Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
2007-01-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám
5 2007. JANUÁR 14., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA földgáz Egyelőre csak egy nyolcemeletnyi magas fúrótorony utal arra, hogy Makó környékén hatalmas szénhidrogén-lelőhelyet fedeztek fel több mint hat kilométer mélyen a föld alatt. Ám ha minden jól alakul, újraírhatjuk a kifogyó hazai gázkészletekről szóló történeteket. KINCS VAGY DÉLIBÁB A DÉL-ALFÖLDÖN Optimista jóslatok szerint Magyarország negyvenévi gázfogyasztását fedezheti a Makói-árokban talált lelőhely. A borúlátók még abban is kételkednek, érdemes-e egyáltalán kitermelni a hatezer méteres mélységben található szénhidrogént. Vég Márton- Gyükeri Mercédesz Egy hete kelt lábra a hír, miszerint a Csongrád megyei Földeák és Ófóldeák között félúton, Makó környékén hatalmas - a becslések szerint 80 kilométer hosszú és 35 kilométer széles - fóldgázmezőre bukkant a kanadai illetőségű, de az egyesült államokbeli Denver központú Falcon olaj- és gázipari cég tulajdonában lévő TXM Olaj- és Gázkutató Kft. A hír igaznak bizonyult, de a legtöbb beszámolóból kimaradt, hogy a cég már 2006 elején gyakorlatilag biztos volt abban, hogy a Makói-árok akár 600 milliárd köbméter gáznál is többet rejthet magában, hiszen a 2005-ben kezdett szeizmikus | mérések kecsegtető eredmény- £ nyel záródtak. A „bukkantak” | szóból ráadásul arra lehetett kö- g vetkeztetni, hogy a kanadai-ma- £ gyár céget esetleg meglepetésként érte a föld alatti sikeres kutakodás, holott erről természetesen nincs szó. Viszonylag ritkán fordul ugyanis elő, hogy egy olaj- és gázkutató cég találomra kezd el fúrni a dél-alföldi szántóföldek kellős közepén. Az is nehezen képzelhető el, hogy a Falcon/ TXM vállalkozásnak épperf lett volna 150 millió felesleges dollárja, vagyis majdnem 30 milliárd forintja, amelynek elköltésére nem talált más módot, mint a makói projekt beindítását. ■ A dél-alföldi szénhidrogénmező kutatása több mint 150 millió dollárját emésztette fel a kanadai vállalkozásnak. Valószínűsíthető, hogy a társaság nem ment volna csődbe, ha szénhidrogén helyett csak dinoszauruszcsontokat találnak, ekkora összeget mégis kevés cég kockáztat megfelelő garanciák nélkül. Ráadásul a fúrás helyszínének kiválasztása sem hasra- ütés-szerűen történt, hiszen a Makói-árokban már a korábbi évtizedekben is folytak kutatások: Hódmezővásárhelyen például 5842,5 méter mélyre is lementek 1972-ben, de végül sikertelenül zárult a nagyszabású akció. Most bátrabbnak bizonyultak az olajmérnökök, hiszen a fúrófej ezúttal 6085 méteren állt meg, ami a földgázmező megtalálásán túl új magyarországi rekordot is jelentett. „A földgázkincs kitermelésére technikailag már jövő hónaptól képesek lennénk, de csak fél év múlva lehet teljes bizonyossággal megmondani, hogy mi•Holmiról A Dallas című sorozatból ismert, hatalmas fúrótornyot egyszerű halandó nem közelítheti meg. A horvát tulajdonban lévő berendezést hamarosan Szentesre szállítják át. lyen mértékben nyerhető ki gazdaságosan a földgáz” - mondta Marc A. Bruner. A Falcon elnöke és vezérigazgatója hozzátette, hogy a makói vállalkozás napi szinten 50 millió forintba kerül, de a további munkálatoknak is biztos az anyagi fedezete. A feltárásra alkalmazott és a kitermelésre alkalmazandó technológiáról amúgy keveset lehet tudni. A hivatalos források ugyanis csak annyit mondanak, hogy a gázkészlet „hagyományos módon nem”, kizárólag egy különleges technológiával hozható felszínre. Információink szerint a Magyarország fogyasztását negyven évre kielégítő gáz nem egybefüggően, hanem széttöredezve, elkülönülő üledékkő- zetrészekbe ágyazódva helyezkedik el 250 Celsius-fokos hőségben, ezért kizárólag a hidraulikus kőzetrepesztéses módszer vezethet eredményre. Ez magyarul annyit jelent, hogy homokos vizet préselnek a kőzetek repedéseibe, így próbálva áramlásba hozni az ott megbúvó földgázt, mely a keletkező nyomás- különbségek miatt elvileg a kút felé áramlik, ahonnan hagyományos módon hozzák felszínre. Ez azonban csak a jövő zenéje, hiszen jelenleg még csak a mintegy nyolc emelet magas fúrótorony magasodik az ég felé. Igaz, már nem sokáig csodálható meg a párját