Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-28 / 302. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP somogyi hírlap - 2006. december 28., csütörtök Hatvanmilliós repceiizemti busz a városi forgalomban Akár vétek is lehet a finom étek biogazdaság Egyre többen tekintik szívügyüknek az egészséges életmódot A városi forgalomba egyszerre három tesztbuszt vet be a Kapos­vári Tömegközlekedési Zrt. Az év elején pedig egy új német busszal ajándékozzák meg a cé­get; ám az öröm nem teljes, mi­vel ezt is csak próbára veszik át. A bioetanol-üzemű Scaniát ismét forgalomba állították. Ka­rácsonytól január közepéig ez­zel szállítják az utasokat. Csapó József, a zrt. vezérigazgatója la­punknak azt mondta: jövőre is folytatják az innovációs tevé­kenységet. Napokon belül az Iris vállalat Cross Way típusú járművét kapják meg rövid tesztre. Az 50 személyes, elővá­rosi busznak létezik egy városi forgalomra gyártott változata; ez a modell és a Scania igen­csak foglalkoztatja a zrt.-t, ma­gyarázta a vezérigazgató. A cégnek járművek beszerzé­sére a jövő év végén vagy 2008 elején lesz lehetősége. Addig is januárban még „befogadnak” egy repceolaj-üzemű teszt­buszt, amelynek ára közel 60 millió forint. Az, hogy végül me­lyik modellt zárják szívükbe a városlakók, csak hetek múlva derül ki. ■ Harsányi Miklós Önkéntesnek hívták az állástalan somogyi fiatalokat Az európai önkéntes szolgálat le­hetőségeiről tartott előadást mun­kanélküli fiataloknak a Compass Európai Ifjúsági Közösségért Egyesület a munkaügyi központ kaposvári kirendeltségén. Eglyné Katona Andrea alelnök elmondta: lehetőséget kívánunk biztosítani, hogy a fiatalok az általuk kivá­lasztott országban és munkakör­ben fél, illetve egy évet dolgozza­nak, s tapasztalatot szerezzenek. Az előadáson a Mobilitás szakem­berei arról a pályázati rendszerről is beszámoltak, amely lehetővé te­szi, hogy a szállás, az étkezés és az utazás egyaránt ingyenes le­gyen a fiataloknak, illetve még he­ti zsebpénzt is kaphassanak. A rendezvénnyel a pályakezdő fiatalok külföldi munkalehető­ségeire hívta föl a figyelmet az egyesület, egyben munkaerő-pi­aci pozícióik erősödéséhez is hoz­zájárultak. ■ Márkus Kata Búséknak elegük lett az egészségesnek sokszor csak hirdetett gyümölcs- levekből. Ezért saját gyü­mölcsből gépsorukon bio­termékeket készítenek Kaposszerdahelyen. Re­mélik, a gyakori élelmi­szerbotrányok észhez térí­tik az embereket. Márkus Kata- Élelmiszerbotrányokról han­gos hetek óta a média. Ön sze­rint a visszaélések hatására változnak a vásárlói szoká­sok? Van igény és pénz egész­séges és persze nem átdátu- mozott, hazai biotermékekre?- Van egy réteg, akinek van igénye rá - kezdte Búsné Fok­vári Katalin. - Ők elő is terem­tik rá a pénzt, mert tudják, hogy jó esetben nem sokkal drágább a bio-, mint a hagyo­mányos termék. Egy jó minősé­gű termékből ugyanis elég ke­vesebb is. Az táplálóbb, s hasz­nál a szervezetnek. A felfújt, szemre szép termékek azonban csak az illúzióját keltik annak, hogy az táplálék. Nem az. Ezek a botrányok talán észhez térítik az embereket, hogy ne egyék azt a sok mérget. Egyébként az most már kimondható, hogy ál­talában nem a kistermelőknél, hanem a nagy multicégeknél vannak a botrányok.- Ön hogyan vásárol? Mire fi­gyel a boltokban?