Somogyi Hírlap, 2007. március (18. évfolyam,51-76. szám)

2007-03-02 / 52. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2007. MÁRCIUS 2., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP 3 Halászrészvény a tanácsnak Balaton Iskolákba, templomokba vinnék a régészeti leleteket Jó hír a balatoniaknak. Persányi László környezetvédelmi miniszter (balról) friss információt hozott a kormány üléséről Suchman Tamás BFT-elnöknek ■mai Igái legutóbbi ülésén elfo­gadta a képviselő-testület a település idei költségve­tését. Az önkormányzat működési hiánnyal küzd, ezért önhikis támogatásra számítanak. A szűkös költségvetés ellenére ter­veznek kisebb felújításo­kat és beruházásokat, út­építéseket is. (szá) Kaposvár a filotás márk­VALLER DOMINIKA páros if­júsági B standard, illetve A latin kategóriában arany­érmet szerzett, s kétszeres nyugat-magyarországi baj­nok lett. Hazánkban a na­pokban rendezték meg a területi bajnokságokat, Püisvörösvár adott otthont a nyugat-magyarországi versenynek, (av) Kaposvár a környezettuda­tos gyepgazdálkodás miatt a hasznosított húszonnégy- ezer hektárnyi legelő- és rétterületből csupán 1000- 1200 hektáron valósul meg a műtrágyahatóanyag- visszapótlás - tájékoztatott a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal. Somogybán hamarosan megkezdik a 3600 hektá­ron termesztett lucerna gyomirtását is. (av) Komlósd kaposvári szín­házlátogatásra mentek a helybeliek és a szomszédos péterhidaiak. A két telepü­lés lakói közül negyvenen nézték meg a Csiky Ger­gely színházban a Veszteg­zár a Grand hotelban című zenés játékot, (ga) Siófok kézműves foglalko­záson látták vendégül a kiüti Somogyi József Álta­lános Iskola alsós tanítói a leendő első osztályosokat és szüleiket. A helyi óvoda iskolaérett nagycsoporto­sai megismerkedhettek az intézménnyel, fi) Szólód A TOLNA MEGYEI Atala község szépkorúja- it látta vendégül a szóládi nyugdíjasklub. Néhány évtizede még használt népviseletüket is bemu­tatták a tolnaiak. Énekel­tek, verseltek az idősek, jeleneteket adtak elő, az­tán vacsora és tánc zár­ta a jól sikerült rendez­vényt. fi) A Balatoni Halászati Zrt. részvénycsomagjából két­százmillió forintnyit átad az állami tulajdonos kép­viselő ÁPV Zrt. a Balaton Fejlesztési Tanácsnak. Fónai Imre ‘ Jó hir, kommentálta a friss kor­mánydöntést csütörtökön Per­sányi Miklós Balatonbogláron, a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) rendkívüli ülésén. - Kibővül te­hát a halászat tulajdonosi köre - mondta a környezetvédelmi és vízügyi miniszter. - Szerephez juthat, a cég menedzsmentjébe kerülhet a Balaton fejlesztéséért felelős szervezet. A miniszter később ellent­mondásba került a Balatoni In­tegrációs Kht. adataival. Az eze­ket ismertető Molnár Gábor ugyanis azt állította: az első Nemzeti Fejlesztési Terv 720 milliárd forintjából mindössze 8,3 milliárd jutott a kiemelt üdülőövezetbe. - A brüsszeli egyeztetés alatt lévő Új Magyar- ország fejlesztési programban sem jelenik meg olyan markán­san a balatoni régió, mint azt szerettük volna - folytatta a kht. vezetője. - Az lenne a kívá­natos, ha a tavat körülvevő régi­óknak a Balatont érintő elkép­zeléseiből egy regionális akció­terv készülne, az meg egyene­sen ideális volna, ha hozzá önálló döntési kompetenciát is kapnánk.