Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-04 / 3. szám

6 2007. JANUÁR 4., CSÜTÖRTÖK PANORÁMA Megváltoznak a támogatási kulcsok: többet kell fizetni a gyógyszerért, a gyógyászati segédeszközökért, lesz vizitdíj és kórházi ágydíj is Itt az egészségügyi reform megszorítás A kormány milliárdokat szeretne megtakarítani Január végére elkészül a jelentés a zavargásról a tavaly szeptember-októ­beri fővárosi események elemzését tartalmazó jelen­tés január 31-re készül el, s február első napjaiban hoz­zák nyilvánosságra - jelen­tette be tegnap Gönczöl Katalin, a vizsgálatra fel­kért munkacsoport elnöke. A grémium felállítását a miniszterelnök kezdemé­nyezte, hogy a kormány számára értékelést készít­sen a rendzavarásokról. Fidesz: a hazugság az áremelések oka „az Év eleji drasztikus ár­emelkedések a kormány folyamatos hazudozása miatt következtek be” - je­lentette ki tegnap Ágh Péter (Fidesz). Szerinte tovább dübörög a PR- kormányzás amikor a négyszázalékos nyugdíj- emelést és a hatszázalékos családipótlék-emelést hangoztatják a dobozdíj, a gyógyszerár-emelkedés és a gázár 70 százalékos drágulása helyett. Lemondott az országos tiszti főorvos január elseién távozott az Ál­lami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ANTSZ) éléről Bujdosó László orszá­gos tiszti főorvos. Feladat­körével az álláspályázat elbí­rálásáig Molnár Kornéliát, Bujdosó eddigi helyettesét bízták meg. Bujdosó László családi okokra hivatkozva kérte felmentését, regionális tiszti főorvosként az ÁNTSZ Középtiunántúli Regionális Intézeténél dolgozik majd. Bujdosó László távozik @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu Az egészségügyben lesz mihez alkalmazkodnunk az év első hónapjaiban: változások tucatjaira kell számítani. Drasztikusan drágulnak egyes gyógy­szerek, az extrém sport­sérülések kezeléséért ezentúl a beteg fizet. Bánky B. - Dreissiger Á. Az extrém sportok miatt szük­ségessé váló ellátások január el­sejétől kikerültek a biztosítási csomagból. Ez azt jelenti, hogy ha valaki vízisíelés, vadvízi eve­zés, hegymászás vagy barlan­gászás közben sérül meg, az élet­mentő beavatkozáson felül fizet­nie kell egészségügyi ellátásáért. Részleges térítési díjat kell fizet­ni a detoxikálásért, a hivatásos sportolóknak a sportegészség­ügyi vizsgálatokért. A háziorvos­nál és a szakrendelőben 300 fo­rintos vizitdíjat, a kórházban pedig napidíjat kell majd fizetni február 15-től. Az egészségügyi reformok kö­zül elsőként a gyógyszer-gazda­ságossági törvényeket fogadta el a parlament még novemberben, a képviselők a minimális téríté­si díjról is döntöttek. Azaz arról, hogy az eddig ingyenes - azaz a biztosító által 100 százalékban támogatott - készítményekért ja­nuár 15-től 300 forintot kell fizet­nünk a patikákban. „Az összeg­nek kisebb a jelentősége, mint a fizetés tényének - mondta teg­nap Molnár Lajos egészségügyi miniszter egy reggeli műsorban. - Tíz-, húsz- vagy százezer forin­tos gyógyszer után is 300 forin­tot kell állnia a betegnek, de a be­fizetés nyilvántartása szükséges az indokolatlan fogyasztás visz- szaszorításához.” Hogy ez konk­rétan mit jelent? Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint gyógyszerre tavaly annyi pénz ment el, mint egész­ségügyi ellátásra összesen. A ta­valy kiállított több mint 200 mil­lió recept több mint felén „ingye­nes” gyógyszert rendeltek, eze­kért egyébként az OEP többet fi­zetett, mint a vénnyel kiváltható készítményekért. Ezért idén már alaposabban ellenőrzik az orvo­sok receptfelírási szokásait is, azaz vizsgálják, milyen arány­ban ajánlanak pácienseiknek na­gyon drága készítményeket. Végső esetben a doktorok „pénz­ügyi következményekre” is szá­míthatnak. Az orvosságok támogatása ja­nuár 16-tól csökken: az eddig 90, 70, 50 százalékos támogatási kulcsokat 85, 55, 25 százalékra mérséklik. Az OEP ezzel mint­egy 40 milliárd forintot spórol, amely összeget a betegeknek kell állniuk. A cukorbetegek, a magas vérnyomásban és szív­ritmuszavarban szenvedők bizo­nyos gyógyszereinél a támoga­tási mérték nem változik, az an­tibiotikumokért és egyes fájda­lomcsillapítókért viszont többet kell majd fizetnünk. A patikaliberalizáció lehetővé teszi, hogy több száz, nem re­ceptköteles készítményt meg­vásárolhassunk gyógyszertáron kívül is: például egyes láz- és fáj­dalomcsillapítókat, orr- és szem- cseppet, vitaminokat, savlekötő- ket, hashajtókat. A gyakorlatban leghamarabb márciusban lesz erre lehetőség a benzinkutakon, szupermarketekben. A szaktárca tervei szerint még az év első felében kialakul a négyszintű ellátórendszer. Az egészségügyi piramis csú­csán a súlyponti, majd a terüle­ti kórházak állnak, középen a já­róbeteg-szakrendelők helyez­kednek el, a bázist pedig a házi­orvosok alkotják. Áprilisig az aktív kórházi ágyak száma 60 ezerről 44 ezerre csökken, a krónikus ápolási, valamint a re­habilitációs férőhelyek száma pedig 20 ezerről 27 ezerre nő. Elkezdi munkáját az Egészség- biztosítási Felügyelet is. Kulcscsökkentés: olcsó gyógyszernek híg a leve? „nem látjuk szakmailag meg­alapozottnak a gyógyszer­támogatási kulcsok csökken­tését” - mondta lapunknak a gyógyszerészkamara alelnöke, aki szerint a spórolás a tárca célja. Hávelné Szatmári Kata­lin felhívta a figyelmet arra, hogy bár a generikus készít­mények hatóanyaga ugyanaz, mint a drágábbaké, az esetek 10-20 százalékában előfordul, hogy a helyettesítő készítmény nem hatásos a betegnél Az arra érzékenyek pedig nem használhatnak olyan generi­kus szert, amelynek a vivő­anyaga tejcukortartalmú. Régiós irányításúvá alakítják át a közigazgatást átalakítás A Fidesz szerint alkotmánysértő a megyei hivatalok megszüntetése Tavaly nem kapta meg a szüksé­ges kétharmados támogatást a kormány önkormányzati rend­szert érintő reformja, amelyben a megyéket önkormányzati alap­egységként régiók váltották vol­na fel. A kormány tervei szerint megyei helyett régiós irányítás alá helyezik a többi között az ÁNTSZ-t, a közigazgatási hivata­lokat, az adóhatóságot, a mun­kaügyi központokat, a vidék- fejlesztést, a földhivatalokat, a munkaügyi központokat. A kabinet az elutasítás ellené­re nem tett le a régiós reformról: január elsejétől parlamenti támogatás hiányában rendeleti úton megkezdte a közigazgatás átalakítását: a régiós központok­ban lévő megyei közigazgatási hivatalok alakulnak át regioná­lis hivatalokká. A Nyugat-du­nántúli Régióban Győrben, a Kö- zép-Dunántúlon Székesfehérvá­ron, a Dél-Dunántúlon Kaposvá­ron, Közép-Magyarországon Bu­dapesten, Észak-Magyarorszá- gon Egerben, az Észak-Alfóldön Debrecenben, a Dél-Alföldön Szegeden lesz a központi hivatal. „A közigazgatási rendszer át­alakítása nem érinti az állampol­gárok ügyintézését, továbbra is a megyeszékhelyeken intézhetik ügyeiket” - hangoztatta kedden ’ Újhelyi István. Az Önkormány­zati és Területfejlesztési Minisz­térium