Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-11 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 6. szám
2007. FEBRUÁR 11, VASÁRNAP INTERJÚ 7 járai zsigmond Sokan vádolták azzal, hogy a tavalyi választásokkor a kormánypártok ellenében kampányolt. A leköszönő jegybankelnök visszautasítja a kritikákat. Állítja: mindig is az ország, nem egy-egy párt érdekeit szolgálta. Kitart amellett, hogy rossz úton halad a kormány. FUT AZ ORSZÁG A PÉNZE UTÁN Életrajz született: 1951. december 29-én, Biharkeresztesen diploma: közgazdász, a Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemen végzett PÁLYAFUTÁS: 1976-1987: az Állami Fejlesztési Bankban, közben két évig Mongóliában, a Vízgazdálkodási Minisztériumban dolgozott 1987-1989: a Budapest Bank főosztályvezetője, majd vezérigazgató-helyettese 1989-1990: pénzügyminiszter- helyettesként az Állami Bankfelügyelet igazgatója 1990-1992: a James Capel&Co. kelet-európai igazgatója Londonban 1993-1995: a Sámuel Montagu Rt. magyarországi ügyvezető igazgatója 1995- 1998: a Magyar Hitelbank Rt. vezérigazgatója 1996- 1998: a Budapesti Értéktőzsde elnöke 1998-2000: pénzügyminiszter 2001. március elsejétől jegybankelnök CSALÁD: nős, egy tizenhárom éves fiú és egy hétéves kislány édesapja Járai: jó hír, hogy a kormány belátta, fenntarthatatlan mértékű a költségvetési hiány, ellenben rossz úton halad, ha a kiadások lefaragása helyett az adóterhek emelésével próbálja meg kistafírozni a költségvetést fotók: kali.us györgy A jegybank sikere, hogy bekerült a köztudatba, az alacsony infláció előnyös a gazdaság számára - véli Járai Zsigmond. A Magyar Nemzeti Bank márciusban leköszönő elnöke nem tekinti személyes kudarcának, hogy nem sikerült a hivatali ideje alatt bevezetni az eurót. Dutka Noémi- Mit tart a legnagyobb sikernek a hatéves jegybankelnöki tevékenységének ideje alatt?- Van elég papírja?! Komolyra fordítva a szót, a jegybank egyértelmű sikere, hogy bekerült a magyar közgondolkodásba, az alacsony infláció előnyös a gazdaság számára. Végig kitartottunk amellett is, hogy a nemzeti banknak független intézményként, nem a kormány kénye-ked- ve szerint kell működnie.- Idén tavaszra viszont az infláció ugyanúgy tíz százalék közelében lesz, mint hat évvel ezelőtt. Látszólag felesleges a jegybank erőlködése.- Azért ugrott most meg az infláció, mert a kormány óriásléptékekben megemelte a hatáskörébe tartozó árakat, és a kedvezményes áfakulcs növelése is megdobta a mutatót. A jegybank becslésé szerint a kormányzati intézkedések négy százalékkal rontották az inflációt. Nagymértékben hozzájárult a jegybank ahhoz, hogy a hat évvel ezelőtti 9 százalékról tavaly az egész év átlagát tekintve 4 százalék alá csökkent az infláció.- Az állampolgárok kétkedve fogadják az inflációs adatokat, s azt hajtogatják, hogy nagyságrendileg nagyobb áremelést érzékelnek. Értik az emberek, mi az, hogy infláció?- A jegybank lakossági fórumain kiderült, hogy mindenkit érdekel az. infláció. Az is igaz, hogy mindenkit máshogy érint az áremelkedés. Valóban nem boldogítja az embereket, ha olyan árucikkek és szolgáltatások árai csökkennek, amelyeket nem használnak, ha közben az általuk vásárolt termékek ára nő. Egyre jobban értik azonban, mit jelent az átlagos adat.- Hat évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy 2007-re bevezetheti Magyarország az eurót. Elemzők szerint erre még hat-hét évig várni kell. Mennyiben tartja ezt személyes kudarcának?- Semennyire. Hivatalba lépésemkor reális dEl kitűzés volt, hogy 2004-ben belépjünk az euró előszobájába, s 2007-ben bevezethessük a közös európai pénzt. Lényegében csak az infláció leszorítására kellett koncentrálni. Azóta viszont rossz irányba változott a gazdaságpolitika, a mérhetetlen túlköltekezés miatt egekbe szökött a költségvetés hiánya, és így az állam- adósság is. Ilyen helyzetben nem lehet bevezetni az eurót.-A mostani kormány belátta, nem halogathatja tovább a hiány csökkentését. Az eddig meghozott intézkedéseket azonban mások mellett ön is kritizálja. Hogyan lehet úgy hiányt csökkenteni, hogy az ne járjon áldozatokkal?- Először is, nem kellett volna idáig eljuttatni az országot. Felduzzasztani az államapparátust, ötven százalékkal megemelni a közalkalmazottak fizetését, utána pedig kitenni őket az utcára. Jó hír, hogy a kormány belátta, fenntarthatatlan a költségvetési deficit. Rossz hír, hogy adóemelésekkel stafírozza ki az állam- háztartást. Ehelyett egyszerűsíteni kellene az adórendszert, csökkenteni a terheket, szélesíteni az adófizetők körét, és fokozatosan lefaragni a kiadásokat.