Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-21 / 93. szám

7 2007. ÁPRILIS 21, SZOMBAT óv-' ' GAZDASAG Itthon marad a pedagógus felmérés A többség nem vállalna tartósan munkát az EU-ban Sok izgalmat rejt a glóbusz, de elhagyni a biztonságot nyújtó otthont és a családot...? A legtöbb tanár akkor is inkább itthon keresi a boldogulás útjait. TANÁCS Az autó többet fogyaszt az ígértnél becsapva Olvasónk új gép­kocsit vásárolt. A válasz­tás fő szempontja a gazda­ságosság volt. Am az autó többet fogyaszt, mint ahogy a reklámban ígér­ték. A márkaszerviz hall­gat, szerintük nincs hiba. Az úr érthetően csalódott, hiszen éppen azért választot­ta az adott márkájú személy- gépkocsit, mert a leírás sze­rint az annyit fogyaszt, amennyi az ő pénztárcájá­nak megfelel. Ez lehet egy­szerűen fogyasztói szerződé­si ügy, amely a vásárló és az eladó között zaljik. Ilyenkor békéltető testülethez, illetve bírósághoz fordulhatunk - mondta Bobál Pál, a Kö­zép-magyarországi Regioná­lis Közigazgatási Hivatal Fo­gyasztóvédelmi Felügyelősé­gének igazgatója. De lehetséges, hogy a keres­kedő a reklámozáskor a megtévesztés vétségét kö­vette el, amely viszont már súlyos ügy. Ez a fogyasztóvé­delmi hatóságra tartozik, amely vizsgálatot indíthat. Ha a reklámfelügyeleti eljá­rás eredményeképpen bebi­zonyosodik, hogy a forgal­mazó megtévesztette a vá­sárlót, akkor súlyos, akár többmilliós reklámbírsággal sújthatják. Ha tehát egy termék nem fe­lel meg a reklámban róla ál- lítottaknak, és ez szélesebb kört érint, megtévesztésről beszélhetünk. Ezt azonban bizonyítanunk kell. Reklám­anyaggal (leírással) és an­nak igazolásával, hogy a gépkocsi valóban többet fo­gyaszt a róla leírtaknál. A cégek az ilyen panaszokat általában azzal próbálják ki­védeni, hogy mindez „vélet­lenül” éppen a mi gépko­csinkkal fordult elő. Ha vi­szont ez az egy gépkocsi a problémás, jótállási jogaink­kal élhetünk. Amennyiben autónkat nem tudják megja­vítani, cseréljék ki. ■ Rados Virág KÉRJÜK, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Rosszabbnak látják hely­zetüket a tanárok a régi uniós tagországok peda­gógusaihoz képest, mégis csak töredékük vállalna munkát külföldön. Éber Sándor A középiskolai pedagógusoknak csupán egy százaléka vállalna egy-két évnél hosszabb ideig tar­tó tanári munkát külföldön, pe­dig jelentős többségük rosszabb­nak látja saját helyzetét az EU ré­gi tagországainak pedagógusai­hoz képest - derül ki a Felvételi Információs Szolgálat felmérésé­ből. Az adatgyűjtésben 297 érett­ségit adó középiskola 2164 peda­gógusa vett részt. A budapestiek ambiciózusab­bak a vidékieknél, hét százalé­kuk tervez 1-2 hónapos kikülde­tést, míg a vidékieknél ez az arány négy százalék. A budapes­tiek 88 százaléka, a vidékiek 92 százaléka egyáltalán nem vá­gyik külföldi tapasztalatokra. A válaszadó igazgatók egyike sem tervez hosszabb külföldi munkavállalást. Az osztályfőnö­kök átlagosan öt százalékban terveznek 1-2 hónapos külföldi szakmai gyakorlatot. Egy-két éves munkavállalás tekinteté­ben a legaktívabbak a továbbta­nulásért felelős igazgatóhelyet­tesek és szaktanárok, közülük nyolcszázaléknyian szándékoz­nak külföldön munkát vállalni, és átlagosan is ők a legaktívab­bak. Leginkább a 27 és 37 év kö­zötti tanárok aktívak rövid és hosszabb távú külföldi tartózko­dás kérdésében is. A külföldre készülő pedagógu­sok körében Németország a leg­vonzóbb célpont, 36 százalékuk szeretne ott tanítani, 22 százalé­kuk Ausztriát részesíti előny­ben. A tanárok 6 százaléka tar­tana órákat Írországban, Olasz­országban, illetve Spanyolor­szágban, Franciaországban és Hollandiában a pedagógusok 5 százaléka. Említették még Belgiumot, Svédországot, Finnországot, Gö­rögországot, Portugáliát. 