Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-16 / 88. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. ÁPRILIS 16., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP IN MEMÓRIÁM Mindhalálig tánc Életének 56. évében március 24-én elhunyt mosőczi ISTVÁN Harangozó-díjas táncművész-koreográfus. MOSŐCZI ISTVÁN 1951. április 13-án született Tatabányán, ám családi gyökerei Somogyba vezetnek. A táncművészettel az amatőr néptáncmozgalomban ismerkedett meg a Táncsics gimnázium diákjaként. A Somogy Táncegyüttes táncosa, majd művészeti vezetője, koreográfusa volt. A kaposvári táncműhely Mosőczi István irányításával zárkózott fel az ország néptáncművészetének vezető együtteseihez 1979 és 1994 között. Sajátos táncalkotó ars poeticájával maradandót alkotott, művei láttán ma is csodáljuk tehetségét, táncképekben kifeje- j zett drámai gondolatait. A SOMOGY TÁNCEGYÜTTES | március 24-i műsorában a „Kislánytánc” bemutatásá- | val emlékezett napjaink „somogyos” közössége és közönsége a nagy elődre. Műveinek hosszú sora a Magyar Táncművészet kiemelkedő alkotásai. Somogy megye más településein is dolgozott, így hosszú ideig a Marcali Baglas Táncegyüttest is vezette. KOREOGRÁFUSI MUNKÁJÁT 1997-ben Harangozó Gyuladíjjal ismerték el, a Magyar Táncművészek Szövetsége a tánc világnapján 2006-ban Életműdíjjal tüntette ki. A szellem építőmestere Életének 65. évében pénteken elhunyt lőrincz Ferenc Ybl-díjas építész, Fonyód és Balatonlelle főépítésze, számos somogyi lakóház és középület tervezője. 1977-79 között Kaposvár főépítésze volt, később a Somogyterv műteremvezetője lett. Munkatársaival 1986-ban megalapították a Kapostervet, majd 1992-től az Arker Építésziroda ügyvezetője és vezető tervezője. 1985 óta több balatoni település tanácsadó főépítészeként dolgozott. Lőrincz Ferenc tervezte egyebek mellett a leilei városháza és rendőrőrs épületét, a szárszói református egyház Soli Deo Glória konferenciaközpontját, de nevéhez fűződik a kaposvári Sétálóutca, az új köztemető és a budapesti keres- j kedelmi és árutőzsde is. A KOS KÁROLY EGYESÜLÉS alapító tagjaként és az Arker Építésziroda ügyvezetőjeként arra törekedett, hogy bevonja a fiatalokat e szép munkába. Úgy, ahogy szakmai és szellemi mesterei - Erdélyi Zoltán, Makovecz Imre, Kálmán István és Kampis Miklós - is tették vele. lőrincz Ferenc gyorsan követte az égi tervezőirodába feleségét, L. Szabó Tündét, aki ugyancsak emble- matikus alakja volt a somogyi építésztársadalomnak. Temetéséről később intézkednek. ■ ■ Önkéntes katonaként Izraelben holokauszt A felejteni akarás meghosszabbítja a szenvedést Róna Lászlót másodszor választották a zsidó hitközség elnökének Kaposváron. Vallja, hogy a valós történetek megismertetése, bármily megrendítőek azok, valamennyiünk kötelessége. F. Szarka Ágnes- Másodszor választották meg a hitközség elnökének. Ilyen jól dolgozott, vagy nem volt más jelentkező?- Nálunk is négy évre választanak elnököt. Igaz, hogy másodszor választottak meg, de ez lesz az első teljes időszakom. Lipkovics Tibor a volt elnökünk, akinek köszönhető, hogy egyáltalán van zsidó hitközség Kaposváron. Tavaly egészségi állapota miatt lemondott. Elnökhelyettesként vettem át tőle a stafétabotot. A hitközség tagjai között nem is igazán akadt olyan, aki szívesen vállalta volna a megbízatást- Miért? Olyan nehéz elnöknek lenni?- Megfelelő szabadidővel kell rendelkezni, másrészt nagyon sok minden fér bele az elnöki feladatkörbe. A gazdasági tennivalóktól a vallási előírások, a liturgia ismeretéig, mivel Kaposváron nincs rabbi vagy kántor, tehát vallási vezető.- Meg sok minden más sincs, hiszen egy kóser étkezés sem megoldható.- Még az alapok is hiányoznak, hiszen az előírások szerint elkülönítetten kell kezelni a húsos és tejes ételeket, sőt az edényeket is. Ez gyakorlatilag két konyhát jelent. Ha megveszem Budapesten a kóser-húst és hazahozom, akkor az már nem kóser. Minek tegyem, ha az összes előírást nem tudom teljesíteni. '• É .. ....... Cs ak IP pótolhatatlan veszteség fájdalmával említhető a shóő.A valós, megrendítő történetek megismertetése valamennyiünk kötelessége. Róna László először az általános iskolában verekedett azért, mert bántották származása és vallása miatt- Milyen ma, 2007-ben zsidónak lenni Kaposváron?