Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-29 / 303. szám
14 TÖRTÉNELEM SOMOGYI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 29., PÉNTEK A bombázás jelszava: Tora-Tora-Tora! emlékezés Exkluzív riport Muranaka Kazuo japán őrnaggyal, Pearl Harbor bombázójával vesztésünk 1942. június 17-én. Táviratkódunk ismeretében az amerikaiak csapdába csalták a japán flottát. Az amerikai gépek megtámadták a Hirjút is, repülőgép-anyahajónkat. Az elsők között emelkedtem a levegőbe, és társaimmal azonnal vadászgépek zárótüzébe kerültünk. A légtér dugig volt a hajó körül, hat szemünk nem futotta volna másodpercenként felmérni, ki repül mögöttünk, mellettünk. Légi harcban gyakran kialakulnak küzdőpárok, de itt mindenki lőtt mindenkire. Három amerikai gépet szitává lőttem. A harmadik lelövése után az én gépemet is találat érte, és sebesülten kényszerleszállást hajtottam végre. A csatát elvesztettük, de a Hirjút megmentettük. Ezt követően elkeseredett harcokban egyenként elveszítettük szerzett területeinket. Gyógyulásom után a csendesóceáni légi csatákban harcoltam Sólomon-szigetek, Új-Gui- nea, Guam, Borneó, Jáva és Port Darwin felett. Aztán Szingapúrba kerültem oktatópilótának, majd előléptettek zászlóssá, és Nagaszakiba, az ómurai légi támaszpontra vezényeltek. Ott az oita feletti légi harcok résztvevőjeként értem meg a háború végét, de előtte '45. július 24-én még egy amerikai gépet lelőttem.- Vadászrepülőknél a „rangot” a lelőtt gépek száma adja. Ön hol állt a sorban? Kilenc ellenséges gépet szedtem le, ebből hat lelövését visz- szaigazolták.- Mikortól sejtette, hogy Japán elveszti a háborút? Ónisi altengernagy megalapította a Kamikaze öngyilkos alakulatot. Attól kezdve csak a becsületért harcoltunk, hogy a kapitulációnk ne legyen feltétel nélküli. Mi, japánok az ilyesmihez nem szoktunk hozzá... 1945. augusztus 9-én az epicentrumtól 30 kilométerre végignéztem a Nagaszakira ledobott atombomba robbanását. Tudtam, hogy mindennek vége, a kapitulációhoz semmi feltételünk nem lehet...- Hogyan alakult sorsa a háború után? A légierőnél helyezkedtem el, egészen a nyugdíjig. Hajh, az idő nem áll meg! 82. évemben járok, hajh, a fiatalság...! Arcán kisimulnak a ráncok, újra megjelenik a csibészes mosoly, mint ha ma is 23 éves lenne... Muranaka Kazuo részt vett Perl Harbor bombázásában. Sosem felejti el azt a megrázó napot. Doma-Mikó István Szinte magam is kételkedem, hogy az események után közel hatvan évvel Kjúsú szigeti házában együtt teázom a legendás vadászpilótával, aki a történelemnek nem tanúja-formálója volt! A szikár kis ember 70 év körülinek látszik, de a mosolya örökifjú és csibészes, mintha ma is a botkormányt szorítva törne át a zárótűzön, próba szerencse, lesz, ami lesz! Nem érzékeli, hogy felesége körülöttünk serénykedik, s a teríték félóránként változik (zöld tea, jegeskávé, zselé, édesbab, sütemény) csak mesél, mesél, mesél... ról: „Fucsita kapitány egyfolytában a felderítőgépek rádiójelentését hallgatta. A töb-bi gépen szálló pilóta is a honolulu-i adót figyelte. A Hiryú repülőgépanyahajó első osztályú vadászpilótája, Muranaka Kazuo őrmester élete végéig felejthetetlen adást hallgatott. Egy kedves kislányhang Az aranyos kis- csikót énekelte japánul. Másfél óra múlva mi lesz a sorsa ezeknek a kedves gyerekeknek - gondolta, és nem volt képes tovább | hallgatni." adott meg, s ebből arra következtettem, hogy Hawaiiba tartunk. December 8-án hajnalra mintegy száz kilométerre a partjaitól megálltunk. Nyilvánvaló volt, hogy támadásra készülünk. 23 éves voltam, fiatal, erős, tettre kész. Zeroszen egyszemélyes vadászgépem a legmodernebb: 1100 lóerős, maximális sebessége 565 kilomé- ter/óra. Teli tankkal 2375 kilométert repült. Rendkívüli gyors irányváltoztatásra tervezték. 