit felkeresni, ahol ingyenes, korrekt ál- £ lásajánlatokat kaphatnak az ér- ^ deklődők - tanácsolta a szak- s értő. ■ Éber Sándor Az unióban jelentős számú magyar dolgozik a vendéglátóiparban Becsapják a bevándorló munkásokat rabszolgaként kezelik a Kér let-Európából érkező vendég- munkásokat Nagy-Britanniá- ban - tűnik ki abból a BBC-ri- portfilmből. A brit közszolgálati tévé tudósítója magát munkára jelentkezőnek kiadva számolt be tapasztalatairól. Litvániában 190 és Londonban újabb 160 fontot fizetett ügynökségeknek azért, hogy munkához jusson. Munkahelyén a minimálbér alatti fizetést adtak neki, ebből a szállásköltséget is levonták. Egy hétre 47 fontot kapott, s ötven fontot kellett kölcsönkérnie megélhetésre.
