Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-21 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 3. szám
2007. JANUÁR 21., VASÁRNAP 7 INTERJÚ Kemény vaj avagy Bódis nem hátrál FÉRFIM IN IMUM Az Bódis Kriszta úgy forgatta legutóbbi filmjét, a Falusi románcot, hogy még pénz se volt rá, utóbb kérte meg Muhi András producert, hogy vegye pártfogásába a készülő filmet. Igaz, első könyvét is akkor írta, amikor terhes volt. Dalia László- Meg sem lepődtem, hogy a legújabb Bódis-eposz egy melegszerelemről szól. Nem is tudna Rómeó és Júliáról forgatni?- Ó, hát ez is egy Rómeó és Júlia vagy West Side Story, hiszen klasszikus szerelmi történet, társadalmi színpadon, és ugyanúgy túlmutat a személyes történeten, mint ahogy a Rómeó és Júlia sem csupán két fiatal szerelméről szól, hanem az ellenséges környezetről is.- A múlt szombati bemutatón kétszer kellett levetíteni a filmet, s a közönség rengeteg kérdéssel bombázta. Ez már siker?- Az érdeklődés nyilván a „különös” szerelmi történetnek szólt, meg talán egy kicsit nekem is. Sokan ismerik a munkáimat, tudják, hogy ezek többnyire provokációk. Fantasztikus volt látnom, hogy működik a film. Sírtak és nevettek vetítés közben, együtt lélegeztek a történettel. Sokak számára az volt a legtanulságosabb, hogy egy melegszerelem is olyan, mint a többi. Semmivel sem furcsább vagy sajátosabb. Ha ez így van, a film legalább egy szetereotípiát kikezdett.- Honnan van a történet?- Magyarországon megdöbbentő tévhitek élnek a homo- szexualitással kapcsolatban. Itt a melegek ezért bujkálnak, kevesen vállalják fel melegségüket. 1 A többségi társadalom tudatlan- í sága, igaznak vélt, de hamis ta- | pasztalatai szélsőséges vélemé- J nyékhez, előítéletekhez, negatív I megkülönböztetéshez, a melegek elutasításához vezetnek. Korábban ismeretterjesztő filmet akartam készíteni a homoszexua- litásról. Első regényem a Kemény vaj megjelenésekor azonban közvetlen kapcsolatba kerültem leszbikusokkal, akik valamikor egy faluba költöztek, hogy fölvállalhassák kapcsolatukat. A nők többsége mára visszaköltözött a városba, de egyikük maradt, s időközben munkanélküli lett. Kikapcsolták nála a gázt, a villanyt. A szomszédasszonya, a szegény sorban élő roma nő segít rajta étellel, ő pedig a gyerekekre vigyáz, míg lassan szerelem szövődik közöttük, és arról ábrándoznak, hogy a nagy házba összeköltözve együtt nevelik majd a gyerekeket Sok próbája lesz a szerelmüknek, és bár volt rá remény, hogy a film happy enddel zárul, mégsem így lett.- S együtt vannak még?- Nem, viszont a bemutató után nosztalgiáztak, felkavarta őket. Végül is sok mindent végigéltek együtt. Először a férj akadályozta a szerelmüket, azzal fenyegette a feleségét, hogy elveszik tőle a gyeigazi macsó sosem fizetne egy nőért, ezt először éppen a társamtól hallottam Bódis Kriszta: „Ismeretterjesztő filmet akartam forgatni a melegekről, de aztán leszbikus barátaim elmeséltek egy különös szerelmi történetet.” rekeket, ha kiderül a melegsége. A falu is lenézte: nem elég, hogy roma, még meleg is. Mari 35 évesen, három gyerekkel döbbent rá, hogy van szerelem, s őt még sosem szerették igazán.- A kisebbségek megigézték, de úgy tűnik, a cigányoktól nem tud szabadulni.- Nem is akarok. Otthon érzem magam a kultúrájukban. És nagyon zavar, hogy ahelyett, hogy építenénk erre a kultúrára, vagy büszkék lennénk rá, mint sajátunk része, testvére, kirekesztjük őket, s többségük a szegénység miatt is képetelen visszatáncolni a perifériáról.- Miért, a rádiójuk, színházuk csak kirakat?- Nem az. A cigány értelmiség tisztában van vele, hogy meg kell őrizni írásban és minden módon a roma kultúrát. Ahogy a különböző (beás, romungro, oláh cigány) közösségek meg is őrizték évszázadok óta, az üldöztetések ellenére, a régi mesterségek (lókupeckedés, kosárfonás) és a vándorló életforma tiltása ellenére is.- Sokan támadják a cigányokat, hogy ők is tehetnek a sorsukról, az értelmiségük sem találja a kivezető utat a szegénységből.- Könnyű őket hibáztatni. Az ő vezetőik úgyanúgy széthúznak, mint a mieink. Egyébként viszont működik a társadalmuk, ahogy Bari Károly írja: „hagyományaink őriznek minket”. Erről szól előző dokumentumfilmem, az Amari Kris, mely egy készülő sorozat első része. Ez a film az oláhcigány-bíróságról a romani krisről szól, amely afféle rituális békéltető bíróság. Ezt a Magyar- országon legendának hitt, de máig élő, ősi hagyományt elsőként én filmeztem le Békés megyében. Érdekes, hogy külföldön ez a film sokkal több elismerést kapott, mint itthon.