- A kormánynak viszont gyorsan pénzhez kell jutnia, hogy ne „szálljon el” a hiány. Tavaly júniusban a Nemzetközi Valutaalap szakértői is megállapították, hogy az óriásdeficit lefaragásához új adókat kell bevezetni, holott hibásnak tartják az adóemeléssel elért hiánycsökkentést.- Azt is leszögezi a jelentés, hogy a kiadások csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. Megállapítja, hogy az adóemelések fokozzák az adóelkerülést, hosz- szú távon rontják a versenyképességet, és lassítják a növekedés ütemét. Ráadásul nem is hoznak annyi bevételt, mint amennyire a kormány számít.- Ön pénzügyminiszter volt a Fidesz vezette kormány első két évében. Akkoriban öt százalék körüli volt a gazdasági növekedés, ideális környezet a reformokra. Rengeteg elképzelés látott napvilágot, de végül egyetlen rendszert sem sikerült átalakítani.- Ez nem így van. Apró lépésekkel haladtunk a jó irányba. Az ezredfordulón jól látszott, hogy a szociális rendszer egy óriási pénznyelő. Rengeteg koncepció készült az egészségügyi és a nyugdíjrendszer átalakítására. A változtatásokat azonban nem lehetett egyik napról a másikra véghezvinni.- Sok elemző vádolta önt azzal, hogy a Fidesz mellett kampányolt a tavalyi parlamenti választások során. A második forduló előtt több fórumon bírálta a kormány tevékenységét, a költségvetés összeomlására és a forintpiaci veszélyekre figyelmeztetett.- A neheztelő véleményeket az ellenem irányuló politikai kampány részének tartom. Amit mondtam, igaz volt. A kormány viszont elfedte a valóságot, mert az sértette az érdekeit. Ezt a miniszterelnök el is ismerte az őszöd! beszédében.- Miért a választások második fordulója előtt állt elő az igazsággal? Miért nem figyelmeztetett korábban ugyanilyen hangsúlyosan a veszélyekre?- Szó sincs arról, hogy ekkor álltam volna elő az igazsággal. Rendszeresen felhívtam a figyelmet a veszélyekre. Akkor kell beszélni a problémákról, amikor léteznek, és nem akkor, amikor valakik megszabják, hogy meg lehet szólalni. Az a baj, hogy a nyilatkozataimat kifogásoló, magukat függetlennek mondó elemzők egyből elárulják, valójában nem függetlenek.- Önről viszont mindenki tudja, hová teszi a választásokon az ikszet. így könnyen megbélyegezhetik, hogy nem tudott független maradni, holott lép- ten-nyomon a jegybank függetlenségét hangoztatja.- Mindig is az egész ország, nem pedig egy-egy párt érdekeit szolgáltam. Nyilatkozataimra szükség volt ahhoz, hogy tisztán lehessen látni az ország helyzetét. Hangsúlyozom, az a kérdés, hogy ki mondott igazat, nem az, hogy mikor.- Négy évvel ezelőtt úgy tűnt, kibékül a jegybank és a kormány, amikor 2003 júniusában közös döntéssel szélesebb sávban hagyták mozogni a forintot. Ennek az lett az eredménye, hogy a nemzeti valuta rohamléptekkel veszített értékéből, s többször kamatot kellett emelni. Csőbe húzták a monetáris tanácsot, vagy figyelmetlen volt?- A monetáris tanácstagok még a döntést megelőző este is azt mondták, hogy semmi értelme a lépésnek. A kormány azonban elhitette velünk, hogy megteszi a sávszélesítéssel együtt bejelentett 76 milliárd forintos megszorító intézkedéseket. Azt is elhittük, hogy a kormány által kommunikált szándék szerint 2008-ban valóban be lehet vezetni az eurót, s csak rövid ideig marad fenn az árfolyamrendszer. Mindebből semmi sem lett.- Ennyi idegőrlő év után mit fog csinálni márciustól?- Pihenni. Fél évig nem vállalhatok vezető tisztséget gazdasági társaságban. Többet lehetek a családommal, el tudok menni végre például lovagolni. Nagy vágyam, hogy eljuthassak Tibetbe. Nem elsősorban a műemlékek, hanem az ottani életforma vonz. Két évig dolgoztam Mongóliában, ahol találkozhattam a buddhista életfilozófiával, ami nagyon magával ragadott. Távozása előtt bezsebelte az év jegybankára díjat 2006 EURÓPAI JEGYBANKÁRÁNAK választotta a The Banker magazin Járai ZsigmondoL A nemzetközi elismerés kiemeli a Magyar Nemzeti Bank elnökének töretlen elkötelezettségét az infláció leszorításában, és a jegybank függetlenségének megőrzésében, Járai az első magyar díjazott a magazin jegybanki kategóriájában. Az elismerést olyan vezetőknek ítéli oda a zsűri, akiknek különösen kemény kihívások közepette kell hiteles és átlátható monetáris politikát folytatniuk. Az 1926-ban alakított The Banker a pénzügyi világ egyik legfontosabb hírforrása.
