Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)
2007-03-22 / 68. szám
7 2007. MÁRCIUS 22., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG JÓ TANÁCS Többórás várakozás a szolgáltató folyosóján IDŐRABLÁS Olvasónk panaszolja, hogy az egyik kábelszolgáltatónál egymásfél órát is eltölt ügyei intézésekor az ügyfélszolgálaton. A szolgáltatás drága, a színvonal alacsony. Mit lehet tenni? nincs külön jogszabály arra, meddig várakoztathatja ügyfeleit a szolgáltató. Ezt Márton György, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) sajtószóvivője mondta el. Mint ahogy az sincs megszabva, hány ügyfélre kell egy irodának jutnia. Ügyfél- szolgálatot fenntartani viszont kötelező. A kulturált kiszolgálás magának a szolgáltatónak is érdeke. Ha ugyanis az emberek idegesek az irodán való várakozás miatt, előbb-utóbb másik céget fognak maguknak keresni. A színvonalas ügyfélszolgálat üzleti szempontból is hasznos. A telefonos ügyfélszolgálatok esetében a jogszabály kimondja: az ügyintézőnek az esetek 75 százalékában két percen belül elérhetőnek kell lennie. Ha egy szolgáltatóra ilyen téren sok panasz érkezik, a hatóság kivizsgálja a bejelentések hátterét. Adott esetben felszólíthatják a céget, hogy szüntesse meg a hiányosságot. Akinek van internetelérhetősége, annak érdemes az ügyeit a világhálón keresztül intézni - javasolja Márton György. A technika megkímélhet a sorbanál- lástól. sajnos nálunk még a kereskedelem és a szolgáltatás is gyerekcipőben jár - erősítette meg a fogyasztó- védelmi szakember. Ez vonatkozik mindkét oldalra, tehát ránk, fogyasztókra úgyszintén. Ragaszkodjunk a színvonalas kiszolgáláshoz - akár csoportba tömörülve. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Börtön vár a hamisítókra szigor Az unió nem kér a bóvli, távol-keleti csempészáruból Nyugat-Európában nem elrettentő a büntetés, hiszen nincs túl nagy piaca a bóvlinak, nálunk viszont sokan csak ezt engedhetik meg maguknak Sokan támogatják, de sokan ellenzik, hogy az Európai Unióban egységes büntetőjogi szankcionálás lépjen életbe. Egyelőre a termékhamisítókon „kísérleteznek”. Vég Márton Új fejezetet nyithat a hamisított termékek elleni küzdelemben az Európai Unió, ugyanis kedden az Európai Parlament (EP) illetékes bizottsága jóváhagyta azt a jogszabálytervezetet, amely drákói szigorra] büntetné többek között a gyógyszerek, játékok, élelmiszerek és más árucikkek kereskedelmi célból történő hamisítását. A kemény fellépést az Európai Bizottság szorgalmazta. Az EU „kormánya” azt várja el a tagországoktól, hogy minősítsék bűncselekménynek a termékhamisítást, és négy évig terjedő börtönnel, illetve 300 ezer euróig (72 millió forintig) terjedő pénzbírsággal sújtsák az elkövetőket. A rendelet kiterjedne a szerzői jogok megsértésére, azaz illegális másolásra, márkajelzések lopására és utánzására is. Fontos azonban, hogy a büntethetőség feltételéül a kereskedelmi haszonszerzést szabja, tehát nem foglalkozik például a magánszemélyek magáncélú zene- és filmmásolásával. A sokak által vitatott egységes uniós szankcionálás életbe lépésére még várni kell: előtte még az EP-képviselők többségét, a tagállamokat képviselő belügyminiszterek tanácsát is meg kell győzni helyességéről. Ez nehéz lesz, hiszen a nyugat-európai országokban a bóvlira nincs nagy kereslet. Hazánkban viszont sokan csak az utcai árusoknál és a