Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-27 / 49. szám
2007. FEBRUÁR 27.. KEDD GAZDASÁG Személyit követeltek a kártyához jogos-e? Olvasónk az egyik nagy áruházlánc üzletében bankkártyával vásárolt. A tízezer forint feletti összeghez elkérték a személyi igazolványát a kártya mellé. Az úr ezen felettébb megütközött. A kedves olvasó jól sejti, a probléma valóban nem fogyasztóvédelmi jellegű - mondta Magdus Ágnes, a Közép-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségének vezető főtanácsosa. A bank és az áruház között létezhet szerződés, amely a fenti kérdést szabályozza. Igaz, úgy tudjuk, hogy személyi igazolványunkat csak a hatóság kérheti el jogosan tőlünk. De gondoljunk a bankokra: ha számlánkról pénzt veszünk ki, szintén kérik tőlünk a személyit. Az áruház eljárása jogos és szabályos - mondták a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél (PSZÁF). Az üzlet megteheti, hogy ellenőrzi a kártyafelhasználó adatait. Személyi igazolvány vagy esetleg más fényképes igazolvány segítségével. Ezt egyébként nem kell sértő bizalmatlanságnak, kukacoskodásnak, akadékoskodásnak felfognunk - teszi hozzá a PSZÁF munkatársa. Gondoljunk arra, hogy mindez a mi érdekeinket szolgálja. Mert ha például ellopják tőlünk bankkártyánkat, máris örülni fogunk, hogy a rajta lévő pénz nagyobb biztonságban van, mintha nem kérnének tőlünk hozzá igazolványt. Az okmány ebben a helyzetben ugyanis a vásárló azonosítását szolgálja. A tolvaj pedig személyi nélkül nem tud mit kezdeni bankkártyánkkal. A bankokkal kapcsolatos lakossági kérdésekre egyébként a 40/203-776-os telefonszámon készséggel válaszolnak. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer h u Adóprés alatt a magyarok összehasonlítás Nálunk több járulékot szednek le a bérekről Magyarország Svédország 47,9% Finnország 44,6% Dánia 41,4% Írország 25,7% Egyesült Államok 29,1% > ■■■■■■■■■ Spanyolország Japán 27,7% I 39,0% 50,5% Olaszország 45,4% Törökország 42,7% Dél-Korea 17,3% Görögország 38,8% Ausztrália 28,3% FORRÁS: OECD Egyesült Királyság 33,5% 20-30% 30-40% 40-50% 50% felett Az egy főre eső adó- és járulékelvonás (Az összes munkaerőköltség százalékában) Az OECD által készített kimutatás szerint Magyarország az élbolyban helyezkedik el a béreket terhelő adó- és járulékterheket összehasonlítva. Térképünkön az egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresetű adózókra eső terheket hasonlítjuk össze. A bért terhelő adók és járulékok aránya Magyar- országon a legmagasabb régiós viszonylatban. Az OECD jelentése szerint a bérköltségnek csupán fele landol a munkavállalók zsebébe. Tóth Marcella Magyarországon az átlagos adóteher 50,5 százalék, vagyis a munkáltató bérköltségéből ekkora részt kell különböző adók és járulékok formájában befizetnie az államnak - derül ki a Nemzetközi Gazdasági és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2005- re vonatkozó felméréséből adókra és járulékokra. Ez azt jelenti, hogy ha egy munkáltatónak 100 forintjába kerül egy dolgozó, akkor ebből 50,5 forint az államkasszába folyik be különféle jogcímeken, a munkavállaló pedig 49,5 forintot kap meg. Az OECD-országokban ennél csak Németországban és Belgiumban magasabbak az adóterhek, egy egyedülálló, gyermektelen, átlagos keresetű dolgozó esetében. A régió többi országában lényegesen kisebb a teher, így Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is. De az átlagos családmodellnél is az első ötben van Magyarország az adóterhek tekintetében.. Hazánk az első helyezett, ha egy egyedülálló, gyermektelen legmagasabb bérkategóriába tartozó dolgozó adóterheit nézzük. Ebben az esetben az egy főre jutó adóterhelés 69,5 százalék, vagyis a dolgozó a bérköltségének csak a harminc százalékát kapja meg nettó fizetésként. E tekintetben jelentősek az eltérések, mivel ugyanaz Szlovákiában 29,9 százalék. Még mindig magasak a terhek, annak ellenére, hogy az elmúlt tíz évben mintegy 12-13 százalékkal csökkentek azok a terhek, amelyeket a munkáltatónak kell megfizetni - mondta el érdeklődésünkre Ékes Ildikó, az Ecostat társadalmi elemzések osztályának vezetője. A szakértő szerint a magas magyar adóteher annak is a következménye, hogy alacsonyak a bérek. így azokban az országokban, ahol a hazainál magasabbak a fizetések, egy alacsonyabb adóterheléssel ugyanakkora bevételre tehet szert az állam. A bért terhelő magas adó- és járulék önmagában nem kedvező jelenség. Mivel minél alacsonyabb a béreket terhelő adó, ez annál jobban ösztönzi a foglalkoztatást, ezen belül is növeli a fehérfoglalkoztatás arányát. De a régió többi országai között azért nincs olyan nagy különbség, hogy ez alapvetően elriasztaná a befektetőket - hangsúlyozta Palócz Éva. De a szakember szerint a nagy cégek nem csak a bérköltségeket veszik figyelembe, amikor beruházásaik helyszínéről döntenek. Kétségtelen, hogy