Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-16 / 13. szám
2007. JANUÁR 16., KEDD PANORAMA Ömlik az olcsó munkaerő, egymillió román jönne Több mint egymillió román vállalna külfóldön munkát, derül ki a Nyílt Társadalomért Alapítvány nemrég elvégzett felméréséből. A napokban közzétett tanulmány szerint a 18 és 59 év közötti korosztály 11 százaléka szeretne munkavállalás céljából külföldre utazni, ez közel másfél millió embert jelent. Legtöbbjük Spanyol-, Olasz- vagy Németországban vállalna munkát. A jól fizető külföldi állásról álmodozó románok egynegyedének még semmilyen elképzelése nincs arról, hogyan valósíthatná meg tervét, 40 százalékuk már meg is kezdte az álláskeresést. Már most is kétmillió román van külföldön. A tanulmány szerint Moldvában és a Bánságban - magyarok által gyéren lakott vidékeken - a legerősebb az ideiglenes kivándorlási szándék, a két régióból elsősorban a falusi környezetben élő fiatal férfiak szeretnének Nyugaton dolgozni. A férfiak többnyire építkezéseken és a mezőgazdaságban keresnek munkát, míg az asszonyok házvezetőnőként képzelik el a külföldi megélhetést. Nem hivatalos források szerint már most is akár a kétmilliót is elérheti a jelenleg Nyu- gat-Európában - elsősorban Spanyol-és Olaszországban - dolgozó románok száma. ■ T. B. L. Gyurcsány Ferenc Szlovéniában tanulmányozza az euróbevezetést Egynapos hivatalos látogatásra hétfőn Szlovénia fővárosába, Ljubljanába érkezett Gyurcsány Ferenc. A magyar miniszterelnök részt vett az euró szlovéniai bevezetésének hivatalos ünnepségén. A magyar politikus lanez Jansa szlovén kormányfővel, Borút Pahorral, a szlovén szociáldemokrata párt elnökével, Francé Cukjati szlovén parlamenti elnökkel, valamint a Szlovéniában élő magyarság képviselőivel is találkozott. Szlovénia ez év január elsején vezette be az eurót, elsőként az Európai Unióhoz 2004 májusában csatlakozott tíz tagország közül. A kétmilliós alpesi ország csatlakozásával az euróövezet először bővült azóta, hogy az euró 2002. január elsején készpénzként megjelent. Tegnap egyébként teljessé vált az átállás, mivel kivonták a készpénz- forgalomból az 1991-ben bevezetett tolárt. A valutát március 1-ig még minden bankban és posta- hivatalban beváltják. ■ F. K. Róbert Fico Venezuelába látogat Róbert Fico azt tervezi, hogy hamarosan felkeresi Hugó Chávez venezuelai elnököt. A látogatás komoly diplomáciai bonyodalmakkal járhat, mivel Szlovákia fontos szövetségese, az Egyesült Államok és Hugó Chávez viszonya barátinak éppen nem mondható. Az elektromos szolgáltatók és telefontársaságok teljes visz- szaállamosításának tervét tegnap nyilvánosságra hozó Chávez egyik példaképe Fidel Castro, Róbert Fico pedig a múlt héten részt vett a kubai forradalom évfordulójára rendezett fogadáson. „Nem tudom megdicsérni ezért a látogatásért” - jelentette ki a Szlovák Televízió tegnapi politikai vitaműsorában Ián Kovar- cík, a koalícióban is szerepet vállaló HZDS parlamenti képviselője. Iván Miklós, az ellenzéki SDKÚ alelnöke szerint szégyen, hogy a kormányfő részt vesz ilyen ünnepségen. „További külföldi látogatásai csak rontják Szlovákia nemzetközi megítélését” - jelentette ki. ■ L. I. F. Kóka János energiatanácsot alakítana bizottsági ülés Önmérsékletet kért a politikusoktól Hernádi Zsolt Egyszerűbben juthatunk ausztrál vízumhoz Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a