Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-19 / 91. szám
SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 O. i Kaposvár kulturális vetélkedőt szervez középiskolásoknak Kaposvár Német Kisebbségi Önkormányzata. Egyebek között erről is döntött a testület soron következő ülésén szerdán. A tagok színházlátogatást is terveznek a szekszárdi Német Színházba, és német- országi vendégeket is fogadnak majd. (mk) Kaposvár április 19-től 24ig este tíz és hajnali három óra között permetezik a vadgesztenyefákat a közterületeken a városgondnokság megbízásából. A rovar és egyéb károsítok ellen használt készítmény emberre és az élő környezetre veszélytelen, (mk) SiÓM TOLVAJ KŐMŰVEST fogtak el a siófoki rendőrök. A férfi bűntársával egy nyaraló udvarára mászott be, ahol egy alumíniumkonténert rongáltak meg. A szomszéd felfigyelt a zajra, és kihívta a rendőrséget. A kőműves hiába próbált meg álnéven és hamis adatokkal bemutatkozni, hamar kiderült az igazi személye. Lopás kísérlete miatt indítottak eljárást ellene, (me) Toponár somogybán az e gy főre jutó éves marhahúsfogyasztás rendkívül alacsony, csupán négy kiló, azonban a tagállami kereslet hatására az uniós csatlakozás óta évről évre nő a vágómarha termelői átlagára. A mezőgazdasági szakigazgatási hivatal szerdán lapunkat úgy tájékoztatta: három éve kilónként 200 forint volt a felvásárlási ár, 2004-ben 225, 2005-ben elérte a 270 forintot, míg tavaly megközelítette a 300 forintot. (hm) Várda elkészült a község virágosítási terve. A virágjegyek értékesítéséből befolyt összeget az önkormányzat megduplázza, így minden várdai hölgynek fejenként tíz-tíz egynyári virágpalántát ültetnek ki a külterületekre. A kezdeményezés az évek során hagyománnyá vált, így a lakók is kiveszik a részüket a munkából, (me) Védeni kell a védőoltást európai hét Huszonöt ország csatlakozott a gyerekek érdekében Pici szúrás, nagy védelem. Legtöbbször az újszülötteket bökik meg, tizennégy éves korig tizenegy oltást kapnak hazánkban a gyerekek Ez a hét az Európai Védőoltás Hete, ezt a védőoltások védelmében 2005 óta rendezik meg. Fábos Erika Az elmúlt években Magyarországon nem fordult elő torokgyík, gyermekbénulás vagy kanyaró sem. Ez annak köszönhető, hogy Európában az egyik legkorszerűbb oltási rendszer a miénk.- Még mindig vannak, akik tiltakoznak a védőoltások ellen - mondta Hábelné Varga Edit tisztiorvos. - Ezek többségében fiatal szülők, akiknek a koruk miatt már nincs tapasztalata ezeknek a betegségeknek a súlyosságáról. Igaz ugyan, hogy Magyar- ország jó helyzetben van, de 1990-1996 között Oroszországban diftériajárvány volt, amiben ötezer gyerek meghalt, kanyarójárvány pedig Németországban és Szerbiában is előfordult az elmúlt években, fontos a védelem. A cél, hogy a gyerekek 90 százaléka be legyen oltva. Ezzel ugyanis el lehet érni, hogy azok se betegedjenek meg, akik nem kaptak oltást. A védőoltásoknak köszönhetően a fekete himlőt sikerült teljesen kiűzni a Földről, a következő célkitűzés pedig a gyermek- bénulás megszüntetése. Aszuriról számokban AZ ELSŐ KÖTELEZŐ VÉDŐOLTÁST 1876-ban adták be Magyarországon, a himlő ellen. Ma tizennégy éves korig tizenegy oltás a kötelező, ami tíz betegségtől véd meg. Somogybán évente 3000 gyerek kapja meg ezeket. A védőoltással megelőzhető betegségek közül legrégebben, 1961-ben torokgyík fordult elő, legutoljára pedig 1995-ben kanyaró volt. Három hónapnyi csapadék hiányzik aszály Féltik a vetést és aggódnak a termés miatt, mert kevés az eső Egyre aggasztóbb a csapadékhiány Somogybán. Az utóbbi hetekben jóval kevesebb eső hullott, mint amennyit a gazdák reméltek. Siófok, Balatonszárszó, Kötésé és Tab közelében 200-220 milliméternyi csapadék hiányzik a Földekből. Paál György, a tabi körzeti falugazdász-iroda vezetője szerdán azt mondta: súlyos a helyzet, de még nem tragikus. Ha azonban május elejéig nem esik jelentősebb mennyiségű eső, úgy kemény hozamveszteséget szenvednek el a környék gazdái. Varga Gábor, a megyei Mező- gazdasági Szakigazgatási Hivatal (MgSZH) főigazgatója közölte: a talaj felső ötvencentis rétege kritikusan száraz, ugyanakkor a vetési mélységben is alig van a csírázáshoz és a keléshez szükséges vízmennyiség. Nagybocskai Tamás, a megyei földművelésügyi igazgatóság vízügyi referense azt mondta: - Olyan meleg van, mintha május vége lenne, a