2005- ben még a legkedveltebb úti cél az Egyesült Királyság volt, jelen­leg csak a pedagógusok 18 száza­léka tervez csak angol nyelvterü­leten munkavállalást. A válasz­adó tanárok 58 százaléka nyilat­kozott úgy, hogy valamilyen szin­ten beszél angolul, azonban nyelvvizsgával kevesebben (31 százalék) rendelkeznek. Felső­szinten a pedagógusok 13 száza­léka beszél, államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványa tíz százalékuknak van. Egy korábbi felmérés szerint a magyar pedagógusok jelentős többsége rossznak látja saját helyzetét az EU régi tagországai­nak pedagógusaihoz képest. A középiskolai tanárok 92 száza­léka szerint rosszabb helyzetben van mint német, osztrák vagy akár olasz kollégája. Egyetlen pe­dagógus sem ítélte úgy, hogy helyzete, lehetőségei jobbak len­nének a korábban csatlakozott or­szágok pedagógusaihoz képest, két százalékuk szerint jelentős különbség nincs, hat százalékuk nem tud érdemben nyilatkozni a témában. Az újonnan csaüakozó orszá­gok pedagógusaihoz képest a ta­nárok 17 százaléka szerint sok­kalta rosszabb, 30 százalékuk szerint hátrányosabb a magyar pedagógusok helyzete. A 2004-ben csatlakozott orszá­gok diákjaival összevetve az itt­honi diákok helyzetét, a tanárok 23 százaléka arra a következte­tésre jutott, hogy a hazai lehető­ségek rosszabbak a tanulók szá­mára, mint például Csehország­ban vagy Litvániában. 42 száza­lék szerint azonban nincs jelen­tős különbség. Állami gyámkodás kontra vállalkozóbarát egyetem „SZOMORÚAN TAPASZTALJA a Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum (IDF), hogy tovább folytatódik Magyar Bálint oktatáspolitikai ámokfutása" - jelentette ki Lasztovicza Gábor. Az IDF el­nöke felszólította a kormányt, ennek vessen véget és tegye vi­lágossá, hogy ki vezeti az okta­tási tárcát Szerinte Magyar „visszafejlesztési államtitkár”. A fejlesztéspolitikai állam­titkár a napokban a Felsőok­tatási és Tudományos Tanács ülésén a szaktárca előterjeszté­sében ismertetett egy szakmai anyagot, amely a felsőoktatási intézmények privatizációját szorgalmazta. Magyar szerint a felsőoktatási intézmények gazdasági társasággá alakítá­sával megszűnne az állami gyámság az egyetemek és a fő- iskolák között így az intézmé nyék szabadabban vállalkoz­hatnának, fogadni tudnák a fejlesztési forrásokat, a kezeié sükbe adott vagyonnal tulaj­donosi szemlélettel bánnának, megilletnék őket a gazdasági társaságok jogai, s az alkal­mazottakkal kollektív megál­lapodást köthetnének. Duplájára nőtt a támogatási keret jóváhagyta a kormány a vállalati képzések támogatá­sára kiírt első uniós támo­gatás keretének emelését, miután hat nappal a kiírás után öt és félszer több, 555 ! cég az eredeti összeg több j mint duplájára pályázott, így összesen 2,2 milliárd fo­rint áll rendelkezésre a mik­ro- és kisvállalkozások al­kalmazottainak képzésére az Új Magyarország Fejlesz­tési Terv keretén belül. Gyurcsány: párbeszéd kell a mezőgazdaságban a földkérdést nyugodt pár­beszéddel kell megoldani, mivel a földtulajdon kérdése évszázadok óta