- Nehogy már idő előtt gyá­szolni kezdjünk - mondta a mi­niszter. - Csak a környezetvé­delmi és vízügyi tárca ötvenmil- liárd forintos balatoni régiós programot hagyott jóvá, ezek a hulladékgazdálkodást és a A BALATONI KIEMELT ÜDÜLŐ­KÖRZET százhatvannégy tele­pülése közül hetvenegy pályá­zott az első Nemzeti Fejleszté­si Tervre a Balatoni Integráci­ós Kht. adatai szerint. Az itt élő 250 ezer lakos 2,4 száza­léka az ország összlakosságá­nak, a fejlesztési pénzekből azonban csak 1,1 százalék­szennyvízelvezetést érintik. Hatalmas nagyságrendű inf­rastruktúrafejlesztési beruhá­zások, melyek feltételei a régió kibontakozásának. Úgyhogy jó lenne újra átnézni azokat a számokat. A kormány Balaton- politikájában nincsen szükség érdemi változtatásra; a 2003- ban elfogadott Balaton-fejlesz- tési program jól halad. A tó tör­ténetében még egy kormány sem figyelt ennyire erre a tér­ségre. További komoly fejleszté­seket tervezünk, úgy mint a Kis-Balaton vízvédelmi rendsze­rének a korszerűsítése, a dél-ba­latoni csatornázási program és bán részesült a régió. Ez alapján egy főre harminckét­ezer forintnyi pályázati támo­gatás jutott, míg országos át­lagban egy magyar lakosra hetvenegyezer forint. A lezá­rult pályázati szakaszban a Balaton inkább ponthátrányt jelentett, mintsem előnyt a pályázatok értékelésénél. a Sió levezetőképességének a javítása.- Jó diplomáciával érvénye­síthetők csak a Balaton érdekei - mondta Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnö­ke. - Ökölharccal nem. Sokan mondják, oda a BFT jelentősé­ge, mert elveszítette pénzosztó szerepét. Szerintem nem ez a fontos, hanem a lobbizás és az, hogy ötletgyár, ötleteket befoga­dó szervezet legyen, persze be­leszólással a döntésekbe. Kevés a jó, a konkrét program. A sok fáradozás ellenére sincs elég látványosság, attrakció a régió­ban. A műemlékek védelmére harminc éve nem jut pénz. Vagy a Balaton-parti templo­mokra. Hatvanötezer leletet tár­tak föl az M7-es építésének elő­készületei során, ezek mind raktárban porosodnak. Leg­alább az iskolákban, templo­mokban, önkormányzati hiva­talokban mutassuk meg ezeket. Tizennyolc helyen van kiváló termálvíz, de néhány wellness- szálló épült csak, a tizenkét hó­napos turizmusra továbbra sin­csenek jó ötletek. A Balaton eddig hátrány volt az értékelésnél Kéne még valami adó! KÉNE IDE MÉG VALAMI ADÓ! Vagy legalább egy árvíz vagy sáskajárás... Mert vall­juk be, még mindig túlságo­san jó dolgunk van! Mi mással magyarázhatnánk, hogy élnek köztünk embe­rek, akiknek nem kell 68 ezer forint. - Dögöljünk meg - gondolják -, ha eny- nyi pénzért akár az ujjún­kat is megmozdítjuk. A fe­nekünket meg pláne nem. 90 ezer alatt semmiképp. 68 EZER. MINIMÁLBÉR. Ennyi lett volna a fizetésük azok­nak a csokonyavisontai munkanélkülieknek, aki­ket a napokban fel akartak venni közmunkára az ön- kormányzathoz, de nem vállalták. Az ok: keveseüték a fizetést. JÓ EZ A MAGYAR SZOCIÁLIS háló. Lám: fáradságos mun­kával érdekeltté tettük az állástalant, hogy látványo­san kerülje el a törvényes munkát. Mert jobban jár, ha segélyt kap, és mellette feketén dolgozik. A kettőből ugyanis már egészen jó ke­reset jön össze. Csak az a fránya munkaközvetítés, meg az a sok közmunka ne lenne! Az áüamtól „csupán" minimálbér várható, aki a köz javára dolgozik az árok­parton, nem