szeles idő pedig csak ront a helyzeten. Csontszáraz a föld, szinte minden növénytermesztő félti a vetést és aggódik a majdani termésért. Félő, hogy milliárdos veszteséghez vezethet a tavaszi szárazság. A sokéves átlagnál tavaly ősszel 175 milliméterrel kevesebb csapadék áztatta a szántót Somogybán. Idén cseppnyi javulás sem történt: még mindig háromhavi csapadékmennyiség hiányzik. ■ Harsányi M. JEGYZET KERCZA IMRE A Somogy sorsa ebben a spórolós világban egyáltalán nem meglepő a hír, hogy a megyei közgyűlés a kulturális kormányzat után megszüntette a Somogy című irodalmi folyóirat támogatását Ezzel a döntéssel tulajdonképpen kihúzta a 35 éves lap talpa alól a talajt. Valószínűleg megszűnik. A megyei közgyűlés érthető okok miatt spórol. Ezt megalakulása óta hangoztatja, s így aztán a karácsonyi és újévi üdvözlőlapok költségeinek csökkentése mellé oda került a Somogy című folyóirat is, mint nem támogatandó. A Somogy mindig függött a politikától, miként minden irodalmi folyóirat: kis ország a miénk, és még kisebb a megye ahhoz, hogy megéljen előfizetőiből egy irodalmi újság. Annak idején a Nyugat is mecénásokra szorult. Azt azonban, hogy egy támogató szervezet mit dob ki és mit hagy meg, értékválasztás is. Ezt figyelembe véve a mostani megyei közgyűlés számára nem igazán érték a Somogy, s benne a somogyi irodalom, melynek szárny- próbálgatásait eddig is csak vékonyan támogatták. A baj AZ, hogy a régi támogató helyébe nehéz újat találni. Marad tehát a sorsát illetően továbbra is a bizonytalanság. A bizonytalanságban azonban egy biztos: ha végleg megszűnik a folyóirat és utolsó példányai raktárba vagy polcra kerülnek, a megye lesz szegényebb tőle. nem azért - vagy nemcsak azért -, mert ez az egyetlen folyóirat, amely egy megye nevét viseli, hanem azért is, mert azok az alkotások, amelyek Somogybán születnek, az íróasztalfiókban maradnak, és nem válnak sem egy szűkebb, sem egy tágabb környezetben kincsesé. Kár érte. Akácos út: hangosan tiltakoznak ellene a természetvédők támogatás Lerontja, átalakítja élőhelyét, kitúrja az eredeti erdőlakók jelentős részét az idegenhonos fafaj Akácosok telepítése ellen tiltakoznak a természet- védők. Varga Andrea Idegenhonos fafajok, többek között akácosok Natura 2000 területekre történő telepítését is támogatná a szakminisztérium most készülő rendelete. Az akác lerontja, átalakítja élőhelyét, így az eredeti erdőlakók nagy része örökre távozik innen. A WWF Magyarország és a Védegylet közös levélben kérte a jogszabálytervezet módosítását - tudtuk meg Kiss Mónikától, a WWF Magyarország sajtóreferensétől. Azt is elmondta: a Natura 2000 területek hálózatát Európa-szerte a természet értékeinek megőrzésére hozták létre. Egy részükön mezőgazda- sági terület van, melyek erdősítésére támogatás vehető igénybe. Ám furcsa, hogy védett területeken olyan erdők telepítését támogatnák uniós forrásokból, amelyek természetvédelmi szempontból károsak. Hazánkban ma több akácerdő és -ültetvény van, mint Európa többi országában együttvéve, holott ez a fafaj nem is őshonos nálunk, Észak-Amerikából származik. Sokan kedvelik szívós fájáért, jó mézet adó virágjáért. Ugyanakkor természetes erde- inkkel, például a tölgyesekkel Lila ákác. Sokan a szívós fájáért és a jó mézet adó virágjáért kedvelik A tiltakozó levélből „BÁR MAGYARORSZÁG ÍS aláírta 1992-ben a Rio-i Egyezményt, amelynek célja a tájidegen fajok visszaszorítása, ennek ellenére továbbra is állami támogatásban részesíti az egyik legagresszívabb, a nemzeti parkok számára jelentős rehabilitációs költségeket okozó faj, az akác telepítését. ” összehasonlítva az akácerdőkben nagyon kevés élőlény tud megélni. Az akác szinte kiirtha- tatlan, könnyen átterjed más élőhelyekre, kiszorítja az őshonos növényzetet és hozzájárul a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A Duna-Dráva Nemzeti Park területén, például Zákány-Őrti- los határában, is küzdenek az akác területarány-csökkentéséért - tudtuk meg Mezei Ervin tájegységvezetőtől.- Az őshonos fafaj egészségesebb, nem károsítják erdészeti kártevők - mondta a szakember. Ugyanakkor az akácnak köny- nyebb a telepítése, mert nem olyan igényes, s kisebb összegből, kevesebb ápolással megoldható. Az sem utolsó szempont, hogy míg a tölgy 80-100 év alatt lesz vágásérett, az akác már 35- 40 év után kitermelhető. 4