érzelmi ala­pú - közölte Gyurcsány Fe­renc a mezőgazdasági szö­vetkezők és termelők szövet­ségének közgyűlésén. A Siemens-vezér belebukott a botrányba csütörtök éjjel lemondott Heinrich von Pierer, a Sie­mens felügyelőbizottságá­nak elnöke. Távozását azóta követelik a részvényesek, mióta kipattant a német mamutkonszern 420 millió eurósra (százmilliárd forint) becsült korrupciós ügye. Demszky: épülhet EU-forrásból a metró az európai unió kohéziós alapjának támogatásával va­lósulhat meg a négyes met­ró - közölte Demszky Gábor. A főpolgármester elmondta, Brüsszelben tárgyalt az EU közlekedési biztosával. Ered­mény: támogatják a 4-es í majdnem 500 milliárd forin­tosra becsült beruházását is. Demszky: EU-pénz jön a 4-esre! A vonatot pótló buszon is gyengébb a forgalom vasút A szaktárca nem enged Lenkovicsnak, és kitart a vasút megkezdett reformja mellett Kosz és lejárt termékek várták az ellenőröket A megszüntetett vasúti járatok helyére beállított Volán-buszo­kat mindenütt kedvezően fogad­ták - legalábbis ezt állítja a Gaz­dasági és Közlekedési Miniszté­rium (GKM) Lenkovics Barna­básnak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának mina­pi kritikájára válaszolva. Hangoztatják: noha tisztelet­ben tartja az ombudsman állás­pontját - ne szüntessenek meg vasútvonalakat, ne sértsék az emberek alkotmányos jogait a „szabad közlekedéshez” -, a megkezdett reformot folytatják. A szolgáltatóváltást a 19 vasúti mellékvonalon az is indokolta, hogy a fenntartás az alacsony ki­használtság miatt gazdaságtalan volt. Azóta beigazolódott: a busz­járatok kihasználtsága is gyen­ge, megegyezik a vasút korábbi alacsony utasforgalmával. Tény: a buszok beállítása több esetben járathosszabbítással járt. A Kisterenye-Kál-Kápolna vonalon például a két Volán-tár­saság az új járatokat Salgótarjá­nig, Egerig meghosszabbította. A megállóhelyek a települések központjába kerültek, az alacso­nyabb lépcsőjű buszokra a fel­szállás egyszerűbb. 2007-ben 111,6 milliárd forint tőkeemelést hajtottak végre a MÁV-nál, amely az idén 97,9 milliárd forint költségtérítést kap (2006-ban ez 75, 2005-ben 50 milliárd volt). ■ Volán-buszokkal még gyorsabb is a közlekedés, állítja a szaktárca Tovább érvényes a vonatbérlet a MÁV május 7-ig meghosszabbít­ja az áprilisi havi- és félhavi je­gyek érvényességét - közölte a vasúttársaság. Az elővételben vá­sárolható dolgozó havi-és félha­vi jegyeket április 20-tól átmene tileg nem árusítják. A tanulók havijegye, illetve valamennyi egy útra vagy menettérti útra szóló menetjegy elővételben továbbra is megvásárolható. A májusra érvényes havi- és félhavi jegyek értékesítésének megkezdéséről, illetve a május elsejei, átlagosan 17 százalékos áremelés után ér­vényes tarifákról a későbbiekben adnak tájékoztatást Mintegy 140 millió forintos bír­ságot szabtak ki az ÁNTSZ munkatársai a húsvéti élelmi­szer-biztonsági akciójuk során. A március 19-tól április 12-ig ter­jedő vizsgálat keretében több mint 5400 ellenőrzést végeztek, és 1731 esetben bírságoltak. A bírságok jelentős részét le­járt termékek forgalmazása miatt kellett kiszabni. A legtöbb elmarasztalást az általános tisztaság hiánya, a mosogatási technológia hiá­nyosságai, a tárolás követelmé­nyeinek be nem tartása és az egészségügyi minimumvizsga hiánya miatt kapták a vizsgált üzletek. Egy boltot be is kellett zárni. ■ V \

Next

/
Thumbnails
Contents