legnagyobb ellenzéki párt nyitott egy ilyen fórum létrehozására, ám csak ha az szakmai munkát végez. Hernádi Zsolt, a Mól elnöke önmérsékletet kért a politikusoktól, hogy az oroszmagyar kapcsolatot ne rontsák el rosszízű általánosító megjegyzésekkel. Hernádi Zsolt kijelentette, hogy Oroszország az olajszállításban az elmúlt 10 évben, a gázszállításban pedig 30 évben pontos, megbízható partner. A Mól elnöke hozzátette, egyelőre ne várjunk sokat az alternatív energiaforrásoktól, mivel azok versenyhátrányba hoznák az országot. ■ Nincs többé kegyelem irak Kivégezték Szaddám Húszéin két bűntársát Bagdadban Moszkva szankciókkal fenyegette Észtországot Oroszország gazdasági szankciókkal fenyegette meg Észtországot, amennyiben a balti ország lebontja azt a tallinni szobrot, amely a második világháborúban elesett szovjet katonáknak állít emléket. Az észt elnök január 11-én írta alá a katonasírokról szóló törvényt, amely lehetővé teszi a főváros szovjet háborús emlékművének elbontását. A törvényt az észt parlament kétharmados többséggel fogadta el. Avad al-Bandart (balra) és Barzan al-Tikritit ugyanabban a cellában akasztották fel, mint a rezsim rettegett vezetőjét, Szaddám Huszeint Hiába volt a nemzetközi tiltakozás, a síiták vezette iraki kormány felakasztatta a Szaddám Húszéin két társát, Barzan al-Tikritit és Avad al-Bandart. Europress-összeállítás Hétfőre virradóra az iraki fővárosban kivégezték Szaddám Húszéin két társát, a volt elnök féltestvérét, Barzan al-Tikritit és a Forradalmi Bíróság korábbi vezetőjét, Avad al-Bandart. Mindkét vádlottat ugyanabban a cellában érte a vég, ahol december 30-án az iraki diktátort. A három férfit az ítélet szerint együtt kellett volna kivégezni, az iraki kormány azonban úgy döntött, hogy csak a korábbi elnök halálbüntetését hajtják végre rögtön, miután a bíróság december 26-án elutasította az elítéltek fellebbezését. Az iraki belügyminisztérium emberei kínosan próbáltak ügyelni arra, hogy a kivégzések körülményei mindenben megfeleljenek a kívánalmaknak, ennek ellenére most is hibákat követtek el. Az akasztáson részt vett egyik belügyminisztériumi tisztségviselő szerint például Barzan al-Tikriti feje leszakadt a testéről, amikor megszorult a hurok. Az incidens valószínűleg tovább borzolja a szunniták kedélyeit, míg az iraki kormány szóvivője „istenijeinek” minősítette az esetet. Az elmúlt héten Dzsalal Tala- bani iraki elnök felszólította a bagdadi kormányt, hogy halassza el a kivégzést. Bán Ki Mun ENSZ-főtitkár, valamint a Humán Rights Watch emberi jogi szervezet is közbenjárt az iraki kormánynál azért, hogy ne hajtsák végre az ítéletet. Az EU német elnöksége is a halálbüntetés ellen foglalt állást. A két felakasztott férfit ugyanazért ítélték el, mint Szaddám Huszeint: bűnösnek sem a nato, sem az iraki illetékesek nem erősítették meg hazánk kibővített szerepvállalását az iraki hadsereg alakulatainak kiképzőprogramjában. A vasárnap Bagdadba látogató Szekeres Imre honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy a duplájára, körülbelül 30 főnyire emelnék az iraki fővárosban szolgáló magyar katonák számát. találták őket a Dudzsail síita faluban 1982-ben elkövetett mészárlásért, amely 148 halálos áldozatot követelt. Nem hivatalosan azonban Barzan al- Tikritinek a rettegett iraki titkosrendőrség, a Mukhabarat