Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-18 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 7. szám
14 MASZK Aki nem játszik, megöregszik kiválasztás Szendrő elvitt magával Pécsre, szerződtetett és elvett feleségül Máthé Erzsi felment a színpadra a filmszemlén, s amikor átadták az Életműdíjat, ő csodálkozott a legjobban. „Én ezt miért kapom? Ja, ötven filmben játszottam?” A díjaira is büszke, s mindent begyűjtött, amit magyar színésznő kaphat, de rögtön hozzáteszi: „nem ezért éltem”. Dalia László- Hamarosan nyolcvanéves lesz, ilyenkor már életműdíjakat osztanak, viszont ön még mindig próbál a Katona József Színházban.- Miért csodálkozik? Na jó, néha én is meglepődöm, hogy ott vagyok a színpadon, fárasztanak a próbák is, ám játszani kell. Ha leállnék, s nem csinálnék semmit, menthetetlenül megöregednék. Nem jó a nyugdíj. Próbáltam, azt hittem, hogy jól érzem majd magam, utazom, olvasok, sétálok. Kutyagumit! Azt a színház mellett is tudok. Elpuhultam, hiányzott a rítus. Úgyis öreg az ember, de ha még át is éli, akkor úgy jár, mint én, jártam az orvosokat, s itt is fájt, ott is fájt. Most próbálok egy Goldonit, s játszom a Koccanásban, a Spiró-darab- ban. Nem nagy szerepek, de karbantartanak.- Hogyan került 1948-ban egy budafoki szegény lány a színipályára?- A szüleim munkások voltak, egyszerű-nagyszerű emberek. Ki is telepítettek bennünket mint svábokat. Nagy szegénységben éltünk, mert később apám otthagyott bennünket, így anyám nem nagyon féltett semmitől. Jelentkeztem a színiakadémiára, de nem vettek fel. Viszont nem adtam fel egykönnyen, elmentem a Dohány utcába, mert hallottam, hogy az Országos Színészegyesületi Iskolába is lehet felvételizni. Pethes Sándor fel is vett. Remek tanáraim voltak, többek között Várkonyi Zoltán, Ascher Oszkár, Gobbi Hilda...- Állítólag majdnem primadonna lett...- Valóban, operettosztály is volt, Németh Marika is ott végzett. Jó énekhangom volt, az A Vígszínházban a párttitkárnő azt mondta, tehetséges vagyok, de politikailag még fejlődnöm kell, így kerültem a Pécsi Nemzeti Színházba énektanárom biztatott is, de én naivan azt mondtam, hogy prózai színésznő szeretnék lenni.- Hogyan került Pécsre?- A Vígszínházba kaptam szerződést, de amikor államosították, Szilágyi Bea párttitkár - Páger Antal későbbi felesége - azt mondta, tehetséges vagyok, de politikailag még fejlődnöm kell. Miskolcra küldtek volna, de Szendrő József látta a vizsgaelőadásomat, Gorkij Éjjeli menedékhelyét, s elvitt magával Pécsre. Megtetszettem neki, olyannyira, hogy feleségül is vett.- Nem vált hátrányára a direktor felesége szerep?- Szendrő nemcsak igazgató volt, hanem rendező és színész is. Szerettem volna bájos, fiatal lányokat játszani, de az orgánumom miatt nekem az idősebb nők jutottak, nehéz szerepeket Máthé Erzsi SZÜLETETT: 1927. 05. 16. pályafutás: Vígszínház (1948-49), Pécsi Nemzeti Színház (1949-52), Nemzeti Színház (1952-83), Katona József Színház (1983-) kitüntetések: kétszeres Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, Kossuth-díjas, a Nemzet színésze, Életműdíjas (film) osztottak rám. Ám szép idők voltak, fiatalok voltunk, s még azt is kibírtuk, hogy a gyerekem meghalt. 52-ben viszont Jóskát kirúgták. Vele együtt feljöttem Pestre, katonai átmeneti szálláson laktunk, de a Nemzeti Színház szerződtetett. Csodálatos éveket éltem a Blaha Lujza téren, soha vissza nem hozható idők. Major Tamás, Marton Endre, Egri István, Tőkés Anna, Szörényi Éva, Makiári Zoltán, Gőzön Gyula voltak a játszótársak, és mi, ifjoncok, Sinkovits Imre, Kálmán György, Berek Kati, szívesen tanultunk tőlük. Szerencsém volt, rögtön kaptam egy kiváló szerepet, Urbán Ernő Uborkafájában játszottam egy öregedő, szerelmes titkárnőt. Hárman játszottuk volna felváltva, de amikor Gobbi látott engem, azt mondta: játssza a gyerek. Elismertek, befogadtak, s az első évben nekem szavazták meg a legjobb fiatalnak járó vándorgyűrűt.- Miért ment át a Katonába?