Somogyi Hírlap, 2007. február (18. évfolyam, 27-50. szám)
2007-02-10 / 35. szám
10 HÉTVÉGE SOMOGYI HÍRLAP - 2007. FEBRUÁR 10., SZOMBAT Vörös folt árulta el az egykori Jód falut leletmentő A török megszállókkal jobb volt együtt élni, mint a basáskodó magyar nagyurakkal Számos történeti adat maradt fönn a középkori Jód településről, ám eddig hiába kutatták a falu pontos helyét. A siófoki Bakos Péter most rátalált; a várostól délre a korabeli sütőkemencék vörös és a házhelyek sárga foltjai rajzolódtak ki a szántásban. Fónai Imre- A szerencsén múlott; ha nem jár arra a Töreki helytörténetét lelkesen kutató Zentai Dávid barátom és nem értő szemmel figyeli a határt, akkor örökre a feledés homályába merült volna Jód régészeti hagyatéka - mondja Bakos Péter, aki gyerekkora óta régésznek készült. Hosszú évek óta járja a vidéket (ő úgy mondja, a terepet), s már számos lelőhelyet talált és mentett meg az utókornak.- Siófok töreki városrészétől délkeletre, a Jódi-völgyben négy rikító vörös foltra és edénydarabokra lett figyelmes az én barátom a szántófóldön, amiket a traktor ekéje hozott a felszínre. Tudtam, azonnal a helyszínre kell sietnem, mert már a leírásból gyanítottam: a vörös foltok kemencék maradványai lehetnek. Sejtésem beigazolódott; a rengeteg platnitö- redéktől, azaz a sütőkemence aljától - ami teljesen átizzott a hőtől - volt vörös a talaj. A kemence aljába díszes, lábbal hajtott korongon készült kerámiadarabokat helyeztek a jobb hővezetés, hőtartás érdekében. Különféle vastárgyak is felszínre kerültek. Hat cipős- doboznyi leletanyagot szedtem össze, alighanem az utolsó pillanatban, mert még egy szántás, vetés, és eltűntek volna a középkori Jód nyomai. Bakos Péter felhívja a figyelmet: a történetírás alapján igen apró részleteket is tudunk az egykori település életéről, de senki sem ismerte eddig a pontos helyét. - Tudjuk, hol volt az Árpád-kori falu temetője és temploma. Fennmaradtak a korabeli családnevek meg hogy hányféle adót kellett fizetniük. Megmosolyogtató: volt például káposzta- meg hagymatized, sarlópénz, hor- dóadó. A jódiak a tizedet elsősorban musttal rótták le; a szőlő jelentett tehát megélhetést az embereknek. Úgy vélem, egykor nagyobb patak is folyhatott a völgyben, s elméletem szerint erről kapta a nevét a falu is; a Jód a régi magyar nyelvben folyócskát jelentett. A politikai viszonyok akkoriEzüstgaras, bronz hajtű, vaskés és sarló BRANDENBURGI ALBERT po- rósz herceg 1545-ös ezüstgarasa meg egy teljesen ép bronz pártatű a jódi leletanyag két különleges darabja. Ezek is igazolják Bakos Péter kormeghatározását, amit a kerámiákra alapozott: 15-16. századi település nyomaira bukkant. A leletek szerint a kemence falát pelyvás- törekes, gabonaszemes agyagból tapasztották, a nádlenyo- matos töredék alapján pedig a konyha szikrafogát, füstelvezetőjét azonosította. Előkerült még a szántásból sarló- és kés töredék is. Bakos Péter: - Ha én nem mentem most meg ezt a leletanyagot, nem lett volna rá se szakember, se pénz Bakos Péter 29 éves, siófokon született, a kaposvári Táncsics Mihály Gimnáziumban érettségizett. A Pázmány Péter Egyetemen magyar-történelem szakon végzett, jelenleg az ELTE Bölcsészettudományi Karán tanul másoddiplomás képzésben, diploma- munkáján dolgozik. bán is jelentős kihatással voltak az emberek életére - fűzi tovább elméletét az ifjú régész. - A török alatt Jódnak is jobb sora volt, mint amikor a magyar várurak basáskodtak. Elfogadták a török sarcot még úgy is, hogy kettős adózásra kényszerültek. De a török legalább békén hagyta őket. Megszenvedték azonban a fonyódi Magyar Bálint és a tihanyi Takaró Mihály várkapitány folytonos harcát a birtokért; ehhez jött az egyre keményebb adóztatás. Szinte bizonyos, hogy emiatt pusztásodott el a település.