- Nehéz megfogalmazni. Nem mindegy ugyanis, hogy miként éli meg valaki a saját zsidóságát, hogyan vezeti be a közvetlen környezetében. Általános iskolás voltam, hetedikes, amikor először verekedtem azért, mert zsidó vagyok. A többiek ki akartak próbálni, s más sértés nem jutott eszükbe, csak az, hogy büdös zsidó. Soha nem titkoltam a származásomat, de nem is dicsekedtem vele. Bár abban az időben egyáltalán nem volt divat vallásosnak lenni. Sem zsidónak, sem katolikusnak, sem reformátusnak. Volt rá példa, hogy a környezetemben teli szájjal kezdtek zsidó vicceket mesélni. Mondtam, nyugi én is az vagyok, de ennél sokkal jobb vicceim vannak. Tudomásul vették a származásomat, hogy funkcióm van a hitközségben. Érdeklik őket a szokások, az ünnepek.- A zsidók egy része is nagyon keveset tud a vallásról. A kívülállók szinte semmit.- A háború után született korosztály ismeretei nagyon szegényesek. Abban az időben nem volt divat hittanra, nálunk tal- mud-órára járni, pedig 1956-ig itt még volt rabbi. A fiatalok talán már többet tudnak. A fiam is járt Izraelben, őt ott „fertőzték” meg. Egyébként én is jártam Izraelben, sőt önkéntes katona is voltam. Induláskor annyit tudtunk, hogy valamilyen mezőgazdasági segédmunkát végzünk három hétig, majd a negyedik héten megmutatják az országot. Jeruzsálemben derült ki, hogy önkéntes katonák leszünk. Fegyvert nem adtak, de tábori körülmények között laktunk. Hatan mentünk Kaposvárról, abból ketten, mi a feleségemmel voltunk zsidók.- Nincsenek túl kevesen a hitközségben?- A haláltáborokból 320 kaposvári jött vissza és vallotta magát zsidónak. Ma alig hetvenen vagyunk. Főként nyolcvan év felettiek, illetve a háború után születettek. Róna László 1946. augusztus í jén született Kaposváron. 1970-ben végezte el a műszaki főiskolát. 1990-BEN a Janus Pannonius Tudományegyetem marketingmenedzsere. 2002-ben az Országos Rabbiképző Intézet liturgia szakán végzett GYÁRTÁSFEJLESZTŐ csoport- vezetőként dolgozik a Kaposvári Villamossági Gyárban. nős. egy fia van.- Mégis úgy látom, hogy minél idősebb valaki, annál inkább kezdi érdekelni a vallása, igyekszik kötődni hozzá.- Ez természetes. Lassan abba a korba érünk, amikor már számolni kell az elmúlással.- Ma van a Holokauszt-emlék- nap. Megint a halálról, a borzalmakról beszélünk. Fel kell tépni ennyiszer a sebeket?- A felejtem akarás meghosz- szabbítja a számkivetést. A megszabadulás titka az emlékezés. Ez a jelmondata a Szigeti-Gyula János Egészségügyi Szakképző Iskola holokausztkiállításának, ami egy dombóvári diáklány gyűjtőmunkájának az eredménye Auschwitz-Birkenauról. Egyébként a tárlatot megtekintésre ajánlottuk a kaposvári iskoláknak, mindössze kettőből jelezték, hogy megnéznék. A holokauszt a zsidóságot érintette a legnagyobb mértékben, de szenvedő alanyai voltak a népirtásnak a romák, a kommunisták is. Csak a pótolhatatlan veszteség fájdalmával említhető a shoá. A valós, megrendítő történetek megismertetése valamennyiünk kötelessége. HIRDETÉS A népi hagyomány gyűjtője díszpolgár Csepinszky Mária meghatódott az elismerésen Tab díszpolgára lett a képviselők döntése alapján Csepinszky Mária. Krutek József- Miért adományozta Tabnak néprajzi gyűjteményét?- Érzelmileg kötődöm Tab- hoz. Nagyanyám még az 1800- as évek végén került ide, édesanyám pedig itt született. A nagyapám és apám is itt volt gazdatiszt. Iskolába Tabon jártam. A szülői házban kézimunkák és pásztorfaragások közt éltem. Ezek is indokolták, hogy a testvéreimmel közösen egyeztetve ajánlottam föl a több mint ezer darabból álló gyűjteményemet, melynek nagy örömömre kiállítóhelyet biztosítottak. Csepinszky Mária minden kincset a tabi gyűjteménynek adományoz- Aztán a város díszpolgára kitüntetést is megkapta. Meglepte az elismerés?- Nagyon meglepett Pedig kimondottam kértem Bertalan Béla városikönyvtár-igazgatót, hogy hasson oda: a gyűjteményem adományozásáért nehogy valamilyen elismerést adjanak a város vezetői. Örültem, hogy Tabra kerültek a tárgyak, és bízom abban, hogy ezzel az itt élő embereknek örömet szereztem. Nagyanyámra, Csoór Miklósné Mihályfi Jankára emlékezve örömmel biztosítottam a tárgyakat, aki a maga módján sokat tett azért, hogy Tab kulturális, szellemi élete emelkedjen. A magas kitüntetés nagyanyámat üCsepinszky Mária 1932-ben Kaposváron született. 1967-7? között a Somogyterv vállalatnál könyvelő, majd egy évtizeden át a szennai falumúzeum gondnoka. Elismerésként egyebek mellett Ifjúsági Érdemérmet, Közművelődési és Kós Károly-díjat is kapott. 1991-ben Széchenyi Emlékérmet vehetett át. 2000-ben Somogy Polgáraiért Díjban részesült és Szenna díszpolgára lett. Munkássága eredményességét Európa Nostra-díj is fémjelzi. lette volna meg. így még nagyobb megbecsülést és tiszteletet jelent ez az elismerés nekem.- Jelenleg is gyűjti a régiségeket? Mi lesz a sorsuk?- Ezt a munkát nem lehet abbahagyni. Valamennyi Tabra kerül. A még nálam levő dél-alföldi és az észak-magyarországi gyűjtés anyaga is. Több száz tárgyi emlék a múltból a jövőnek.