államtitkára szerint a re­gionális közigazgatási rendszer A Pest megyei hivatalon már a regionális tábla díszeleg hatékonyabb és átláthatóbb, s mintegy 700 millió forinttal ol­csóbb lesz. Répássy Róbert (Fidesz) be­jelentette, hogy pártja az Alkot­mánybírósághoz fordul, ha a kor­mány nem vonja vissza a köz- igazgatás regionális átalakítását. A Fidesz szerint a rendelet alkot­mánysértő, mivel a kormány- többség egyszerű többséggel mó­dosította a kétharmados önkor­mányzati törvényt. Répássy han­goztatta, hogy a vidéken élők szá­mára nehezedik az állami köz­szolgáltatások igénybevétele. Újhelyi szerint az átalakítás nem sérti az alaptörvényt, s a Fidesz nyilatkozata félreértés­re alapul. ■ É. S. Haderőreform: új parancsnokságok toborozzák az újoncokat Megalakult tegnap a Magyar Honvédség Kelet- és Nyugat­magyarországi Hadkiegészítő Parancsnoksága Szolnokon és Veszprémben. Előbbi a Dunától keletre és a fővárosban, míg utóbbi a nyugatra lévő megyék­ben látja el a toborzást, az érdek- védelmet, a szociális munkát és a kegyeleti tevékenységet. „A haderőreform részeként alakították át a hadkiegészítő tevékenységet, ennek lényege, hogy az országban két helyen, Szolnokon és Veszprémben mű­ködik az év elejétől egy-egy pa­rancsnokság” - mondta a Hon­védelmi Minisztérium (HM) sze­mélyzeti főosztályvezetője. Palásti Ferenc dandártábornok hozzátette: Kelet-Magyarorszá- gon összesen 121-en végzik majd ezt munkát a parancsnok­ságon - amelyet Bús Gábor ezre­des vezet majd -, illetve a koráb­bi megyei parancsnokságokat felváltó toborzó központokban (Debrecen és Székesfehérvár) és a megyeszékhelyen lévő irodák­ban. Míg a Kovács Sándor ezre­des által irányított veszprémi ál­lományba mindössze 79 szak­ember tartozik majd, a reform végeredményeként 426-ról két­száz főre csökkent a hadkiegé­szítés létszáma. Palásti szerint azonban ez nem jelent vissza­lépést, ugyanis így is „jó szín­vonalon tudják majd ellátni fel­adatukat”. ■ Vég M. Megúszható lesz a börtön, ha fizeti a tettes a kárt Január elsejétől büntetőügyek­ben már alkalmazható a köz­vetítői tevékenység, azaz a mediáció, amely azt jelenti, hogy kisebb súlyú bűncselekmények esetében az elkövető mentesül a büntetés alól, ha megtéríti, vagy valamilyen módon jóváteszi a sértett kárát” - jelentette be teg­nap Danks Emese kormányszó­vivő. A törvénymódosítás rész­leteiről szólva Kondorosi Ferenc, az Igazságügyi és Rendészeti Mi­nisztérium államtitkára elmond­ta: az új jogintézmény bevezeté­■ A büntetés csak kisebb súlyú bűncselekmények esetén lesz kártérítéssel elkerülhető. se európai uniós kötelezettség, alkalmazása pedig nem kizáró­lagos megoldás, mellette a meg­torló szemléletnek, illetve a meg­előzésnek is érvényesülnie kell. „A megbékélést kell elérni bün­tetőügyekben” - szögezte le az államtitkár, majd hozzátette: a közvetítői eljárásra csak a vád­emelés előtt kerülhet sor. Fontos tudni, hogy a kormány az utolsó pillanatban támogatta Hankó Faragó Miklós SZDSZ-es kép­viselő azon javaslatát, amely sze­rint ügyvéd is lehet közvetítő. A büntetőeljárásról szóló tör­vény értelmében legfeljebb háromévi szabadságvesztéssel büntetendő, személy elleni, köz­lekedési és vagyon elleni bűn- cselekmény esetén, ha az elkö­vető a sértett kárát megtérítette, vagy a bűncselekmény káros kö­vetkezményeit egyéb módon enyhítette, büntethetősége meg­szűnik. ■ V. M. i in.uM.HTJTn

Next

/
Thumbnails
Contents