piacokon kapható kétes eredetű portékákat tudják megvenni. „Nyolc év alatt ezerszeresére nőtt a hamisítványok száma az EU-ban. E jelenségnek az az oka, hogy a termékhamisítás haszna az európai bizottság tavaly októberben listát állított össze azokról az országokról, amelyek leginkább érintettek a termékek hamisításában, illetve a hamis áruk továbbításában. Nem okozott meglepetést, hogy az élen Kína végzett, ugyanis a vámadatok szerint az adatok szerint nagyobb mint a kábítószer-kereskedelemé, ugyanakkor a büntetés kockázata, a büntetési tétel lényegesen kisebb. Ezért kell szigorítani” - mondta lapunknak Kovács László. A bizottság vám- és adóügyekért felelős tagja hozzátette, hogy a hamisítás nem csupán pénzügyi veszteséget okoz a gyártóknak, nem csupán bevételtől fosztja meg a tagállamokat, de nagyon komoly veszélyt jelent az állampolgárok egészségére is. Kovács külön kiemelte a hamis koleszterincsökkentő szerek aggasztó növekedését A tagállamok megosztottak a kérdésben: többen ellenzik, hogy Brüsszel a büntetési tételek kiszabásának féltve őrzött jogkörét is megkapja. Emellett egymaga felelős azEU-ba lépő hamisítványok kétharmadáért. Utána Oroszország, Ukrajna és Törökország következett. Magyarország jól vizsgázott, hiszen az új tagországok közül hazánk vámhatósága foglalta le a legtöbb hamisított terméket 2005-ben. azok az országok sem támogatják az ötletet, amelyek a hamisítások szankcionálására egyáltalán nem használják a börtön- büntetés lehetőségét. Magyarországon a bíróságok a legritkább esetben döntenek a szabadság- vesztés mellett, inkább az okozott kárhoz viszonyított pénz- büntetést kapnak a hamisítók. „Valóban sokan vitatják - főleg a zöldek - az EU jogát ahhoz, hogy büntetőjogi szankciókat is tartalmazó rendelkezésekkel szabályozza a közösség belső piacának működését. Féltik a nemzeti szuverenitást, de a jövő egyértelmű, a büntetőjog területére is ki kell terjeszteni a közösségi szabályozást” - mondta lapunknak Lévai Katalin. Az EP jogi bizottságának szocialista tagja azt hangsúlyozta, hogy a hatályba lépéshez még mindenképpen több év szükséges, és addig számos helyen megbukhat a javaslat. Lévai szerint azonban az EP biztosan megszavazza, mert a két legnagyobb frakció - a konzervatív Néppárt és a szocialistáké - egyaránt támogatja. Ugyanakkor hozzátette, hogy a négyéves büntetési határt nagyon súlyosnak tartja, mert nincs arányban a bűncselekmény súlyosságával. Kína vezeti a feketelistát HÍRSÁV A bulvár felé halad a nyomtatott sajtó a nyomtatott média a szórakoztatás irányába mutat - áll a Központi Statisztikai Hivatal elemzésében. Míg 2000-ben 580, 2005-ben 901 sajtóterméket adtak ki Magyarországon. A napilapok száma lényegében nem változott az ezredforduló óta, 2005-ben 36 naponta megjelenő újság volt. Szerencsejáték: ultimátum Magyarországnak az európai bizottság tegnap utoljára figyelmeztette Magyarországot, hogy törölje el a sportfogadási szolgáltatásokat sújtó korlátozásokat. Ha nem hajtja végre a szükséges módosításokat, a bizottság az Európai Bíróságon indít eljárást. Módosítja a kormány a közlekedési szabályokat módosul júniustól a KRESZ - jelentette be Gál J. Zoltán. Lakott területen kívül, rossz látási viszonyok között a kerékpárosoknak fényvisszaverő ruházatot kell majd viselniük. Szeptembertől a kocsiban utazó valamennyi gyermeket külön gyermekülésbe kell