a béreket terhelő adók magasak Magyar- országon, és ez a magyar gazdaság valamennyi szereplőjének nehézséget okoz. A cégek működését azonban nem csak a bérterhek, hanem más adók is befolyásolják. Ha az összadóterhe- lést nézzük, akkor már nem annyira rossz a kép - véli Fáth Péter, az AmCham amerikaimagyar kereskedelmi kamara ügyvezető igazgatója. Már csak idén kaphatnak kedvezményt a cégek az európai uniós csatlakozás következménye az is, hogy Magyarország már nem kivételezhet sokáig az ide telepedő vállalatokkal. A helyi adókból, elsősorban az iparűzésiből már csak 2007 végéig tartható fent a kedvezmény azoknál a cégeknél, amelyek ezt a csatlakozás előtt megkapták - mondta el kérdésünkre Oszkó Péter, a De- loitte adópartnere. A társasági adó esetében 2011 vége. Igaz, ennek jelentősége némiképp már amúgy is csökken a négy- százalékos szolidaritási adó bevezetésével, mivel ezt azoknak a cégeknek is meg kell fizetniük, amelyek kedvezményt kaptak a társasági adóból. Januárban csökkent a mobilelőfizetők száma a nemzeti hírközlési Hatóság adatai szerint januárban 8 ezerrel, 9 millió 958 ezerre csökkent a három magyarországi mobilszolgáltató előfizetőinek száma. A 100 főre jutó előfizetések száma decemberben 99, január végén 98,9 volt. Marad a sztrájkkészültség a MÁV-kórházak ügyében FEBRUÁR 25-ÉN lejárt az a határidő, ameddig a MÁV- kórházak sorsáról meg kellett volna állapodnia a kormánynak és a szakszervezeteknek, ennek ellenére a Vasutasok Szakszervezete március 2-ig fenntartja a sztrájkkészültséget, és kész az újabb tárgyalásokra. Gyógyszert vásárolhatunk térképboltban is? eddig 15 benzinkút, gyógynövénybolt és drogéria kapott engedélyt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) regionális szervezeteitől gyógyszerek árusítására: A legnagyobb szupermarketek egyelőre csak tájékozódnak. Mérsékelték a Rábán a kárelhárítási készültséget MÁSODFOKÚRA MÉRSÉKELTÉK a Rábán történt olajszennyeződés miatti vízminőségi kárelhárítási készültséget hétfő este. Alfréd Gusen- bauer osztrák kancellár a hét végén Budapesten azt ígérte, hogy Ausztria megoldja a Rábán kialakult szennyeződést. Gusenbauer: orvosoljuk a bajt @ TOVÁBBI HÍREK: www.vg.hu Simor hadat üzent a magas inflációnak jegybank Ellenszavazat nélkül támogatták a nemzeti bank elnökjelöltjét Tavaly nőtt a születések száma, javulnak a mutatók Ellenszavazat nélkül, az ellenzéki képviselők egy részének tartózkodása mellett támogatta az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága a két testület tegnapi összevont ülésén Simor András jegybankelnökké való kinevezését A Magyar Nemzeti Bank (MNB) leendő elnöke a meghallgatáson többször is leszögezte: a jegybank az infláció elleni küzdelemmel és az árstabilitás megvalósításával tud hozzájárulni a gazdaság fejlődéséhez. „Elengedhetetlennek tartom a konvergenciaprogramban megfogalmazott célok elérését és az euró magyarországi bevezetését" - mondta Simor András. A Gyur- csány Ferenc miniszterelnök által a posztra jelölt közgazdász hozzátette, hogy az MNB függetlenségét megőrizve kész együttműködni a kormánnyal a gazdaságpolitika területén, ugyanis nem lehet cél az egymásnak való üzengetés. Konkrét árfolyamcélt ugyanakkor nem fogalmazott meg, de szavaiból azért kiderült, hogy a közös európai valuta egyelőre távoli bevezetésekor erős forinttól szeretne búcsút mondani. „Olyan elnök akarok lenni, aki nem túl gyakran szólal meg, de mindig, ha erre szükség van” - mondta Simor. Képviselői kérdésre elmondta: sohasem volt tagja egyetlen pártnak sem, és semmiféle kapcsolata nem volt a titkosszolgálatokkal. ■ V. M. Simor András nem akar gyakran nyilatkozni, csak ha arra szükség van Mérséklődött a népességcsökkenés üteme az elmúlt évben Magyarországon. A népesség becsült lélekszáma az időszak végén 10 millió 64 ezer fő volt a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. A születési és a halálozási adatok alapján 31600 fővel csökkent Magyarország lakossága. A nemzetközi vándorlás pozitív egyenlegének következtében azonban a lakosság száma csak 13 ezer fővel csökkent. A népességcsökkenés mértéke így 3,1 ezrelék volt 2006- ban. Magyarországon a 80-as évek elejétől van népességfogyás - összesen mintegy 600 ezer fő -, ami ma már Nyugat-Európá- ra, Japánra és Dél-Koreára is jellemző. Előrejelzések szerint 2050-re 7 és 8,5 millió között lesz Magyarország népessége. Tavaly 99 850 gyermek született, összességében 2360-nal, azaz 2,4 százalékkal több újszülött jött világra, mint egy évvel korábban. A csecsemőhalálozási arányszám jelentősen javult, 2006-ban ezerélveszületésre 5,7 csecsemő halott jutott, ami 0,5 ezrelékponttal, mintegy 8 százalékkal alacsonyabb a 2005. évi értéknél. A tavaszi influenzajárvány elmaradása jelentősen csökkentette a halálozások számát. ■ Z. M. ■ 2050-re 8,5 millióan lehetünk az országban. 7 WTfTFVM