vállalhat mást feketén, ugrik a jó pénz. HÓNAPOKKAL EZELŐTT horvát munkaügyisek jártak a dél­somogyi kollégáiknál. Azt nézték, hogy mi vár rájuk az Európai Unióban, és ho­gyan tudnak felkészülni rá. Beszélgetés közben a he vát gyakorlatról is kiderült egy és más: az, hogy náluk sok­kal lazább szövésű a szociá- Us háló. Jobban magára hagyják a munkanélkülie­ket, kevesebb pénz jár ne­kik a közösből. A HORVÁTOK TANULNI JÖTTEK hozzánk, de talán nekünk sem ártana egy kis szom­szédolás. Átvehetnénk tő­lük mi is ezt-azt. A 68 ezer­ből még tandíjra is fumá. A Kopijány-völgyi társulásban marad három falu Bonnya, Fiad és Kisbárapáti nem kíván kilépni a tabi kistér­ségből. Erről szerda este együt­tes ülésen határozott a három település képviselő-testülete. Kiss jánosné, Kisbárapáü pol­gármestere tegnap lapunknak elmondta: az igaü önkormány­zat kereste meg a körjegyzőség­be tartozó települések képvise­lő-testületek, hogy csatlakozza­nak a megalakulandó igali kis­térséghez. Megtudtuk: a há­rom község képviselői jóvá­hagyták a kistérségi társulás megállapodásának módosítá­sát, illetve a társulás által fenn­tartott gyermekjóléti és család- segítő szolgálat idei költségve­tését is. ■ Krutek J. Rajzoltak a felvételin Alkalmazott grafikus, keramikus, textilműves, tex­tilrajzoló és modelltervező szakokra jelentkeztek azok a diákok, akik a kaposvári Zichy Mihály Iparművészeti, Ruhaipari Szakképző iskola felvé­teli vizsgáin vettek részt (képünkön). A felvételi beszélgetéssel zárult Aki bedől, azt hamar eladják emberkereskedelem Figyelemfelhívó kampány indul Valamilyen formában szinte a világ valamennyi országában jelen van az emberkereskede­lem - mondta Lázár Mónika. - Hazánk tranzitországnak te­kinthető, a magyar áldozatok célorszá­gai most főként Me­xikó, Francia-, Né­met-, illetve Olasz­ország és a balkáni államok. A prostitú­cióra egyre nagyobb ugyanis a kereslet a békefenntartók, ka­tonai alakulatok székhelyein, mostanában pedig Japánban is. Az emberkereskedelem által legveszélyeztetettebb korosz­tály a 13-tól a 23 éves korú lá­nyok, a cél pedig elsősorban a szexuális kizsákmányolás. Ám gyakori a koldulásra kényszerí­tés, az adoptálás, a névházas­ság, a szervkereskedelem, az utóbbi időben pedig nő a rab­szolgamunkára fo­gott férfiak száma, főként Görög- és Spanyolországban. Emberkereskede­lemmel többnyire nemzetközi bűn- szervezetek foglalkoznak, ha­zánkban talán az egyik legaktí­vabb a koszovói szervezet. Leg­gyakoribb módszereik a félre­vezetés például hamis álláshir­detéssel, illetve a kényszerítés. Bár hazánkban speciálisan az emberkereskedelem áldoza­tait segítő intézmény nem léte­zik, ám a Nemzetközi Migráci­ós Szervezet budapesti irodája a szociális minisztérium támo­gatásával emberkereskedelem­ellenes projektet szervez. Töb­bek között arra hívják föl a fi­gyelmet, hogy minek ne dőlje­nek be a fiatalok a gyors és jó pénzkereseti lehetőség remé­nyében. Annak ugyanis kiszol­gáltatottság a vége, amit a leg- válogatottabb módszerekkel érnek el a bűnözők: veréssel, éheztetéssel, azzal, hogy az ott­hon maradottakat hántással fe­nyegetik, esetleg azzal, hogy bizonygatják: a rendőrök is „benne vannak a buliban”. ■ Márkus Kata ■ A bűnözők ve­réssel, éhezte­téssel fenyege­tik a munka­vállalókat.

Next

/
Thumbnails
Contents