Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

2007-02-25 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 8. szám

14 2007. FEBRUÁR 25., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ Snétberger Ferenc kettős ünnepe dzsessz Az ötvenéves gitáros húsz éve él már Berlinben, mégis hazajár Budapestre Bűneinket számon kérik tőlünk majd a kiónok? ősbemutatót tartott a Szö­veg Színház pénteken az R.S.9. Stúdióban. A társulat a kortárs angol drámaíró, Caryl Churchill meghökken­tő művét vette elő. A Sokan című darab hátborzongató sci-fi, amelyben egy idős fér­fin igazi fia és klónozott má­sai kérik számon az apa fele­lőtlen múltját, és persze sa­ját abszurd, hasadt létüket. Van Gogh-tárlat: meghosszabbítva? KÉT HÉTTEL tovább tarthat nyitva a Szépművészeti Mú­zeum Van Gogh-tárlata. A holland festő műveit köl­csönző múzeumokkal már tárgyalnak az intézmény vezetői. A képeket 500 mil­lió forintért kölcsönözték ki. A válasz február végére várható. Sebestyén és Kocsis a Tavaszi Fesztiválon Kodály Zoltán munkásságát helyezi középpontba a né­hány hét múlva startoló 27. Budapesti Tavaszi Fesztivál, de ez nem jelenti azt, hogy ne férne el a programban még egy Mozart-maraton is. A szervezők örömére egy táblás ház máris garantált; Sebestyén Márta és vendé­gei márciusi koncertjére a Művészetek Palotájában elfogytak a belépők. Névjegy 1957.február 6-án született Sal­gótarjánban. 1981-BEN végezte el a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola dzsessz-szakát. 1986- ban szólista a paderboni gitárfesztiválon. 1987- ben Dés Lászlóval és Hor­váth Kornéllal megalakítja a Trió Stendhalt. 1990-ben jelenik meg első szólóalbuma (Samboa). díjak: Salgótarján díszpolgá­ra (2002), a Magyar Köztár­sasági Érdemrend lovagke­resztje (2004), Liszt Ferenc- díj (2005). reknek maradt-e súlyuk, je­lentőségük az ön életében?- Nem használom tudatosan azokat a zenei elemeket, ame­lyeket születésem óta ismerek. Ugyanakkor ahogy a hangokkal bánok, az családi örökség. Ne­künk a zene olyan volt, mint a levegő.- Úgy tudom, hogy a fia szin­tén zenész.- így van. Dobol, sokáig egy rapcsapatnak volt a tagja, de egy ideje már ő is dzsesszis- tának állt.- Hogyan viselte, amikor a rappel kacérkodott?- Őszintén? Nem örültem ne­ki. De nem is bántottam érte, mert nem akartam befolyásol­ni. Az ő élete.- El tudja-e fogadni, hogy szinte minden hangjegy le­tölthető az internetről, s hogy a modern technika se­gítségével bárki készíthet le­mezt? Megbékélt-e a divatos­nak kinevezett produkciók jobbára gyenge színvona­lával, a zeneiparral, amit a rap ural, és - valljuk be- gagyi?- Néha kiszalad a számon, hogy Jézus Isten, minek szenve­dünk, minek gyakorolunk any- nyit, ha ennek az egésznek könnyebb útja is van? De utána mindig rájövök, hogy nekem nem kell rapsztárokkal verse­nyeznem.- Elégedett?- Igen, boldog ember vagyok. Azt csinálhatom, ami a hobbim. Sebestyén 33 éve a pályán Sóska, sültkrumpli két cseh színházban is kortárs darab ritkán jut el határainkon túlra. Az egyik kivétel: Egressy Zoltán Sós­ka, sültkrumplija, amelyet mindjárt két cseh színház­ban is bemutattak, ráadásul két napon belül. Ivó Krobot rendezésében Ceske Budejo- vice volt az első állomás. Születésnapját mindjárt két koncerttel ünnepli Snétberger Ferenc. Az egyik hangversenyen - pénteken - dzsessz- duókban muzsikált a Ze­neakadémián. A másik nagyszabású szeánszra március 7-én kerül sor a Művészetek Palotájában. Szabó Zoltán Attila Snétberger Ferenc sokoldalú gi­táros. Egyedi játéka a roma gyö­kerekből táplálkozik, ám tizen­évesen már elsajátította a klasz- szikus gitározás alapjait is. A Bartók Béla Konzervatórium­ban ráhangolódott a dzsesszre, majd a brazil és a spanyol tech­nikákkal ismerkedett. Az íté­szek szerint Snétberger ma már a tangó szenvedélyességét, az indiai zenét, a roma hangzást Egberto Gismondi, Jim Hall és J. S. Bach zenei világlátásával ötvözi. Neve mellé gyakran, „odaszúrják” a virtuóz szócskát is. S van még egy hívószó, ame­lyet a jelenkori divattrendeken edződő, a hétköznapokban a ke­reskedelmi rádióadók szűkös kínálatához szokott hallgatót méglephéti, kíváncsivá teheti: ez pedig az alázat. ■ Játszott együtt már Bobby McFerrinnel, A1 Di Meolával és Pat Methenyvel is.