Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)

2007-03-04 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 9. szám

2007. MÁRCIUS 4., VASÁRNAP 9 SZTORI Szájkosarat a Bochkor-Boros párosnak? műsorvezetés A szociológus szerint a magyar nyelv elég gazdag obszcén szavak nélkül is Aki televízióban vagy rádióban beszél, jól teszi, ha kétszer is meggondolja, mit mond. Egyre több a bír­ság, amelyet egy-egy meg­jegyzésért szab ki a média­hatóság, illetve a bíróság. Bochkor Gábor szerint lista kellene a tiltott szavakról, a szociológus állítja: szükség van a szigorra. Dián Tamás Huszonnégymillió forint. Két hét alatt ennyire büntette az ORTT a Sláger Rádiót, mert a Bumeráng című műsorban olyan kijelentések hang­zottak el, amelyek a mé­diahatóság szerint sértik a kiskorúak védelmére hozott rendelkezéseket. Bochkor Gábor és Boros Lajos műsorvezető „bűnlajst­roma” meglehetősen hosszú: az ORTT többek között a dur­va nyelvezetre, a trágár szavak gyakori használatára, az alko­holfogyasztás és a dohányzás pozitív fényben való feltünteté­sére hivatkozik, de a káros szexuális magatartásmintát su­galló kijelentések is szerepelnek a kifogásolt szövegek között. Bochkor szerint a médiahatóság rájuk szállt. „Nem lehet úgy egy humoros reggeli műsort készí­teni, hogy az ember közben ál­landóan arra gondol: amit mond, az vajon tetszik-e az ORTT embereinek - jelentette ki. - A sokféle kifogás számom­ra arról árulkodik, hogy a mé­diahatóság gumiszabályokat al­kalmaz. Korrektebb lenne, ha összeállítanának egy listát a til­tott szavakról, akkor ugyanis mindenki tudná, hogy mit sza­bad kimondani és mit nem. Amerikában ez működik.” Nem a Bumeráng stábja az egyetlen, akiket szigorú bünte­Boros Lajos: Jelentkezzenek azok, akiknek félresiklattuk a szexuális életét. Tizenegy éve készítünk rádióműsort, de egyre nehezebb megfelelni. téssel sújt a médiát ellenőrző tes­tület. Az Irigy Hónaljmirigy paródiazenekart ugyancsak egy humoros adásuk miatt „meszel­ték el”, mivel az ORTT úgy vélte: a Bazi Nagy Roma Lagzi című műsor egyoldalúan negatív ké­pet festett a Magyarországon élő romákról. Az együttes végül is olcsón megúszta, a TV2-t viszont 30 perces kényszerű adás­szünettel sújtottak. Sípos Tamás, a zenekar tagja elmondta: azóta sokkal jobban odafigyelnek a szövegeikre. „Nagyon sok poé­nunk már az előzetes rostán ki­hullik - mondta. - Ráadásul nem csupán az ORTT szempont­jainak kell megfelelnünk, az ál­talunk parodizált előadók érzé­kenységével is muszáj számol­ni.” Sípos szerint vérmérséklet­től függ, hogy ki mi tart „mere­dek” dumának. Gálvölgyi János show-műsora miatt is többen megsértődtek. „Borzasztó nehéz kitalálni, hogy ki miért fog megharagudni - je­lentette ki. - Az egyik műsorban például egy kopasz figurát alakí­tottam, mire valaki kikérte ma­gának, hogy miért bántom a tar fejűeket. Reklamált már megyés­püspök is, aki valamilyen rejté­lyes okból a Whoopy Goldberg apácashow-ját parodizáló jele­netben saját magát vélte föl­fedezni.” Gálvölgyinek, illetve műsorá­nak viszont még nem kellett fi­zetnie, bár egy-két rádiókabarés jelenet miatt már neki is szólt az ORTT. „A tapasztalatom az, hogy nem is azok háborodnak fel, aki­ket az adott műsor érint, hanem általában mások teszik ezt meg helyettük - mondta a színész. - Egyszer egy reggeli televíziós műsorban találkoztam is egy emberrel, aki önszorgalomból hivatásos feljelentő. Ül a rádió és a televízió előtt, és buzgón figyel, hogy mikor hangzik el olyasmi, amiből feljelentést le­het írni.” Szabados Tímea, az MTA Szociológiai Kutatóintézetének munkatársa úgy véli: minél több időt töltünk a képernyő előtt, illetve rádióhallgatással, annál nagyobb a közszereplők felelős­sége. „Néha magam is megdöb­benek, hogy egyesek milyen stí­lusban beszélnek - mondta. - Sokan elfelejtik, hogy ami még elmegy egy baráti társaságban, az a nyilvánosság előtt már vál- lalhatatlan. Egyáltalán nem baj, Szankciók csak szakmai alapon boros Lajos szerint az ORTT-ben megfoghatatlan szabályokra hivatkoznak, ezért „még a virtuális szájko­sár mérete is állandóan vál­tozik. Elhisszük, hogy kell a pénz, de ne így hajtsák be”. vékony Éva, az Országos Rádió és Televízió Testület szóvivője elmondta: folyama­tosan figyelik az adásba szerkesztett műsoro- ¥ kát, és ha megsértik a médiatörvényt, a tes­tület szankcionálja a műsorszolgáltatót. „Az ORTT a dönté­seit minden esetben szakmai alapon, az elhangzott szöveg egészét vizsgálva, részletes indoklással hozza