ültetni. Gál a KRESZ-ről beszélt A klímaváltozás miatt több a nagy árvíz? A klímaváltozás hatására háromszorosára nőtt az árvizek gyakorisága Magyarországon - mondta a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetője. Korompay András rámutatott: az elmúlt fél évszázadban jelentős árvizekkel 5-6, rendkívüliekkel 10-12 évente lehetett számolni, ám az elmúlt 9 évben hatszor vonult le nagy árhullám folyóinkon. Ami nem jött be: „loptam”, „ruletteztem”, „aranyat ástam” vagyonvízsgálat Az APEH azt sem fogadja el, ha egy rokoni kölcsönre hivatkozunk. Hol van a bankszámlamozgás? SOROm ............y'. Tí zezer ember reszkethet ezekben a hetekben attól, hogy az APEE1 megkérdezi, honnan származnak a milliói. Számos tuti tipp kering, de ezek nem sokat érnek. A menedzsermagazin a most zajló és várható vagyonosodási vizsgálatok kapcsán néhány jellemző magyarázatot gyűjtött csokorba. Egy adózó azzal a képtelen sztorival állt elő, hogy 1951-ben aranyat ásott ki, ebből adott el négy kilót. Nem jött be. 1. rulett, ajándék az adózó sztorija: a szürkezó- nában vállalkozó budapesti férfi közel százmillió forintos vagyongyarapodásra igyekezett magyarázatot adni. A hosszú, tételes felsorolás két legnagyobb összegű tétele szerint 40 millió forintot ruletten nyert, 45 millió forintot pedig ajándékba' kapott. apeh-reakció: az adóhatóság egyik tétellel sem foglalkozott érdemben, a szerencsejátékból származó jövedelem csak erről szóló bizonylat esetén vehető figyelembe. Igaz, hogy korábban a rulettszalonokban nem készültek dokumentumok (az elmúlt 4-5 évben a pénzmosás elleni küzdelem jegyében már van regisztráció), de a jövedelmet fel kellett volna tüntetni az szja-bevallásban. Az ajándékozás pedig illetékköteles lett volna, ha nem volt illetékhivatali eljárás, az APEH nem veszi figyelembe az ajándékot. 2. KÖLCSÖN az adózó sztorija: a vállalkozó komoly közjegyzői költséget (majdnem egymillió forintot) is vállalva közjegyzői okirattal kiegészített kölcsönadói szerződést mutatott be az APEH-nek arról, hogy nagy értékű kölcsönt vett fel egy rokonától. apeh-reakció: az adóhatóság mindezt nem fogadta el, állás- foglalása szerint a közjegyzői okirat önmagában nem elég, csak azt bizonyítja, hogy a szerződésről nyilatkozó személyek azonosították magukat, de azt nem, hogy a valós gazdasági esemény is megtörtént. Történetünkben ugyanis bankszámlamozgás nem bizonyította a kölcsönt, a másik lehetséges kölcsönadási aktusról, a készpénz átadásáról pedig nem volt a feleknek közjegyző által aláírt papírjuk. Az APEH mindenesetre a kölcsönadónál is vagyonosodási vizsgálatot kezdeményezett. 3. RABLÁS az adózó sztorija: amennyiben az adózó tudja igazolni, hogy vagyona már elévült bűn- cselekményből, betörésből vagy rablásból származik, nem büntethető. A különös fordított bizonyítás szerint az adózónak tanúkat kell hoznia, a hatóság pedig megvizsgálja, hogy valóban volt-e az adózó által leírt felderítetlen bűncselekmény. Az elévülési idő mindig a kiróható legnagyobb büntetőtétel, lopásnál például három év, nagy értékű adócsalásnál nyolc év. apeh-reakció: ha ezt elfogadja a hatóság, akkor természetesen fizetni sem keli, de szakértőink szerint vélhetően nem fog működni ez a trükk sem. A Ptk. alapelve szerint ugyanis: „saját felróható magatartására, előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat”. (Folytatjuk)