- Ötszáz év, olyan közel van hozzánk! - vallja. - Máig fennmaradt például az Alirét elnevezés, ami a koppányi török bégről kapta a nevét. S a késő középkori jódiak olyan felosztású házakban lakhattak, amilyeneket napjainkig lehetett látni Somogybán is. Középen, az egyetlen bejáratnál volt a konyha a tűzhellyel, innen vezették el a meleget a két szélső szobába. A padlót agyaggal lesározták; Moldvában, ahová rendszeresen járok, ma is alkalmazzák ezt az eljárást. A néprajzot sem árt tehát ismerni. A régészet is néprajz, csak éppen holt, amit életre kell keltenünk. A próféta küldte őket evangéliumot hirdetni Magyarországra misszióban Kaposváron is felcsendül az ének: Áldott lesz a nap, amikor a mezőn az oroszlán és a bárány békét köt... A négy mormon fiatalember, Walker, Durham, Park és Kessler azt vallja: Isten a születés előtt tervet készít mindenkinek, s aki aszerint él, boldog lesz Egyszerű sötét öltönyben és nyakkendőben, fehér ingben, s láthatóan meg- illetődötten üldögélt a négy fiatal férfi a kaposvári MTESZ-székházban, ahová a polgári casino vendégeiként érkeztek. Vas András A négy Elder, Walker, Durham, Park és Kessler a mormon egyház, avagy hivatalos nevén az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyházának képviselőjeként vallásukról meséltek.- Nem vagyunk rokonok, az Elder misszionáriust jelent - kezdte Kessler, aki Idahóból érkezett Kaposvárra. - Egyházunkban a 19 éves fiúk jelentkezhetnek missziós szolgálatra, s ml is így tettünk. Korábban semmit sem tudtak hazánkról, az internetről gyűjtötték össze a tudnivalókat, s részt vettek egy két és fél hónapos gyorstalpaló nyelvtanfolyamon, hogy kommunikálni tudjanak a helyiekkel. A mindössze négy hónapja itt élő, szintén idahói Walker is akcentussal, de folyékonyan beszél, sőt olvas magyarul.- Körülbelül száz mormon misszionárius él Magyarországon, közöttük tizenhat lány - folytatta Kessler. - Munkánkért nem kapunk fizetést, abból élünk, amit korábban otthon összespóroltunk. A nyelv minél tökéletesebb elsajátítása miatt maguk között is magyarul beszélgető fiatalok célja, hogy minél több kaposvárival megismertessék egyházuk legalapvetőbb tanait. Ezek közül a legfontosabb, hogy Isten a születés előtt tervet készít mindenkinek, s aki aszerint él, bizonyosan boldog lesz. Az élet nehézségeinek leküzdéséhez az ember mindig számíthat Isten s a família segítségére: éppen ezért a mormonoknál kiemelt szerep jut a családnak. Nem véletlen, hogy a Joseph Smith által 1830-ban megalapított vallás - az amúgy írástudatlan próféta 1827-ben reformegyiptomi nyelvből egy varázsszemüveg segítségével fordította le és mondta toüba három társának a Bibliával egyenértékű Mormonok könyvét - a mai napig engedélyezné a többnejű- séget, amit mintegy ötvenezren máig gyakorolnak Utahban. Magyarországon négyezer mormon él. A négy fiatal megZsidók hitét őrzik utah állam lakosságának 70 százaléka ma is mormon, akik szerint az államnévadó indiánok a zsidó József törzséből származó, Krisztus előtt 590-ben Amerikába hajózó Lehi leszármazottat KO zülük a lamaniták a hitetlenségükért büntetésül rézbarna arcbőrt kaptak, míg az erényes, fehér nefitákat Jézus meglátogatta és megismertette őket az evangéliummal. Idővel a lamaniták kiirtották a nefitákat. A kevés elmene kült között volt Mormon próféta és fia, Moroni, aki könyvszerűen összekötött lapokra írva helyezte el a szent könyvet a Cumorah dombon, ahol később a vallásalapító Joe Smith megtalálta. érkezéséig Kaposváron nem létezett felekezet, ám azóta a Baj- csy-Zsilinszky utcában már kialakítottak egy kis imatermet. Ahol minden vasárnap délután felcsendül a békéről, szeretetről szóló ének: „Áldott lesz a nap, amikor a mezőn az oroszlán és a bárány békét köt...”