6 óra öt perckor kaptuk meg a felszállási parancsot. A támadásban 350 gépünk vett részt (78 vadászgép, 129 kétszemélyes bombázó, 143 harmincszemé- lyes nehézbombázó), és besegített 5 tengeralattjárónk is. Huszonhat rajjal támadtunk. Én - tizedmagammal - az első rajban emelkedtem a levegőbe a Hirjú repülőgép-anyahajéról, és az elsők között érkeztem Pearl Harbor főié. A hajnali levegőben tisztán kivehettük a várost. Csendesnek és meseszerűnek hatott. A messze alattam szálló bombázók miniatűr szárnyai csillogtak, mintha aranyport szórnánk az alvó városra. Aztán hirtelen megtört a varázs, és a légelhárító ütegek elkezdtek köpködni ránk, igaz, nem sok kárt tettek bennünk. Mi bombázóinkat védve felettük köröztünk, azok pedig „megszórták” a kikötőt. Égtünk a türelmetlenségtől, de az amerikai vadászgépekre hiába vártunk. Aztán egyikünk zuhanóba kapcsolt, mi pedig huss! - egyként utána, rá a reptéren parkoló gépekre. Elhúztunk felettük, és istenesen megsoroztuk őket. Géppuska- tüzünktől 40 vadász kapott lángra és sorban robbantgattak, csak az óriásokat lőttük hiába. Valószínűleg javítás miatt leszerelték róluk a tartályokat. Az amerikai haditengerészet 6 óra 53 perckor adta le az első segélykérő táviratot, amikor már javában állt a bál! A robbanások, légvédelmi ütegek és a sorozatlövések dobhártyát re- pesztettek. Szerencsénkre mi abból nem sokat hallottunk saA japánok már hónapokkal az 1941. decemberi támadás előtt felépítették a kikötő makettjét- Muranaka úr, Ön szerint miért tört ki háború Japán és Amerika között? A negyvenes évek elején Japán ereje teljében, Ázsia és a csendes-óceáni szigetvilág vezető hatalma volt. Területszerzései ütköztek a terjeszkedő Amerikával, s ezt tárgyalással próbálta rendezni. Diplomatáink első javaslata szerint lemondunk a szerzett területek nagy részéről, s ha ezzel Amerika nem éri be, életbe lép a második verzió: a külföldi energiaforrásokat kivéve minden szerzeményről lemondunk. Az amerikaiak megfejtették kormányunk titkos táviratkódját, és javaslataink elhangzása előtt mindkét verziót „kilőtték”. Követelték, hogy Japán külföldi energiaforrásait is adja fel. Ebbe csak háborúvesztes fél menne bele, hiszen megbénítaná országunkat. A „rendezési terv” felért egy hadüzenettel.- Volt-e előjele a háborúnak? A lakosság érezte, hogy a két ország addig baráti kapcsolatai befagytak, de háborúra nem számított. Pearl Harbor bombázása perceiben a japán mozik az amerikai Elfújta a szélt vetítették Gary Cooper főszereplésével.- Ön részt vett Pearl Harbor bombázásában, a háború kirobbantásában. Hogyan tudná feleleveníteni azt? Támadó-egységünk 1941. november 26-án reggel 6 órakor indult Japán legészakibb támaszpontjáról, Saekivanról, hat re p ü 1 őgé p-a ny a hajón. Titkos parancsunk a cél koordinátái helyett csak egy hosszúsági fokot A japán őrmester élete végéig nem felejti el a bombázást megelőző rádióadást Bombák hullanak Pearl Harborra. Az amerikai hadsereg négyszázötven repülőgépét veszítette el a földön, illetve tizenegyet a levegőben a tora japánul TiöRts, háromszor mondva a jelszó, amely 1941. december 8.-án elindította Pearl Harbor bombázását, Japán hadba lépését Amerika ellen. A hatvanas években bestsellere lett az eseményeket felelevenítő Tora-tora-tora című könyv, 1970-ben nagy sikert aratott megfilmesítése. Mindkettő megemlékezik Muranaka vadászpilótákiderült, hogy megfejtették vezérkarunk távirati kódját, és vártak bennünket. A modernebb repülőgép-anyahajóikat az éj leple alatt kifuttatták, az otthagyott hadianyagot és legénységet pedig feláldozták, nehogy gyanút fogjunk.- Hogyan vélekedett a daiho- nei a történtekről? Vezérkarunk teljes győzelemnek tartotta. Az ellenség 450 gépet vesztett lent, és 14-et a levegőben, mi összesen huszonkilencet. Mégis úgy éreztem, hogy előre iszunk a medve bőrére. Amerika nagy ország. A vezérkar elhallgatta, hogy a támadók egyike, Szakamaki zászlós lett a háború első hadifoglya azzal, hogy kétszemélyes mini-tenger- alattjárójával belegabalyodott az amerikai halászhálókba.- Térjünk vissza. Kérem, mesélje el, hogyan folytatódott katonai pályafutása? A háborújában nagy fordulatot jelentett a midwayi csatáját felpörgetett motorjaink bőgősétől. Lent az egyre szélesedő tűztengerből sűrű, fekete füst szállt fel. A legénységi laktanya lakói észrevették, hogy velük nem sokat törődünk, és egyre szemtelenebbül lőttek bennünket. Vadászgépeinknek öt üzemanyagtankja van, a szárnyakon kettő-kettő, és a törzs alatt egy kisebb. Nálam az utóbbit átlőtték, de csodával határos módon nem robbantam fel, csak a pilótakabin padlójára folyt az üzemanyag, tocsogtam benne! Csatlakoztam az üresen visszatérő bombázóinkhoz, mielőtt robbannék. Egy búcsúpillantás a Gyöngy-öbölre, és csodálkozva láttam, hogy a tűzvész közepén érintetlenül áll az amerikaiak három óriástartálya. Mintha di- rekt megkíméltük volna! Pedig ha az a több száz tonna üzemanyag akkor felrobban...!- Váratlanul érte-e a támadás az amerikaiakat? A légelhárításuk annál gyorsabban reagált! A háború után fL.?~ < Muranaka Kazuo ^ őrnagy részt vett Pearl Harbor bombázásában