- Nincs kedve egy olyan nagymozit forgatni róluk, mint A cigánytábor az égbe megy vagy a Találkoztam boldog cigányokkal is?-De.- Két könyve, a Kemény vaj és a nemrégiben megjelent Artista is folytatása filmeknek, de ahogy hallom, a prostitúció keményebb diónak bizonyult. Még meg is fenyegették.- Ez is igaz, de nem ezért hagytam abba a sorozatot. Egyfajta cinikus közöny fogadta két filmemet, amit a prostituáltakról forgattam. Azt mondják, csak úgy adható el ez a téma, ahogy a kereskedelmi tévék csináják, vagyis p....k sétálnak az utcán. Pedig szörnyű világ az, ahol nőket adnak el, s gyereklányokkal kereskednek. Félnek, nem mernek feljelentést tenni, mert a réndőrők kisebb bűnnek tartják a futtatást, mint mást, ezért kiegyeznek a stricikkel. S egyébként is sokan azt gondolják, úgy kell a prostituáltaknak, ők választották, s úgyis visszavonják majd a feljelentést. Hát persze, hogy visszavonják, ha nem segít nekik senki. Amikor a futtatók megfenyegettek, én is féltem, megbeszéltem a párommal, az ismerőseimmel, de nem azért álltam le.” Többnyire félelemből teszik. Amerikában legalább vannak nőházak, ahova segítők menekítik azokat, akik ki akarnak szállni.- Megdöbbentem, amikor egyszer azt nyilatkozta, hogy nem bocsánatos bűn bordélyba menni, inkább szakadjanak szét családok, váljanak el, de ne higgyék el, hogy a prostituáltak oldják meg a gondjaikat.- Ma is ezt gondolom. Én nem a prostituáltakat ítélem el, hanem azokat a férfiakat vetem meg, akik nőket vásárolnak, kihasználnak és végső soron tönkretesznek. El tudja képzelni, hogy az a férfi, aki megvesz egjy másik embert, valakit, aki arra kényszerül, hogy eladja a testét, szóval, hogy egy ilyen férfi kölcsönös, egyenrangú kapcsolatban képes élni? Az én szememben ezek látszatházasságok, és a nők szenvednek benne.- Az a macsó, aki soha életében nem fizet egy nőért?- Inkább azt mondanám, hogy ez a férfiminimum... Egyszer egy pasi mondta ezt nekem...- Aztán meghívta vacsorázni...- Az már előbb volt, ő az élettársam, a gyerekeim apja. Szóval ő mondta, hogy a férfiakat köny- nyen megosztotta a politika, de ha valaki dicsekszik társaságban, hogy „kurvázni” volt, senki sem szól ellene, mert ez nem ok arra, hogy férfibarátságok szétmenjenek. Azt már én mondom, hogy milyen érdekes, egyetlen férfinak sem jutott még eszébe, hogy normális álláshoz és fizetéshez juttassa azokat a nőket, akik többnyire rémes élethelyzetben most a testüket árulják. Igaz b...ni könnyebb. Akkor kinek az érdeke a prostitúció?- Mikor lett ilyen harcos amazon?- Nem gondolom, hogy az vagyok. Régen azt hittem, mindenki azt vallja, amit én, hogy másságuk miatt senkit sem rekesztünk ki. Később beláttam, hogy nem így van, tehát csak ezért tűnök túl harcosnak.- A családja sosem kérte, hogy álljon le? Mondjuk, amikor a futtatók megfenyegették?- Akkor én is féltem, megbeszéltem a párommal és az ismerőseimmel, s mindenki mondott valamit. Ám végül nem emiatt nem készült el a futtatókról tervezett rész, hanem mert nem kaptam rá pénzt. Egyébként pedig nem tudom a munkámat elválasztani a magánéletemtől. Intim helyzetekben forgatok, barátságok szövődnek, sőt a Falusi románc forgatására gyakran levittem a családomat is. Nem tartok távolságot, mint esetleg más dokufilmesek, talán ezért mások az én filmjeim. Anyaként viszont arra is vigyázok, hogy Rebeka és Balázs semmiben ne szenvedjen hiányt Szerencsére az élettársam netes, otthon dolgozik, így sokat vagyunk négyesben. Bódis Kriszta született: 1967-ben Budapesten diploma: ELTE BTK pszichológia, esztétika szak család: Rebeka (9), Balázs Boldizsár (4) könyvei: Mind csak idegenyebb ág}' (2002, versek) Kemény vaj (2003, regény), Artista (2006, regény) válogatott filmográfia: Petra (1995), Egymás mellett (1997), Ott leszünk mi boldogok (1998-1999), Isten adóssága (1999-2001), Szegény kisfiú (2001), Rabszolgavásár I-II. (2000-2002), Amari kris (2005), Falusi románc (2004-2007) díjak: Háromszoros Tolerancia-díjas (1995, 1997, 2000), MTV Nívódíj (1997), Dialektus Antropológiai Filmfesztivál (Amari kris-fődíj, 2004), Bezeredj-díj (2005), Kamera Hungária (Amari kris-különdíj, 2006).
