Somogyi Hírlap, 2007. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

2007-01-14 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 2. szám

5 2007. JANUÁR 14., VASÁRNAP A HÉT TEMAJA földgáz Egyelőre csak egy nyolcemeletnyi magas fúrótorony utal arra, hogy Makó környékén hatalmas szénhidrogén-lelőhelyet fedeztek fel több mint hat kilométer mélyen a föld alatt. Ám ha minden jól alakul, újraírhatjuk a kifogyó hazai gázkészletekről szóló történeteket. KINCS VAGY DÉLIBÁB A DÉL-ALFÖLDÖN Optimista jóslatok szerint Magyarország negyven­évi gázfogyasztását fedez­heti a Makói-árokban ta­lált lelőhely. A borúlátók még abban is kételked­nek, érdemes-e egyálta­lán kitermelni a hatezer méteres mélységben található szénhidrogént. Vég Márton- Gyükeri Mercédesz Egy hete kelt lábra a hír, misze­rint a Csongrád megyei Földeák és Ófóldeák között félúton, Ma­kó környékén hatalmas - a becslések szerint 80 kilométer hosszú és 35 kilométer széles - fóldgázmezőre bukkant a kana­dai illetőségű, de az egyesült államokbeli Denver központú Falcon olaj- és gázipari cég tulaj­donában lévő TXM Olaj- és Gáz­kutató Kft. A hír igaznak bizonyult, de a legtöbb beszámolóból kimaradt, hogy a cég már 2006 elején gya­korlatilag biztos volt abban, hogy a Makói-árok akár 600 milliárd köbméter gáznál is töb­bet rejthet magában, hiszen a 2005-ben kezdett szeizmikus | mérések kecsegtető eredmény- £ nyel záródtak. A „bukkantak” | szóból ráadásul arra lehetett kö- g vetkeztetni, hogy a kanadai-ma- £ gyár céget esetleg meglepetés­ként érte a föld alatti sikeres ku­takodás, holott erről természete­sen nincs szó. Viszonylag ritkán fordul ugyanis elő, hogy egy olaj- és gázkutató cég találomra kezd el fúrni a dél-alföldi szántóföldek kellős közepén. Az is nehezen képzelhető el, hogy a Falcon/ TXM vállalkozásnak épperf lett volna 150 millió felesleges dol­lárja, vagyis majdnem 30 milli­árd forintja, amelynek elköltésé­re nem talált más módot, mint a makói projekt beindítását. ■ A dél-alföldi szénhidro­génmező kutatása több mint 150 millió dollár­ját emésztette fel a ka­nadai vállalkozásnak. Valószínűsíthető, hogy a tár­saság nem ment volna csődbe, ha szénhidrogén helyett csak dinoszauruszcsontokat találnak, ekkora összeget mégis kevés cég kockáztat megfelelő garanciák nélkül. Ráadásul a fúrás helyszí­nének kiválasztása sem hasra- ütés-szerűen történt, hiszen a Makói-árokban már a korábbi évtizedekben is folytak kutatá­sok: Hódmezővásárhelyen pél­dául 5842,5 méter mélyre is le­mentek 1972-ben, de végül si­kertelenül zárult a nagyszabású akció. Most bátrabbnak bizo­nyultak az olajmérnökök, hiszen a fúrófej ezúttal 6085 méteren állt meg, ami a földgázmező megtalálásán túl új magyaror­szági rekordot is jelentett. „A földgázkincs kitermelésé­re technikailag már jövő hónap­tól képesek lennénk, de csak fél év múlva lehet teljes bizonyos­sággal megmondani, hogy mi­•Holmiról A Dallas című sorozatból ismert, hatalmas fúrótornyot egyszerű halandó nem közelítheti meg. A horvát tulajdonban lévő berendezést hamarosan Szentesre szállítják át. lyen mértékben nyerhető ki gaz­daságosan a földgáz” - mondta Marc A. Bruner. A Falcon elnö­ke és vezérigazgatója hozzátette, hogy a makói vállalkozás napi szinten 50 millió forintba kerül, de a további munkálatoknak is biztos az anyagi fedezete. A feltárásra alkalmazott és a kitermelésre alkalmazandó technológiáról amúgy keveset le­het tudni. A hivatalos források ugyanis csak annyit mondanak, hogy a gázkészlet „hagyomá­nyos módon nem”, kizárólag egy különleges technológiával hoz­ható felszínre. Információink szerint a Magyarország fogyasz­tását negyven évre kielégítő gáz nem egybefüggően, hanem szét­töredezve, elkülönülő üledékkő- zetrészekbe ágyazódva helyez­kedik el 250 Celsius-fokos hő­ségben, ezért kizárólag a hidra­ulikus kőzetrepesztéses mód­szer vezethet eredményre. Ez magyarul annyit jelent, hogy ho­mokos vizet préselnek a kőzetek repedéseibe, így próbálva áram­lásba hozni az ott megbúvó föld­gázt, mely a keletkező nyomás- különbségek miatt elvileg a kút felé áramlik, ahonnan hagyomá­nyos módon hozzák felszínre. Ez azonban csak a jövő zené­je, hiszen jelenleg még csak a mintegy nyolc emelet magas fú­rótorony magasodik az ég felé. Igaz, már nem sokáig csodálha­tó meg a párját ritkító látványos­ság - a januári napsütésben akár délibábnak is vélhetné az Alföld népe -, ugyanis a tervek szerint heteken belül lebontják, hogy Szentes környékén, egy másik próbafúrásnál állítsák fel újra. A Dallas című filmsorozatból jól ismert berendezést az egysze­rű halandó nem közelítheti meg, mivel a telepen szigorú biztonsá­gi előírások vannak érvényben. A szabályokat - például, hogy robbanásveszély miatt rágyújta­ni csak a kijelölt helyen szabad - a biztonság kedvéért a magyar és az angol mellett arabul és hor­vátul is tudomására hozzák a vendégeknek. Az arab nyelvű fi­gyelmeztetések ottlétének oká­ra nem derült fény a zord és ba­rátságtalan helyen, a horvát azonban mindenképpen éssze­rűnek mondható, hiszen a fúró­berendezés egy horvát cég tulaj­donát képezi, így a fúrást is dél­vidéki úriemberek végzik. A munkások jelenléti tábláját böngészve az is hamar egyértel­művé vált, hogy a környék mun­kanélküliségi problémáját nem itt fogják orvosolni, ugyanis ma­gyar nevet csak elvétve lehetett felfedezni. A rozsdás sorompót kezelő biztonsági őr azonban magyar volt, így talán a ránk jel­lemző vendégszerető módon kö­zölte viccesen: „A szabályokat betartani, különben lőnek! Ha nem tartják be, az nekem nyolc, nem én leszek hulla”. Csak remélni lehet, hogy a nap 24 órájában működő fúróto­rony által kibocsátott kellemet­len zaj miatt rosszul hallottuk az elhangzottakat, vagy félreértet­tük, és tényleg nevetni kellett volna. Mindenesetre főnöki uta­sítás miatt a helyszínen semmi­lyen szakmai információval nem tudtak szolgálni - néhány percig volt rá remény, hogy egy kana­dai illetékes válaszol néhány kérdésre, ám végül nem jött elő az irodájából -, így annyival kel­lett megelégedni, hogy a le-fel mozgó szerkezet stabil, az erős szél meg se kottyan neki. Ami viszont lényeges: hiába nyugszik a földgáz a magyar föld­ben, kitermelve mégsem lesz ál­lami tulajdon. Az a korszak ugyanis 1989-ben véget ért, a je­lenleg hatályos törvények értel­mében, ha a bányavállalkozó megfizeti’a 12 százalékos bánya­járadékot, akkor automatikusan az ő tulajdonába megy át a gáz­vagy ásványkincs. A törvény 1993-as elfogadásakor az volt az érv, hogy a gázkutatás túlságo­san kockázatos vállalkozás ah­hoz, hogy az adófizetők pénzéből lássanak neki. A tároló már készül A MÚLT HÉTEN (RTA ALÁ a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség, a Mól Nyrt és az MSZKSZ Bizton­sági Földgáztároló Zrt a stratégiai gáztároló építésé­ről szóló szerződést. A tároló a tervek szerint 2010-től na­pi 20 millió köbméter gázt biztosíthat a hazai ellátó- rendszer számára másfél hónapon keresztül Az 1,2 milliárd köbméter kapacitá­sú tároló a jelenleg is terme­lő Szőreg-1 földgázmezőn kap helyet. A napi Átlagos fogyasztás 38-40 millió köbméter, a magyar hálózat napi 99 mil­lió köbméter csúcsfogyasz­tást bír el. A hazai termelés ennek alig tizede, míg nagy­jából fele vehető ki a meglé­vő, összesen 3,4 milliárd köbméteres tárolókból. A150 MILLIÁRD forintos be­ruházás terve tavaly, nem sokkal azután született meg, hogy január elején problé­mákat okozott a hazai gázel­látásban is az ukrán-orosz vita. Az orosz Gazprom, amely a hazai fogyasztás 70 százalékát is szállítja, az ezer köbméterenkénti 50 dol­láros ár helyett a világpiaci - Magyarországnak is szám­lázott - 230 dollárt várta el. Mikor Kijev ezt elutasította, elzárták a gázcsapokat. A kiesést az ukránok úgy pótolták, hogy megcsapolták a tranzitvezetékeket. Megoldhatja a gondokat a makói gázmező A makói felfedezés mindenképpen reményt kelthet - persze ha kitermelés is követi majd. A jelenleg ismert hazai földgázkészlet -' 73 milliárd köbméter - ugyanis 20-25 éven belül kimerül. Magyarországon jelenleg 11 cég 210 engedély alapján kutathat szénhidrogén-lelőhelyek után. Próbafúrásokra a Mól Nyrt. több mint száz helyen kapott lehetőséget szerte az országban, míg az amerikai tulajdonban lévő Magyar Horizont Energia Kft. elsősor­ban a Dunántúlon próbálkozik. A txm. hasonlóan a többi kilenc céghez, egy viszonylag kis terüle­ten vizsgálódik a föld alatt. A Mól ugyanakkor az INA-val közösen a magyar-horvát határ mindkét oldalán kutat szénhidrogén-lelő­helyek után - egyelőre nem tudni, milyen sikerrel. A TXM kis területen vizsgálódott, mégis sikert érhet el a Makói-árokban

Next

/
Thumbnails
Contents