ritkító látványosság - a januári napsütésben akár délibábnak is vélhetné az Alföld népe -, ugyanis a tervek szerint heteken belül lebontják, hogy Szentes környékén, egy másik próbafúrásnál állítsák fel újra. A Dallas című filmsorozatból jól ismert berendezést az egyszerű halandó nem közelítheti meg, mivel a telepen szigorú biztonsági előírások vannak érvényben. A szabályokat - például, hogy robbanásveszély miatt rágyújtani csak a kijelölt helyen szabad - a biztonság kedvéért a magyar és az angol mellett arabul és horvátul is tudomására hozzák a vendégeknek. Az arab nyelvű figyelmeztetések ottlétének okára nem derült fény a zord és barátságtalan helyen, a horvát azonban mindenképpen ésszerűnek mondható, hiszen a fúróberendezés egy horvát cég tulajdonát képezi, így a fúrást is délvidéki úriemberek végzik. A munkások jelenléti tábláját böngészve az is hamar egyértelművé vált, hogy a környék munkanélküliségi problémáját nem itt fogják orvosolni, ugyanis magyar nevet csak elvétve lehetett felfedezni. A rozsdás sorompót kezelő biztonsági őr azonban magyar volt, így talán a ránk jellemző vendégszerető módon közölte viccesen: „A szabályokat betartani, különben lőnek! Ha nem tartják be, az nekem nyolc, nem én leszek hulla”. Csak remélni lehet, hogy a nap 24 órájában működő fúrótorony által kibocsátott kellemetlen zaj miatt rosszul hallottuk az elhangzottakat, vagy félreértettük, és tényleg nevetni kellett volna. Mindenesetre főnöki utasítás miatt a helyszínen semmilyen szakmai információval nem tudtak szolgálni - néhány percig volt rá remény, hogy egy kanadai illetékes válaszol néhány kérdésre, ám végül nem jött elő az irodájából -, így annyival kellett megelégedni, hogy a le-fel mozgó szerkezet stabil, az erős szél meg se kottyan neki. Ami viszont lényeges: hiába nyugszik a földgáz a magyar földben, kitermelve mégsem lesz állami tulajdon. Az a korszak ugyanis 1989-ben véget ért, a jelenleg hatályos törvények értelmében, ha a bányavállalkozó megfizeti’a 12 százalékos bányajáradékot, akkor automatikusan az ő tulajdonába megy át a gázvagy ásványkincs. A törvény 1993-as elfogadásakor az volt az érv, hogy a gázkutatás túlságosan kockázatos vállalkozás ahhoz, hogy az adófizetők pénzéből lássanak neki. A tároló már készül A MÚLT HÉTEN (RTA ALÁ a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, a Mól Nyrt és az MSZKSZ Biztonsági Földgáztároló Zrt a stratégiai gáztároló építéséről szóló szerződést. A tároló a tervek szerint 2010-től napi 20 millió köbméter gázt biztosíthat a hazai ellátó- rendszer számára másfél hónapon keresztül Az 1,2 milliárd köbméter kapacitású tároló a jelenleg is termelő Szőreg-1 földgázmezőn kap helyet. A napi Átlagos fogyasztás 38-40 millió köbméter, a magyar hálózat napi 99 millió köbméter csúcsfogyasztást bír el. A hazai termelés ennek alig tizede, míg nagyjából fele vehető ki a meglévő, összesen 3,4 milliárd köbméteres tárolókból. A150 MILLIÁRD forintos beruházás terve tavaly, nem sokkal azután született meg, hogy január elején problémákat okozott a hazai gázellátásban is az ukrán-orosz vita. Az orosz Gazprom, amely a hazai fogyasztás 70 százalékát is szállítja, az ezer köbméterenkénti 50 dolláros ár helyett a világpiaci - Magyarországnak is számlázott - 230 dollárt várta el. Mikor Kijev ezt elutasította, elzárták a gázcsapokat. A kiesést az ukránok úgy pótolták, hogy megcsapolták a tranzitvezetékeket. Megoldhatja a gondokat a makói gázmező A makói felfedezés mindenképpen reményt kelthet - persze ha kitermelés is követi majd. A jelenleg ismert hazai földgázkészlet -' 73 milliárd köbméter - ugyanis 20-25 éven belül kimerül. Magyarországon jelenleg 11 cég 210 engedély alapján kutathat szénhidrogén-lelőhelyek után. Próbafúrásokra a Mól Nyrt. több mint száz helyen kapott lehetőséget szerte az országban, míg az amerikai tulajdonban lévő Magyar Horizont Energia Kft. elsősorban a Dunántúlon próbálkozik. A txm. hasonlóan a többi kilenc céghez, egy viszonylag kis területen vizsgálódik a föld alatt. A Mól ugyanakkor az INA-val közösen a magyar-horvát határ mindkét oldalán kutat szénhidrogén-lelőhelyek után - egyelőre nem tudni, milyen sikerrel. A TXM kis területen vizsgálódott, mégis sikert érhet el a Makói-árokban
