Somogyi Hírlap, 2007. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

2007-04-15 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 15. szám

6 SZTORI 2007. ÁPRILIS 15., VASÁRNAP Ferber Katalin gazdaságtörténész: „JAPÁN KŐKEMÉNY társada­lom. Nem a törvény az, ami szankcionál, hanem a ki­közösítés, ami ezerszer erő­sebb. Ha elfogy a levegő körülötted, mert nem azt csinálod, gondolod, amit a többi, akkor véged van.” Őz Zsolt rockénekes, a „csepeli Lou Reed”: „Magyarországon maga­sabb osztályban már láthatsz tisztességes futballt. Ha a Csepel eljutna az NB IHbe, biztos szétzavarnák a csapatot, és leszerződ­tetnének pár rokkant- nyugdíjas ukránt.” Bán Zoltán András kritikus: „AZ EDDIG KIADATLAN Márai- naplóból egyértelműen ki­derül, hogy a »keresztény« magyaroktól elborzadva már 1944-ben elhatározta, hogy az »első vonattak elhagyja az országot.” Várkonyi Tibor újságíró: „A de GAULLE-CSALÁD vasár­naponként elzarándokolt az invalidusok dómjába leróni tiszteletét Napóleon síremlé­kénél. Ebédnél a gyerme­keknek idézniük kellett Homéroszt, Vergiliust.” Oés László zeneszerző: „AZ anyám először elsírta magát, aztán magához tért, és mámorosán azt kiáltozta: tudtam, megmondtam! A vi­lág végre igazságos. Ez eltar­tott jó negyedóráig, 56aztán megint sírás jött. Már meg­érte Kossutindíjat kapni.” Korán született az átalakítás reform Több pénz kellene a koraszülött-ellátás új rendszerének működtetéséhez Magyarországon népbetegség a koraszülés: a csecsemők kilenc százaléka idő előtt vagy kis súllyal jön a világra Az orvosok veszélyben érzik a koraszülött-el­látást azután, hogy két ilyen intézményt bezár­tak. A magyar kisbabák 9 százaléka korán vagy nagyon kis súllyal szüle­tik. A „Schöpf-Mereit” ta­lán megveszik az orvosok. Bánky Bea A kórházátalakítás egyik nagy vesztese a koraszülött-ellátás. Április 1-je előtt 22 úgynevezett perinatális intenzív centrum (PIC) működött az országban, az inkubátorokba évente hétezer csecsemőt fektettek. A főváros- | bán - ahol az évente születő 95 s te ezer gyermek harmada látja | meg a napvilágot - eddig 6 ko- J raszülött intenzív centrum mű- I ködött. A hat közül kettő a kór­házátalakítás következménye­ként befejezi működését: a Schöpf-Merei Kórházban és Or­szágos Gyógyintézeti Központ­ban megszűnt az erre szakoso­dott ellátás. A koraszülés Magyarországon csaknem népbetegség. „A cse­csemők 9 százaléka idő előtt vagy kis súllyal jön világra, ami nagyon rossz arány más uniós országokhoz képest” - mondja dr. Machay Tamás, a Semmel­weis Egyetem I. sz. Gyermek- gyógyászati Klinikájának igaz­gatóhelyettese. Az újszülöttek élete a testsúlyon múlik: a legki­sebb, 500-750 grammos csöpp­ségek csupán 30-40 százaléka marad életben, miközben az egy kiló fölötti kisbabáknak már csaknem 96 százalékát meg tud­ják menteni a szakorvosok. A magyar újszülöttek 6-8 száza­léka igényel intenzív ellátást, aminek fontossága felbecsülhe­tetlen, hiszen a csecsemőhalálo­zásért 60-70 százalékban a kora- szülöttség a felelős. A fertőzések elkerülésében, a fejlődési rend­ellenességek kiszűrésében is nélkülözhetetlenek ezek az osz­tályok. Eredményességükről so­kat elárul, hogy miközben az uniós átlagnál csaknem kétszer gyakrabban fordul elő nálunk koraszülés, a csecsemőhalálozá­si statisztikáink megfelelnek a nyugat-európai átlagnak: ezer élve születésre 5,2 haláleset jut. A fővárosi koraszülötteket a továbbiakban a Semmelweis Egyetem látja el. Két gyermek- klinikájukon összevonták a pár­huzamos osztályokat. „A ki­emelt