- Amit tudunk, azt megter­melünk otthon. Amit meg nem, mert nyáron a gyümölcsösre koncentrálunk, azt csak piacon és csak termelőtől veszem meg. Nemcsak az érdekel, mit vála­szol a kérdésre: mivel permete­zett? A szemébe nézek, s látom, hogy igazat mond-e. Nekem egyébként az a cél lebeg a sze­mem előtt, ami Ausztriában és Németországban már működik. Ott el lehet menni a gazdákhoz. Vannak ugyanis a városokhoz közeli értékesítőudvarok, aho­vá a termelők beviszik az áruju­kat. így egy csomó költéget meg lehet takarítani, s mindenki jól jár: a vevő olcsóbban kapja az árut, mert a kereskedők nem te­szik rá a hasznukat, s a terme­lőnek is több marad. Ráadásul Búsné Fokvári Katalin a gazdaságukban termett meggyet dolgozza föl egyre erősödik az a szemlélet, hogy a helyben termett élelmi­szer a legegészségesebb min­denkinek, mert azzal vagyunk harmóniában. Nálunk Szerda­helyen például azért van háznál is árusítás, mert meg lehet néz­ni, hogy hol termett a gyü­mölcs. Az élelemnek egy tipi­kusan bizalmi cikknek kellene lennie, hiszen az a legfonto­sabb, amit megeszünk.- A gazdák nagy része azt ál­lítja, hogy manapság már le­hetetlen gyümölcsöt, zöldséget úgy termeszteni, hogy ne per­metezzék agyon a fákat.- Ez sajnos éppen a hatalmas méreteket öltött növényvéde­lemnek a következménye. Ezen­kívül az éghajlatváltozásnak köszönhetően például délről olyan kórokozók is érkeznek Magyarországra, amik korábban nem veszélyeztették a növénye­ket, mert a hideg teleinken el­pusztultak. A növénynemesítés célja korábban egyértelműen az volt, hogy küllemre minél szebb gyümölcs teremjen, ami ellenáll az ütődésnek, jól szállít­ható. Ma viszont egyre többen tartják szem előtt, hogy ellenál­ló fajtákat nemesítsenek. Ebből az ördögi körből ugyanis csak így lehet kilépni, vagy elő kell venni az ősi magyar fajtákat, mert azok még bírják.- Ez azt jelenti, hogy az önök birtokán nem is kell perme­tezni?- De igen, ám kizárólag réz- és kénkészítményeket, növényi olajokat használunk, ami nem szívódik föl. S azt tapasztaljuk, ha nem is 100 százalékosan, de meg lehet védeni így is a fákat.- Akkor az tévhit, hogy azt a gyümölcsöt kell keresni a pia­con, amelyik kicsit kukacos, mert az biztosan nincs agyon­permetezve?- Azok az idők már rég el­múltak. Ma már egy biogyü­mölcs is lehet szép.- Hat hektár gyümölcsös nem kevés. Csak a család dolgozik a vállalkozásban?- lórészt igen. Részint mert szinte lehetetlen napszámost kapni a munkanélküliség elle­nére. Másrészt mert érési sor van a gazdaságunkban. Öt gyü­Húsz év után haza BÚS JÁNOS ÉS FELESÉGE hÚSZ évig élt a fővárosban, ám megszokni nem tudták, visz- szavágytak Kaposvárra. Mivel a feleség eredetileg kertész­mérnök, gyümölcstelepítésre adtak be pályázatot, amit megnyertek. így aztán 2002 őszén betelepítettek egy hat­hektáros területet Kaposszer- dahely és Szenna határában. S mivel a gyümölcsnek az ér­tékesítése meglehetősen eset­leges, s nem tárolható, ezért valamilyen módon tartósíta­ni kellett a meggyet, cseresz­nyét, kajszit. Végül úgy dön­töttek, hogy gyümölcslét ké­szítenek, s mivel már koráb­ban közelebb kerültek a kör­nyezetvédelemhez, magától éitetődő volt, hogy bioter­mesztést folytatnak. mölcsfaj van a kertünkben, s ezen belül különböző fajták vannak. Május végétől a cse­resznyével indul és október vé­gén az almával zárul. Az egész nyárban összesen három hét van, amikor nem érik nálunk gyümölcs. Azért van ez így kita­lálva, hogy bírja a család.- Megtalálták a számításukat Szerdahelyen?- Mi is érezzük a gazdaság ál­talános helyzetének a nehézsé­geit, problémáit: Érzékeljük a meglévő és egyre nyíló agrárol­lót. Szerintem különben nem tá­mogatni kellene a mezőgazda­ságot, már az is elég volna, ha nem gátolnák. logszabályilag is, de a legnagyobb baj az, hogy a piacára ráeresztik a külföldi, tá­mogatott mezőgazdasági termé­keket. Szerte a világon minden állam iszonyú pénzeket fizet ki támogatásra a gazdáknak. Tud­ják ugyanis, hogy ha vidéken tartják az embereket, az ol­csóbb. A nagyvárosokba áramló sok munkanélküli eltartása ugyanis jóval nagyobb pénz volna az államnak. így aztán a támogatásból megvan a megél­hetése a külföldi gazdának, s ha ingyen hozza hozzánk a por­tékáját, már