- Mostani koncertjeire úgy várják haza, mint egy élvonal­beli német sztárt. Bosszantja, hogy Magyarországon rendre akkor fedezik fel a tehetsége­ket, amikor az illető már má­sutt érvényesült?- Amit mond, az ugyan rész­ben igaz, én ezen mégsem té- pelődök. Húsz éve élek Berlin­ben. Szeretem a várost, sok ze­nésszel kötöttem barátságot. De itt sem ment minden könnyen. Tíz évig játszhattam én akár­hogy, küldhettem akárhány ze­nei anyagot, demót, nemigen foglalkoztak velem. Sokat kö­szönhetek a feleségemnek. Mel­lém állt, és menedzselt. S idővel megtört a jég.- Mikor érezte úgy, hogy töb­bé nem egy „hontalan” ze­nész, hanem olyasvalaki, aki Snétberger Ferenc szerint azt a kifejezésmódot, ahogyan a hangokkal bánik, családi örökségnek tekinti bekerült a helyi zenei világ fő­áramába?- Amikor A1 Di Meola előtt önálló koncertet adhattam. Ez a Jazz in July fesztiválon történt. Igaz, nem tudták, hogy magyar vagyok, csak annyit sejtettek, hogy közép-európai. Úgy emle­gettek, mint cseh vendégmu­zsikust. Nem sértődtem meg. Az idő ezt is helyre tette, meg­oldotta. Ma már mindenki, aki számít, tudja, honnan jöttem.- A salgótarjáni roma gyöke­Országszerte sikeres az egyre terjedő Dumaszínház márkanév Lehet, hogy valakinek nem nyerte el a tetszését, mivel szembe megy a klasszikus hazai haknikkal Ha igaz a mondás, miszerint hosszú élet vár arra, akinek ha­lálhírét keltik, akkor a Gödöt Du­maszínház szép jövő előtt áll. El­kezdték ugyanis suttogni, hogy nem működik a hely, nemsokára be is zár. Litkai Gergely főszerkesztő szerint viszont éppen hogy terjeszkednek. „Olyan országban élünk, ahol nem szokás arról beszélni, hogy valami sikeres, úgyhogy kifeje­zetten örülök, hogy ez szóba ke­rült, és így például ez a cikk is megszülethet” - jelentette ki a humorista, miután kategoriku­san cáfolta a Dumaszínház állí­tólagos hanyatlásáról szóló érte­sülést. Találgatásokba, illetve részletekbe ugyan nem bocsát­kozott, ám annyit elárult, hogy a Dumaszínház új szeleket hozott a hazai könnyűmű­fajba, ami lehet, hogy valakinek nem nyerte el a tet­szését, mivel szem­be megy a klasszi­kus hazai hakni szemlélettel. „A Dumaszínház mostanára márkanévvé vált, ami azt jelenti, hogy egyre több helyen vagyunk jelen - mondta Litkai. - Csak Bu­dapesten a Gödöt Kávéházon kí­vül még három Dumaszínház működik »ffanchise« jelleggel, s ■ Új szeleket hozott a hazai könnyű- műfajba. Szőke András elmaradhatatlan szereplője bármelyik Dumaszínháznak ezen kívül Szombathelyen, Szé­kesfehérváron, Szegeden, Debre­cenben és Balassagyarmaton működik hasonló intézmény. Könnyű dolgunk van, mivel egy Dumaszínház elin­dítása nem igényel nagy beruházást: kell hozzá egy han­gulatos hely, egy mikrofon, valamint a háttérben egy plakát a saját emblémánkkal, és persze tehet­séges emberek” - summázta. A Dumaszínházakban jelen­leg ugyanaz a tizenhat-tizenhét előadó'lép fel. De ez a kör bővül­het, mivel havonta egyszer a szakmai stáb meghallgatásokat tart, amelyeken bárki részt ve­het. Hat-hét jelentkezőből általá­ban egy-kettőről derül ki, hogy van tehetsége a stand up comedy műfajához: nekik meg­adatik az esély, hogy a folyamatos fellépések során tu­dásukat továbbcsi­szolják, illetve ta­pasztalatokra tegye­nek szert. „Szerencsére a Duma­színház egyre népszerűbb - je­lentette ki Litkai Gergely. - Leg­utóbb például Debrecenben nyolcszáz ember előtt léptünk fel. Ennél ékesebb cáfolat a men­demondákra szerintem nem is kell.” ■ D. T. ■ Hatból kettőről derül ki, hogy van érzéke a műfajhoz. wmmm

Next

/
Thumbnails
Contents