vezetőjeként elkövetett bűneiért kellett lakolnia, míg társa, Avad al-Bandar a Forradalmi Bíróság vezetőjeként emberek ezreinek halálra ítélésében vállalt szerepet. Az újabb kivégzés nemzetközi felháborodást keltett. „Egy embernek sincs joga elvenni egy másik ember életét, a halálbüntetés minden formáját elítéljük, függetlenül attól, hogy kin és miért hajtják végre” - jelentette hétfőn liam fox, a brit konzervatívok védelmiminiszter-je- löltje elfogadta Szekeres Imre meghívását, és Magyarországra látogat. A brit politikus a múlt héten élesen kritizálta hazánk külföldi szerepvállalásait, és annak a véleményének adott hangot, hogy fel kellene függeszteni az ország NATO- tagságát, alacsonyan tartott védelmi kiadásaink miatt. ki Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Hasonlóan reagált Romano Prodi is. Az olasz miniszterelnök azt kezdeményezte, az ENSZ fogadjon el moratóriumot a halálbüntetés egész világra kiterjedő tilalmáért. India, Kína és Oroszország is elítélte az ítélet végrehajtását. „Nem a sorozatos kivégzések, hanem egy, a különféle vallási felekezetek közötti párbeszéd teremthet csak békét Irakban” - jelentette ki Mihail Kaminyin moszkvai külügyi szóvivő. Az Egyesült Államok ezzel szemben közölte: „az iraki kormány csak igazságot szolgáltat azokért a rettenetes bűnökért, amelyeket ezek az emberek elkövettek”. George Bush amerikai elnök a hír közzététele előtt néhány órával adott interjújában kijelentette: személy szerint nem bosszúszomjas, de örül, hogy „Szaddám Húszéin és követői elnyerik büntetésüket”. A magyar Külügyminisztérium szóvivője a kivégzésekkel kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni. „Az ügyben közvetlenül nem vagyunk érintettek, és korábban, Szaddám Húszéin kivégzésének alkalmával már nyilvánosságra hoztuk álláspontunkat” - mondta lapunk kérdésére Polgár Viktor. Bizonytalan a további magyar részvétel Az energiastratégia és az ahhoz kapcsolódó feladatok áttekintése lenne egyebek mellett a feladata a nemzeti energiatanácsnak, amelynek létrehozásáról Kóka János gazdasági miniszter az Országgyűlés gazdasági és külügyi bizottságának együttes ülésén hétfőn Budapesten beszélt. A testület tagja lenne a kormány, az ellenzék, a civil szféra, az érintett vállalatok, valamint a Magyar Tudományos Akadémia képviselője. Feladata lenne a tanácsnak az is, hogy § például megvitassa, van-e szűk- 2 ség újabb atomerőmű építésére | a paksi üzemidejének meghosz- | szabbítása és kapacitásbővítése £ mellett. A Mól elnöke az alternatív energiáról, Kóka az atomerőműről vitatkozna ezentúl A magyarok az interneten percek alatt juthatnak ausztráliai turista- vagy üzleti vízumhoz. Az okirat, amely mostantól ingyenes, három hónapos tartózkodásra jogosít fel. A budapesti ausztrál követség közleménye kiemeli, hogy hazánk azért részesül ilyen kedvezményben, mivel az Ausztráliába utazó magyar állampolgárok vízumfegyelme „példaértékű”. Újraindulhat a békefolyamat condoleezza rice amerikai külügyminiszter közel-keleti kőrútjának első valódi sikereként újra tárgyalóasztalhoz ülnek a palesztinok az izraeli vezetéssel. A politikus asszony erről Ehud Óimért izraeli miniszterelnökkel tartott megbeszélése után beszélt. Mahmud Abbasz palesztin elnök jelezte, kész részt venni a megbeszéléseken. Condoleezza Rice sikerrel járt @ TOVÁBBI HÍREK: www.reggel.hu I 7