akkor is jól járt. Ezért tudnak alámenni a mi árainknak, mi pedig nem tud­juk állni velük a versenyt. Játszótérre gyűjtenek most a szuloki szülők Több a szabálytalankodó ingatlanos apeh Könyörtelenül behajtja a hatóság januártól az építészeti bírságot látszótérre gyűjtenek a szuloki szülők; a fajátékok megszerzése mellett az is céljuk, hogy jó pél­dát mutassanak a gyerekeiknek. - Egymillió forintot szeretnénk összegyűjteni, mert legalább en­nyi kell egy uniós szabványnak megfelelő játszótérre - mondta Lempel Tiborné, az egyik kezde­ményező. - A pénz ötödét egy si­keres ünnepi vásárral máris elő­teremtettük. Több mint 206 ez­er forint jött össze. Ebben nagy szerepe volt a helyi kézműves szakkörnek, hiszen javarészt az ő munkáikból volt a vásárfia. Minden nagyobb ünnepre ha­sonlót tervezünk. A játszótérnél is fontosabb célja a sváb faluban élőknek, hogy példát mutassanak saját gyerekeiknek összetartásból. - Sosem a beszédből, csakis a cselekedetekből tanul a gyerek. Szeretnénk, ha azt látnák, hogy szüleik képesek összefogni a közös célokért, s szeretnének velük is többet foglalkozni. Nemrég létrehoztuk a szuloki felnövekvő nemzedékekért egyesületet, amely többek kö­zött tartalmas hétvégékről gon­doskodik. A kicsiknek játszó­házat, a nagyobbaknak zene­házat szervezünk a hétvégék­re, s lesznek origami- és kéz­műves foglalkozások is, ahol egyaránt jól érezheti majd ma­gát gyerek és felnőtt. ■ Nagy László Az adóhatóság jogköre lesz janu­ártól a hatvan napon túl be nem fizetett építészeti bírságok behaj­tása. Eszerint aki január elsejét követően nem fizeti be a bírságát, annak már az APEH kezeli az ügyét, s várhatóan az érintett in­gatlan tulajdoni lapjára is felveze­tik a tartozás tényét. A bírságokat akár a tulajdonos számlájáról in­kasszóval is behajthatják. Ha az érintett fizetési kötele­zettségének nem tesz eleget, ak­kor az új kormányrendelet értel­mében az építésügyi bírság befi­zetési határidejét követő nyolca­dik* napon a hatóság elrendeli a végrehajtást, amiről értesíti az adóhivatalt. A korábbi 1998-99-ben kiadott rendelet kapcsán még a rendkí­vül magas bírságok sem tartot­ták vissza az építtetőket a sza­bálytalanságoktól, mivel a ható­ságok vonakodtak kiszabni azo­kat azzal az indokkal, hogy amúgy sem tudnák a szabályta­lankodók megfizetni a bírságot. Ezt követően a büntetések csök­kentek, sőt bonyolult lett a kiszá­mításuk és az eljárás olyan volt, hogy több évvel a kiszabás után is lehetett részletfizetést engedé­lyezni. A behajtás pedig rendre elmaradt. így sokan voltak, akik több ingatlant építettek enge­dély nélkül úgy, hogy a végén nem fizettek bírságot. Csak a somogyi megyeszék­helyen 13 esetben közel 1,1 mil­lió forintos bírságot szabtak ki az idei évben - mondta Farkas Edit, Kaposvár Megyei jogú Vá­ros Polgármesteri Hivatal aljegy­zője. Hozzátette: tavaly 13,5 mil­lió forint volt összesen a bünte­tés 29 kaposvári ingatlanra. A bírságok nagyobb részét a házak tulajdonosai követték el a kor­mányrendeletet figyelmen kívül hagyva. Az ingatlantulajdonosok­nak a bírságot a jogerőssé válá­sától számítva 60 nap alatt kell befizetniük. ■ Gungel Mónika Bírság a fennmaradási engedély után az új kormányrendelet terve­zete szerint bírságot kiszabni csak akkor lehet, ha fennma­radási engedélyt kapott az adott épület Családi házak­nál 140 ezer forint a négyzet­méterszorzó, ezt beszorozva az alapterülettel jön ki az épület számított értéke. Társasházak esetében ez az összeg 160 ezer, áruházaknál 190 ezer, míg a vendéglőknél, illetve a kávé­zóknál 140 ezer forint. Ezután az így kijött számított értéket korrigálják a készültséggel A kiszabott bírságot pedig az így kiszámított épületérték meg határozott százaléka adja.

Next

/
Thumbnails
Contents