feladat mellé nem kapott az egyetem megfelelő finanszíro­zást, így komoly problémák vár­hatók” - jegyezte meg az össze­vont osztály átadásakor Tulassay Tivadar, a Semmelweis Egyetem rektora, az I. sz. Gyermekgyó­gyászati Klinika igazgatója. A centrum évente 800-900 koraszülöttre számít, az osztály hivatalosan 25 intenzív ággyal működik, de Machay Tamás szerint telt ház esetén ennél va­lamivel több kis beteget is fogad­hatnak. Az új osztályt - amely múlt héten kezdte meg működését - részben minisztériumi pályázat­ból, részben egyetemi támoga­tással, és nem utolsósorban szponzorok segítségével tudták kialakítani. A Schöpf-Merei Kór­ház megszűnt PIC osztályának készülékeit azonban - informá­cióink szerint - nem az egyete­mi centrum, hanem a budai Szent János Kórház kapja. A Schöpf-Merei Kórházban megszűnt PIC és koraszülöttosz­tályról az intézmény igazgatója, A koraszülött-ellátás ára milliós tétel „az orvostechnika rend­kívül drága” - mondja Machay Tamás professzor. Az OEP az egy kilogramm­nál is kisebb súllyal született kisbabák ellátását 4 millió forinttal támogatja, ami csak az első tíz nap költsé­geit fedezi. Márpedig egy ko­raszülöttnek pontosan annyi napot kell inkubátorban töl­tenie, mint amennyit az édesanyja méhében kellett volna. Egy lélegeztetőgép tízezer órát működhet, azaz egyórányi szabályozott oxi­génbevitel ezer forintba ke­rül A légzészavart megszün­tető vegyület ampullája 150 ezer forintba kerül Garamvölgyi György lapunknak azt mondta: az ellátás annyira drága, hogy ha nem kapnak érte állami támogatást, „nem szabad bevállalni, bár a szívünk fáj érte”. Ennek ellentmond egy lapunk­nak nyilatkozó fiatal apuka ta­pasztalata, akinek közvetlenül a részleg bezárása előtt egy hétig ápolták a kisfiát a Schöpf-Merei koraszülöttosztályán. „Megdöb­benve tapasztaltuk, hogy a fűtés és a melegvíz-ellátás nem volt megfelelő. A főigazgatónál akar­tam reklamálni, de csak a helyet­teséig jutottam. Beszélgetésünk­ből azt szűrtem le, hogy a reform- intézkedések nagyon jó apropót szolgáltattak arra, hogy meg­szüntessék a nem rentábilis ko­raszülöttosztályt.” Hogy mennyire drága ellátás a koraszülötteké, jól illusztrálja, hogy - bár nem tervezhető el­látásról van szó, vonatkozik rá a teljesítményvolumen-korláto- zás, azaz a 2005-ös esetszám 90 százalékánál többet idén nem finanszíroz az egészségpénztár. Tizenkét orvos összerak egymilliárd forintot? „MÉG EBBEN A HÓNAPBAN szavaz a fővárosi önkormány­zat közgyűlése a Schöpf-Merei Kórház tulajdonjogának és ingatlanjának eladására kiírt pályázatról” - tájékoztatta lapunkat Szolnoki Andrea fő­polgármester-helyettes. Ha a közgyűlés rábólint, május­ban már lehet licitálni a becs­lések szerint egymilliárd forin­tot érő intézményre. A kórház főigazgatója, Garamvölgyi György 11 kollégájával együtt kft.-t alapított. Privatizálnák és magánszülészetként tovább működtetnék az intézményt. Garamvölgyi György szerint a páciensek fele akkor sem vá­laszt más kórházat, ha fizet­nie kell, így a főigazgató a kez­deti évben ezer ellátásra, majd évente 5-6 százalékos forga­lomnövekedésre számít. Sze­rinte a vállalkozás két éven be­lül megtérülhet, hiszen „a kis­mamák megbíznak bennünk”. HIRDETÉS MIÉRT? Fedezze fel tényleges szellemi teljesítőképességét! Rendelje meg és olvassa el a Dianetika: A szellemi egészség modem tudománya című könyvet! Ára 2675 Ft utánvéttel. Rendelje meg most! Dianetika Központ, 1399 Budapest, Pf.: 701/215 8 06-1 321-5297 <S> 2007. Sícieníoíögia Egytí&z Budapest. Minden jog fenntartva. A Dianetika és Szcieniológia szavak védjegyek, melyek a Religious TécHnology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. Szellemi teljesítő­képességünknek csupán 10%-át használjuk ki. ”-A. Einstein A Dianetika: A szellemi egészség modern tudománya cimü művében L. Ron Hubbard leírja, hogy miért kellett idáig nélkülöznünk az értékes 90%-ot. Bemutat egy módszert is, amelynek alkalmazásával egyre többet tudunk felszabadítani szellemi tartalékainkból. Cukiságverseny az állatkertekben layla és knut A hazai orrszarvúbébi iránt már Horvátországból is érdeklődtek Divatba jöttek a négylábú sztá­rok. A berlini állatkertben múlt hét végén csaknem 130 ezren voltak kíváncsiak Knutra, a kis jegesmedvére, de a három hónapos, mesterségesen fogant Layla nevű bébiorrszarvú is több mint 30 ezer látogatót vonzott nálunk három nap alatt a Fővá­rosi Állat- és Növénykertbe. Egy hírügynökség tudósítója meg is jegyezte: úgy látszik, a magya­rok nem akarnak lemaradni a „cukiságversenyben”. Amely terjed: a stockholmi állatkertben Bilbo, bambuszmajomkölyök a legnagyobb látványosság. Ha egy kicsit a dolgok mélyé­re kukkantunk, kiderül, hogy a mostani „állatkerti invázió” is a véletlennek köszönhető. Az ér­deklődési lavinát elindító Knut története ugyanis egyáltalán nem egyedi. Született már jeges- medvebocs fogságban, s arra is akadt példa, hogy az anyja egyik-másik csöppséget eltaszí­totta magától. A berlini apróság hírnevét az alapozta meg, hogy egy civil szervezet arra tett ja­vaslatot, ne mentsék meg az új­szülött mackót, hanem hagyják érvényesülni a természet rend­jét. Magyarul: pusztuljon el a ki­csi, ahogy a vadonban. Erre rög­vest tiltakozás szerveződött Knut életben tartásáért. Innen már nem volt megállás. A németek és a Berlinben járó turisták azóta is egymás sarkát tapossák, hogy egy pillantást vethessenek Knutra. A mi Layla nevű orrszarvúnk azonban nem csupán Knut hír­nevének hullámain utazik. Ha lehet, még nagyobb joggal tart­hat igényt a világhírre, hiszen ő az első olyan fogságban született orrszarvú, amely mesterséges megtermékenyítés után egész­ségesen jött a világra. Hanga Zol­tán, a Fővárosi Állat- és Növény­kert szóvivője nem titkolta: jó reklámot látnak a 150 kilós csöppségben, de ez korántsem öncélú, hiszen a bevételnövelé­sen túl a természet szeretetére való nevelés is szándékaik kö­zött szerepel. „Az állatkölykök iránti érdeklődés valószínűleg Az örökbefogadóknak „szülői értekezletet” tartanak az állatkertben A látogatók és az állatkert la­kói közti szorosabb kapcsolat kiépítését szolgálja a Fővárosi Állat- és Növénykert által 15 éve működtetett örökbefoga­dási rendszer. Már egy minimá­lis összeggel - ami jelenleg 5000 forint - „szülei” lehetünk bármely állatnak. Most mint­egy 1500 örökbefogadó van, idén a támogatások száma 50 százalékkal nőtt. Az örökbefo­gadók oklevelet kapnak, és évente kétszer „szülői értekezlet­re” hívják őket, ahol részletes beszámolót hallhatnak kedven­cük mindennapjainak apró tit- kairóL Évi 300 ezer forint fölött már egy táblán is feltüntetik a ne- J vüket, de kizárólagos támogatási I jogot egyikük sem vásárolhat. annak is a jele, hogy az embe­reknek elegük van a rossz hírek­ből, és ki vannak éhezve a jóra - mondta. - Valószínűleg ez az oka, hogy Layla népszerűsége messze túlmutat a szokásos ér­deklődésen. Mivel már Horvát­országból is érdeklődtek iránta, elmondhatjuk: a kis orrszarvú turisztikai vonzerőt jelent.” ■ DiánT. Layla újszülöttként máris népszerű

Next

/
Thumbnails
Contents