- A 83-as esztendő sok bonyodalmat hozott, jöttek, mentek, leváltak. Engem Zsámbékiék áthívtak a Katonába, s éreztem, hogy tovább kell lépnem, ezért egy pillanatig sem tétováztam. Tanulni akartam, s bár nem kényeztettek túlságosan, sosem bántam meg a váltást. Ahogy a válásaimat sem. 2007. FEBRUÁR 18., VASÁRN/ Lemezre vett színházi előadások MEGJELENT dvd-n a Krétakör Színház egyik legnépszerűbb előadása, a Feketeország, amelynek extrái között megismerhetjük a történetek igazi hátterét is. A másik DVD a Budapesti Operett Színház Rómeó és Júlia című musicaljének a Szegedi Szabadtéri Játékokon rögzített előadását tartalmazza. Schilling Árpád Párizsba viszi Hamletját mostanáig az ország különböző gimnáziumaiban mutatták be Schilling Árpád hamletws című darabját. A Shakespeare-mű sajátos változatát jelmezek, díszletek nélkül adja elő három színész, az előadás után pedig a nézőkkel megbeszélik a produkciót, amellyel februárban Párizsba készülnek. Először jött Magyar- országra A párnaember február 9-én mutatták be Martin McDonagh A párnaember című groteszk játékát az egri Gárdonyi Géza Színház stúdiószínpadán. Az izgalmas kriminek ez a magyarországi ősbemutatója. A rendező Dömötör András, a főbb szerepekben Kaszás Gergő, Mészáros Máté, Gál Kristóf, Schruff Milán. Készülődik Az arany ára a Bárkán március 10-ÉN mutatja be a Bárka Színház Bereményi Géza Az arany ára című darabját, az Eldorádó című film színpadi változatát. Monorit Gáspár Sándor játssza, a rendező Bagó Bertalan. Az olvasópróbán a szerző olvasta fel a darabot. Bereményi színre írta a filmet Színházi világnap: Maszk Gála a Madách Színházban magyar színésznő Piros Ildikó még Tolnay Kláritól tanulta, hogy a színész ne panaszkodjon, nem az a dolga A Színházi világnap alkalmából március 27-én ismét Maszk Gála lesz a Madách Színházban, amelyet évek óta Piros Ildikó és Huszti Péter vezet, s akkor adják át a Gobbi-, Soós-, Vámos-, Men- sáros- és Hevesi-díjakat is.- Műsorvezetőként felolvassa majd a Színházi világnap üzenetét, de mit mondana Piros Ildikó, a színész?- A színház, a színészet ősibb mesterség, mint az írás. Ha az egyiptomi Tanagra-szobrokat megnézzük, látjuk, hogy az emberábrázolás már az ókorban milyen magas szinten volt. Őseink kitalálták, hogyan tartsanak tükröt a természetnek. Megtanulhatatlan mesterség a miénk, amit éveken át gyakorlunk, s átadni csak együtt játszással lehet, így mester és tanítvány együtt kell, hogy létezzen a színpadon. Dolgunk a varázslat megteremtése estéről estére. Én is erre esküdtem, amikor színész lettem. Jó színdarabokon keresztül tanítani a következő generációkat. Nem a magamutogatás a lényege a színjátszásnak.- Kiért szól a gálaest?- A közönségért és a színházért. Egyébként nekünk is rendhagyók ezek az estek, hiszen mi is ott találkozunk a kollégákkal, akár évek után, s nagyon tudunk örülni egymásnak.- Az est bevételét idős és ráPiros Ildikó: nem szabad lenézni a közönséget, nem csak a tingli-tangli kell szoruló színművészek javára ajánlották fel. Működik még a szakmában a szolidaritás?- Gobbi Hilda hajdan példát mutatott, amikor megalapította a színészotthont, amely azóta is jól működik. Én is évek óta járok karácsonykor verset mondani, s olyan aranyosak szoktak lenni, megsimogatnak, szeretgetnek.- Hogy érzi magát ma egy magyar színésznő?- Tolnay Klári mondta egyszer, hogy a színész sose panaszkodjon, s ez egy nagyon jó tanítás, én is ehhez tartom magam. Sok a nyomorúság, de nekünk nem az a feladatunk, hogy ezt felemlegessük. Ekhós szekérrel kezdtük, s azzal is végezzük. Mindig úton vagyunk. A minap éppen busszal utaztunk Miskolcra, ahol a városházán a 200 meghívott helyett 300 tolongott a teremben, és minden vers, sanzon után megtapsoltak. Radnótival kezdtem, az előadóestem egyébként is azzal kezdődik, s a Nem tudhatomnak is sikere volt. Nem szabad lenézni a közönséget, nem csak a tingli- tangli kell. Én még ezt a nevelést kaptam, s szerencsére sokan követjük Mensáros Lászlót ezen az úton. Miskolcon Benkő Péterrel, Gyulán Hegedűs D. Gézával, Makón Mikó Pistával, Siófokon egyedül léptem fel. Mindenütt sikerünk van, úgy fogadnak, hogy milyen régen láttak. ■ Dalia László