meg - jelentette ki. - A szankciók célja pe­dig az, hogy a műsorszolgál­tatókat jogkövető magatar­tásra bírjuk. Korábban az úgynevezett délutáni beszél­getős műsorok kapcsán is voltak hasonló kifogásaink, akkor a műsorszolgáltató változtatott a gyakorlatán. ” ha erre időnként figyelmeztetik őket.” A tiltott szavak listája Szaba­dos Tímea szerint rossz ötlet. Mint mondta, a magyar nyelv gazdagságának köszönhetően obszcén szavak nélkül is köny- nyen meg lehet sérteni bárkit. „A probléma nem a szabályozás­ban, hanem a szankcionálás terü­letén van - jelentette ki. - A pénz- büntetés ugyanis korántsem arra ösztönzi a közszereplőket, hogy legközelebb jobban figyeljenek. Sőt: a bírság valósággal feldühíti őket. Ha valamin, hát ezen kelle­ne valahogy változtatni.” HIRDETÉS MIÉRT? ADianetika: A szellemi egészség modern tudománya című müvében L. Ron Hubbard leírja, hogy miért kellett idáig nélkülöznünk az értékes 90%-ot. Bemutat egy módszert is, amelynek alkalmazásával egyre többet tudunk felszabadítani szellemi tartalékainkból. Fedezze fel tényleges szellemi teljesítőképességét! Rendelje meg és olvassa el a Diánetika: A szellemi egészst lm iM tudománya című könyvet! jIJ.I lljj Ára 2675 Ft utánvéttel. Rendelje meg most! JfJHB Dianetika Központ, 1399 Budapest, Pf.: 701/215 © 06-1 321-5297 modern )07. S/cientológia Egyház'Budapest. Minden jog fenntartva. A Dianetika és Szcientológia szavak védjegyek, mélyek a Religfeus Technology Center tulajdonában vannak, használatuk annak engedélyével történik. Szellemi teljesítő­képességünknek | csupán 10%-át \ használjuk k i.' A. Einstein SzapolyaMevelet kapott a múzeum a vízépítő Mosonyi Emil professzor vette meg a magyar király levelét A professzor egy svájci árverésen vette a Szapolyai János-levelet Három évtizede őrizte fiókja mé­lyén Mosonyi Emil professzor Szapolyai János levelét. A karls- ruhei egyetem 96 éves profesz- szora a jelentős értéket kép­viselő okmányt most a magyar államnak adományozta. A régi­séget a nevében sógornője, An­tall József miniszterelnök özve­gye adta át a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Szapolyai János magyar király levele 1533. december 10-én író­dott, címzettje Paulus Iovíus, a , kor neves olasz tudósa. A perga- 1 menre írt szöveg egy írnok mun- § kája, amit az uralkodó aláírásé- J val szentesített. A levélben a ki- s rály köszönetét mond a huma­nista tudós hozzá címzett leve­léért, és elismeréssel nyilatko­zik a könyveiről. Büszke a barát­ságukra, és biztatja, bizalommal forduljon hozzá, ha bármilyen címre vagy kegyre van szüksé­ge. A latin nyelvű levélhez Szapolyai halála után olaszul írt megjegyzést fűztek. A becses kultúrtörténeti emlék a Nemze­ti Múzeum gyűjteményének egyik legrégebbi dokumentuma. A levelet kiállították, az érdek­lődők március 18-ig láthatják. Mosonyi Emil világszerte elis­mert vízügyi szakember. Nevé­hez fűződik a békésszentandrási vízlépcső tervezése, a tiszalöki duzzasztó és erőmű részbeni ter­vezése és kivitelezésének mű­szaki irányítása. Még a Horthy- rendszerben részt vett a dunai vízlépcsők - köztük a későbbi nagymarosi - tervezésében. Öt­venhatos szereplése miatt el­távolították a Műegyetemről, majd a hatvanas évek elején el­hagyta az országot, s világhírre tett szert. Harminc országban végzett szakértői munkát, az an­gol Who is Who életrajzi lexikon azon 500 személyiség közé so­rolta, akik tevékenységükkel megalapozták a 21. századot. A professzor lapunknak el­mondta, hogy a Szapolyai-levelet harminc évvel ezelőtt egy svájci árverésen vásárolta. Szerencsé­je volt, az esős, hideg időben tar­tott árverésen kevesen vettek részt, így viszonylag olcsón ju­tott az értékes dokumentumhoz. A régi térképeket és könyveket gyűjtő Mosonyi Emilnek Ameri­kában élő gazdag magyarok fel­ajánlották, hogy 4-5 ezer eurós, vagyis egymillió forint körüli áron árverésre bocsátanák a be­cses magyar emléket, de nem fogadta el az ajánlatukat. Mosonyi Emil gesztusának különleges értéket ad, hogy épp egy évvel ezelőtt Sólyom László köztársasági elnök vonakodva írta alá Széchenyi-díjjal való ki­tüntetését, mivel nehezményez­te részvételét a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer tervezésében. A professzor ezzel kapcsolatban elmondta: elhagyni kényszerült az országot, de ma is magyarnak vallja magát. Adománya a ma­gyar népnek szól, elhatározásá­tól személyes sérelmei sem tán­torították el. ■ Árpási Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents