Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-28 / 73. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 28., SZERDA MMámaiMláBÉ Hatékonyabb tanármunkát! gulyás Mihály, a Munkácsy gimnázium igazgatója. - Két dolog foglalkoztat igazán. Részint, hogy sor kerül-e, s ha igen, mikor, az iskola 40 éves épületének a felújítására. Ez ugyanis újabb értékek teremtésére is lehetőséget nyújtana. Másrészről pedig úgy tapasztalom, hogy azok a módszerek, amelyeket mi egykor az egyetemen tanultunk, a mai korban úgy tűnik nem eredményesek. Ezért azzal foglalkozom, hogy a szakirodalomban s minden egyéb helyen keresem a megoldást, amivel hatékonyabbá tehető a tanári munka. p——w™ A szerdahelyi faluszobrász HORVÁTH-BÉRES JÁNOS, a szerdahelyi faszobrász ugyan gondolt már arra, hogy elköltözik szülőfalujából, ám a gyökerei ezer szállal kötik Kaposszerda- helyhez. Azt mondja: kicsit már sokan vannak a faluban, és sajnos a régi helybeliek legalább 65 százaléka kicserélődött már. Ezzel együtt a régi faluközösség is megszűnt annak ellenére, hogy vannak értékes próbálkozások a közösség- építésre. - Most éppen egy 3 és fél tonnás tölgyrönkből készítek egy köztéri alkotást, amely egy magán néprajzi múzeum udvarát díszíti a kitelepített svábok emlékére - tette hozzá. Pataknyi pénzre volna szükség a Koppány-völgyben Törőcsik Ferencné andocsi, illetve Varga György törökkop- pányi polgármestert választották meg az önkormányzati oldal képviselőinek a Dél-balatoni Víztársulat Andocson tartott jelölő gyűlésén a tisztújító közgyűlésre. Az ülésen Presits Ferenc, a társulat megbízott igazgatója beszélt arról is, hogy az önkormányzatok befizetései mellett pályázati támogatásra is szükség van. A pénz azonban így is kevés például a patakok rendbetételére, tisztítására. Ezért azokat a szakaszokat veszik előtérbe a kotrásnál, ahol az iszaposodás miatt veszélybe kerül a vízfolyás és a földek elöntése várható. ■ KJ. Igazi Kálmán-kultuszt teremtene csúcsvezető Aki katarzisra vágyik, azt kötelesség színvonalasan kiszolgálni MEGYEI KÖRKÉP Kiss László: -Ki akarjuk mozdítani az embereket a tévé elől; olyan élményt nyújtani, hogy megérje eljönni Nem jó a műsorok művészi színvonala, nincs Kál- mán-kultusz ismerteti első' benyomásait Kiss László, a három intézmény összevonásával létrejött siófoki kulturális intézmény csúcsvezetője. Fónai Imre- Az áprilisi rendezvényeket hirdető plakátok már a ház új arculatát tükrözik, a tartalmi megújulás azonban csak fokozatosan képzelhető el - mondja Kiss László, a Dél-balatoni Kulturális Központ új igazgatója. - Átnézve az eddigi produkciókat, sok közülük amolyan „vidékre ez is jó” színvonalú. Ezzel én szakítani akarok. Hallom, a siófoki közönség egy része elpártolt a „színházától”. Pestre, Fehérvárra, Kaposvárra járnak. Miért ne költhetnék el ők is a pénzüket nálunk? Ki kell szolgálni az ízlésüket, kultúra-igényüket. Nem hiszek abban, hogy csak a köny- nyed, zenés-táncos-nevetős darabra jön be a közönség. Alakíthatók az igények. Akik így is megtöltötték a nézőteret, azok elsősorban a színház szeretetéért jöttek el. Ki kell szolgálnunk azt is, aki gondolkodni akar egy darabon, azt is, aki katarzisra, megtisztulásra vágyik vagy a modernet szereti. S nem kell programdömping, a minőség fontosabb, mint a mennyiség. Siófokon nincs Kálmán Imre- kultusz, jelenti ki az új direktor, hiszen az ország másik végében eddig ő maga sem szembesült azzal, hogy a híres operettszerző a város szülötte. - De most azért is vagyok itt, hogy legyen végre Kálmán-kultusz. Számomra egy operettfesztivál tíznapos, de úgy, hogy ez idő alatt minden, de minden Kálmán Imréről, meg a kortárs operettszerzőkről szól a városban. Nemcsak a kulturális központban, hanem a siófoki tereken is. A sikerhez nagyon fontos az országos reklámkampány. Szembesültem azzal is, hogy lassan kifullad a nyári Aranykagyló folklórfesztivál. Azt mondtam: akkor dobjuk fel; jöjjön és koncertezzen idén a Ghymes. Kiss László végigsétált a városon és alig találkozott az intézménybe csábító plakátokkal. - Ami kint van, jellegtelen, elmentem mellette. Azt látom, hogy ha nincs előadás, kong az ürességtől a ház, pedig én azt szeretném, ha mindig lenne A színpadról érkezett A KULTURÁLIS KÖZPONT, ö Kálmán Imre Múzeum és a Városi Könyvtár alkot egy intézményt március elsejétől és ide kerültek át a polgármesteri hivatal programszervezői is. Kiss László igazgató 1959- ben született Pozsonyban. 1985-ben végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1985 és 1998 között veszprémi, zalaegerszegi, majd szegedi színész, utóbbi helyen már rendez is. 1998-ban került a Miskolci Nemzeti Színházhoz, itt 2001-ben igazgató. 2003-tól szabadúszó. benne élet. Az emberek mintha elszoktak volna az intézménytől. Nem siófoki jelenség, hogy mindig ugyanazok az arcok járnak a rendezvényekre, a műsorokra. Nagy feladatunk, hogy minél többeket megnyerjünk. Járt már a polgármesternél is az igazgató, miután végignézte a kulturális központ minden zugát. - Elkeserítő, amit láttam. Pár év múlva bezárhatunk, ha nem költünk rá. Balázs Árpád polgármester ígéretet tett, hogy segít az önkormányzat. Szépek a tervek - provokálom a kulturális csúcsvezetőt -, de honnan lesz pénz rá? Azt feleli: - Tudom hogy vannak, akik szívesen támogatnák a kultúrát. Őket kell megszólítanunk, s elmondanunk: mi az, amit adni tudunk cserébe. Olcsóbb jegy csak úgy képzelhető el, ha egy-egy előadásnak találunk támogatót. Vasas a víz, ezért nem használják a segesdiek Sulit épít a természetvédelem állatsimogató Több éves hiányt pótolnak Drávaszentesen Új vízmű kialakítását tervezi a segesdi önkormányzat. A tervek szerint új kutat fúrnának és új víztisztító berendezést is üzembe állítanának a településen. Minderre azért van szükség, mert régóta probléma van a segesdi ivóvízzel, túl sok benne a vas és a mangán is, ami a víz küllemén is meglátszik. Ezért nem szívesen fogyasztják vagy használják a háztartásban az emberek. - 1963-as eternit csöveken folyik keresztül a víz, ez már önmagában is oka egy alapos rendszermegújításnak - mondta Bencze Imre polgármester. - Egyedül azonban nem tudunk ekkora beruházást vállalni, ezért szeretnénk együttműködni a vízszolgáltató DRV Zrt.-vel. ■ Csikós M. Iskolát épít a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság (DDNP) Drávaszentesen. A százmillió forintos beruházás során háromszáz négyzetméteres, kétszintes épületet emelnek a jelenlegi konferencia központ szomszédságában. Az épület alsó szintjét természetvédelmi oktatásra használják majd, a felső terében pedig természettudományi kiállítást rendeznek be. Az utóbbi a Dráva és árterének élővilágával ismerteti meg az érdeklődőket, létrehozásával több éves hiányt pótolnak. Fenyősi László, a DDNP osztályvezetője elmondta: a Regionális Operatív Program pályázatán, a Dráva-projekt keretében jutott a pénzhez a természetvédelem, a természettudományos tárlat összeállításához más forrásaik is vannak. Az építkezés már elkezdődött, s várhatóan az ősszel ér véget. A szentesi oktató és kutató- központ mára a nemzeti park somogyi területeinek kapujává vált. A rétre szürkemarhákat, rackajuhokat telepítettek, és kisebb állatsimogató is varja a látogatókat. ■ Nagy László Folytatják a templom rekonstrukcióját karád Elhárult az életveszély, még idén a főhajóhoz kötik a harangtornyot Egyszerre három faluban akcióztak a siófoki rendőrök Mintegy 22-24 millió forint értékű munka elvégzését tervezik ebben az évben a korábban élet- veszélyessé vált karádi római katolikus templomban. Nikii Zsolt plébános elmondta, hogy a Nemzeti Kulturális Alapprogramhoz benyújtott pályázaton 16 milliós támogatás elnyerésében bíznak.- Egyházközségünk a kivitelezéshez szükséges önrészt és a hiányzó összeget a helyi hívek és az elszármazottak adományaiból pótolja - magyarázta. - Ezt a célt szolgálja a februárban szervezett egyházközségi jótékony- sági bál közel félmilliós bevétele,’ valamint a Kaposvári Püspökség támogatása. Áz idén tervezzük a torony beállványozását, a toA főhajó életveszélyessé vált repedéseinek elhárítására nincs pénz Szent László a névadó A szent Lászlóról elnevezett templomot Acsády P. Ádám veszprémi püspök költségein kezdték el építeni. Az alapkövet 1742-ben rakták le. 1745-ben szentelték föl. ronysisak szerkezetének újjáépítését, a harangok tartószerkezetének átépítését, a templom villámvédelmi rendszerrel való ellátását. Restaurálnánk a szentélybelső festményeit, s szeretnénk a főhajóhoz kötni a megrepedt és elvált tornyot. A falu központjában a régi temetődombon álló egytornyos, háromhajós műemlék templom a környék meghatározó építménye. Őrzi a barokk korszak igényességét, állapota azonban az utóbbi években jelentősen megromlott, életveszélyessé is vált. A helyreállítási munkákat több mint két éve megkezdték. Tavaly elkészült a boltozatot tartó nehézállványzat és ezzel az életveszélyt elhárították. Kicserélték a nyílászárókat és a tetőzet teljes javítása, lefedése is befejeződött.- A főhajó boltozatának újjáépítésére és a fölötte levő tető- szerkezet helyreállítására is keressük az újabb pályázati támogatások lehetőségét - emelte ki a plébános. ■ Krutek J. A Balatonszabadi, Ádánd és Ságvár határolta háromszöget vették zár alá a siófoki rendőrök és tartottak mindenre kiterjedő ellenőrző akciót. Nem véletlenül éppen ezen a területen, hiszen a három településen elszaporodtak a bűncselekmények az elmúlt hónapokban. Az akció során száznégy személyt igazoltattak Heszné Gáspár Judit rendőrségi szóvivő összesítése szerint. Nyolc esetben szabtak ki helyszíni bírságot negyvenhatezer forint értékben. Tizenöt személy ellen szabálysértési eljárást kezdeményeztek, zömmel közlekedési kihágás miatt. Két körözött egyént is elfogtak. ■ F. I.
