Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)

2006-12-27 / 301. szám

SOMOGYI HÍRLAP - 2006. DECEMBER 27., SZERDA 4 MEGYEI KÖRKÉP A kutató talált a Balatonnál egy régiót meglepetések A tó félszáz országból vonzott polgárokat, ők sokszínűbbé teszik a helyi társadalmat A kutatók találtak egy ré­giót. Vezetőjük szerint a Balaton már régóta nem Kánaán. Czene Attila Nem térkép e táj. A Balaton térségének fejlesztésére sajnos kevesebb pénz jut, mint azt általában gondolják A Balaton kiemelt üdülőkörzet­ben hatodik éve folynak tervsze­rű, elsősorban területfejlesztési célokat szolgáló gazdaság- és tár­sadalomtudományi kutatások. A csoportot a döntések előkészíté­sének tudományos ismeretekkel történő megalapozása érdeké­ben 2001-ben hozta létre a Bala­ton Fejlesztési Tanács (BFT). Ve­zetője azóta is Oláh Miklós.- Milyen a Balaton a kutató szemével nézve?- Amikor elkezdtük a mun­kát, akkor az országnak ez a tér­sége tudott magáról a legkeve­sebbet. Természettudományi, fő­leg limnológiai kutatások terén a Balaton környéke a vüág egyik legalaposabban megkutatott ré­sze, a mi szakterületünkről azonban néhány eseti próbálko­zást leszámítva ugyanez nem mondható el. Az utóbbi évtize­dek megyékre, régiókra irányu­ló társadalomtudományi kutatásaiban is felol­dódott e három me­gyére, egyszersmind három statisztikai ré­gióra szabdalt térség. Ha a kutatók figyelme a Balaton környékére irányul, egy borzasztó­an sokrétű, zavarba ej­tően bonyolult szövetű terület képe bontakozik ki, amely gazdaságilag és szociológiailag szerves egység.- Találtak egy régiót?- Igen, azt is mondhatnám, hogy találtunk egy régiót. hallgató keresett meg bennün­ket azzal, hogy segítsünk diplo­madolgozatuk, doktori érteke­zésük elkészítésében. Velük a jövőben a Balaton nagykövetei­ként számolhatunk.- Szembesültek-e komoly meglepetéssel munkájuk so­rán?- Meglepetésben többször is volt részünk, ezeknek néha örül­tünk, sokszor azonban nem. Ör­vendetes, hogy ebben a túlcent­ralizált országban sikerült talál­nunk egy olyan térséget, melynek lakói igen erős, a megyei kötő­dést is felülíró identitással visel­tetnek a régióhoz. Ez a környe- _ zettudatos viselkedéssel doku- | mentálhatóan kimutatható. Azt | is érdekes volt megfigyelni, hogy | a hagyományosan keletről nyuga- £ ti irányban megfigyelhető áram­lásokkal szemben a Balaton tér­sége minden földrész mintegy félszáz országából vonzott ide polgárokat, akik gazda­gítják a kultúrát, sokszí­nűbbé teszik a helyi tár­sadalmat-Él-e- Életképesnek bizonyult a kutatócsoport?- Eddig csaknem harminc önálló kutatási projekt záró­tanulmánya készült el. Az ered­mények alapján dolgozták át a BFT középtávú fejlesztési stra­tégiáját, s erre épül a 2007-13- es időszakra szóló Balaton Terv. Eredményeink a kutatók mel­lett a hazai és a külföldi diákok érdeklődését is felkeltették; az utóbbi öt évben mintegy 35-40 még a törekvés, hogy önálló igazgatással rendelkezzen a Balaton régió?- Az állandóan itt élők, az üdülőtulajdonosok, a vállalko­zók, a civil szektor vezetői és a térséghez kötődő hazai elitcso­portok körében egyaránt nyolc­vanszázalékos támogatottsága van annak a régi ötletnek, hogy a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet­nek legyen önálló önkormány­zata és igazgatása. Egyébként a Szociológusként kapott Pro Comitatu-díjat oláh Miklós Balatonfűzfőn él Felesége Horváth Viola, a Veszprém Megyei Közművelő dési Intézet igazgatója. Három gyermeket nevelnek; Gergely (23 éves) a Magyar Hírlap újságírója, Sára (18) Veszprémben gimnazista, Bor­bála (13) általános iskolában tanul. Az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészettu­dományi Karán végzett szoci­ológia szakon, 2002-től a Multidiszciplináris Doktori Is­kolában tanul Pécsett. Közép­fokú nyelvvizsgája oroszból, alapfokú németből van, olvas angolul. Veszprém Megye Ön- kormányzata 1998-ban Kitün­tette a Pro Comitatu-díjjal. r Kevés terv valósult meg a magyar tengernél LENGYEL MÁRTON azt állítja a Balatoni Turizmus Fejlesztési Koncepciója és Programja című fejlesztési dokumentum­ban: a Balaton régió fejlődé­se, versenyképessé tétele a je­lenleg megfigyelhető tendenci­ák folytatódása esetén nem biztosítható. A sikertelenség oka ma már nem a megfelelő ismeretek hiánya. - 1993-ban idegenforgalmi koncepció, Balatoni Gazdasági Kör, koráb­ban kamara egykori vezetői szerint ma indokoltabb a haté­kony balatoni vállalkozói érdek­érvényesítés, mint valaha.- Mindmáig tartja magát or­szágszerte a vélemény, hogy a Balaton térsége gazdag, sze­rencsés aki itt élhet.- Az állami költségvetés ta­nulmányozása során döbben­tünk rá arra, hogy néhány évtől eltekintve a rendszerváltás egyik vesztese a turisztikai ága­zat, ezen belül is a Balaton. A kormány kezelésében levő köz­ponti adatbázisok elemzése­kor jöttünk rá arra, hogy az üdülőkörzet törvényben dekla­rált kiemeltsége el­lenére 2004-2006- ban a Nemzeti Fej­lesztési Terv forrá­saiból az egy fő-re eső hazai átlag mindössze 41 szá­zaléka jutott a régióba. Ezért nem csodálkozhatunk azon, hogy a legújabb számítások szerint a Balaton térsége saj­nos kimutathatóan lassabban növekedik, mint az ország más területei.- Ebben a helyzetben meny­nyire életképesek a kisvállal­kozások?- Egy éve sikerült dokumen­tálnunk azt, hogy vészesen csökken a balatoni idegenfor­galmi kisvállalkozások száma. 2000-2005 között a szállásférő­helyet értékesítő és vendéglátó vállalkozások 65 százaléka szűnt meg a régióban. Míg hét éve 5500 ilyen vállalkozást tar­tott el a régió, addig ma már csupán 1948-at. E folyamat utal­hat a balatoni turizmus fogadá­1999-ben fejlesztési program készült a régióra, de ezekből sajnos alig valósult meg vala­mi. Jelenlegi ismereteink sze­rint nem tudjuk, hogy a Bala­ton Terv pontosan miként il­leszkedik majd az Új Magyar- ország Fejlesztési Tervhez, mint ahogy azt sem, hogy eze­ket a terveket milyen forrá­sokból, hol és kik fogják meg­valósítani - írja a szakértő. si feltételeinek pozitív irányú átalakulására, viszont nyilván­valóan rossz hatással van a ré­gió népességmegtartó erejére. A térségben évek óta nő a mun­kanélküliség, s nem csak a holt­szezonban.- Sikerül-e hatékonyan fel­használni a Balatonhoz érkező támogatásokat?- Elemzéseink szerint a tér­ségbe jutó fejlesztési források jobban hasznosulhatnának, mint eddig. Mintegy húsz for­ráselosztó szervezet; minisz­tériumok, régiók, megyék és közalapítványok juttatnak pénzt a Balaton térségébe, de a fejlesztések mintegy harmada kívül esik a BFT stratégiai célkitűzé­sein, javasolt priori­tásain. Ez annyit je­lent, hogy ha a Ba­laton konkurens tu­risztikai célterüle­tein ugyanannyi forrásból szak­szerűbben fejlesztenek, mint itt, végleg elveszíthetjük ver­senyképességünket.- Mire kíváncsi még, mit kel­lene mielőbb kutatni?- Igazából most, a kistérsé­gek nagyobb szerepvállalása­kor lehetne hasznosítani a bala­toni területpolitikában az eddig felhalmozott eredményeket. Több új felmérés elvégzésére is szükség volna. Szerencsés len­ne tudni például, hogy mit csi­nál jelenleg az a több mint 3500 korábbi kisvállalkozó, aki ko­rábban a turizmusból élt. Arra is kíváncsiak vagyunk, hogy milyen konfliktusokkal kell a jövőben számolni, milyen tech­nikákkal, kiknek, hogyan lehet­ne ezeket megelőzni. ■ Ha nem fejlesz­tenek tervsze­rűbben, elvesz­het a verseny- képesség. Már hatvanliternyi vért adott eddig a somogyi rekorder Vöröskereszt Jutalom a siófoki Nagy Lászlónak, a százhatvanötszörös véradónak a segítő elszántságért Egyedülálló teljesítmény Nagy Lászlóé, a megyében legalábbis nincs hozzá hasonló. Összesen százhatvanöt alkalommal adott vért, azaz mintegy hatvanliter­nyit „csapoltak le róla” az évek során. Mint mondta, inkább ő adjon, mint neki adjanak... Negyvenhárom éve rendsze­res véradó. Akkoriban sorállo­mányú katona volt, Tatán egy bajtársa balesete miatt adott vért először. Azóta rendszere­sen, évente négy-öt alkalommal is megteszi ezt.- Nagyon feldobott voltam, hogy segíthettem - emlékeze­tett vissza. - Ez az érzés azóta sem múlt el, minden egyes vér­adás után előjön. Jó másokon se­gíteni és az sem árt, ha az em­ber néha frissíti a vérét. Állítja, nem véletlen, hogy a nők tovább élnek a férfiaknál. Nagy László szerint a menstruá­ciójuk miatt, ugyanis rendszere­sen cserélődik, frissül a nők vé­re. Szerinte mindössze ennyi a hosszú élet titka.- Mintegy hatvanliternyi vért adtam már az évek során, és semmilyen egészségügyi prob­lémám nincs, a májam is rend­ben - tette hozzá állítását igazo­landó. A siófoki kórház véradó állo­másán már személyesen isme­rik. Rendszeresen ő az első, aki beül a székbe egy-egy véradás alkalmával. Ennek mindössze A véradás somogyi rekordere természetgyógyászként dolgozik egyetlen oka van: nem szeret várni.- Varga Ferenc, a siófoki kór­ház vezetője mondta nekem egy­szer: Lacikám annyi időt töltött már nálunk, hogy várakozás nélkül mehet bármilyen vizs­gálatra - mondta a Somogy Pol­gáraiért díjjal is jutalmazott Nagy László. - Megköszöntem és azt mondtam: nem kívánok élni a lehetőséggel. A véradás­ra visszatérve nemcsak Siófo­kon, hanem a környező telepü­léseken is ott vagyok. Ha úgy érzem, hogy sok a vérem, meg­kérdezem, hol tartanak épp véradást és odamegyek. Ezzel legalább a települések statiszti­káját is javítom. ■ Keszthelyi Z. Elismerések a megyei i A vöröskereszt siófoki cso­portja kiemelkedő véradás­ban, a megyei véradó napon az elismerések többségét is ők söpörték be. Nagy László mel­lett többek közt százszoros véradásért a zamárdi Friesz Kálmánnét és Kiss Jenőnét ju­talmazták. A szervezőmunká­ért pedig idén a ságvári Ha­daró Gyuláné vehetett át el­ismerést.- Somogybán évi 16 50Ö vér­adót kell a véradásokra szer­veznünk ahhoz, hogy minden rászoruló ember a megyében éradó napon megkapja a számára szüksé­ges vért vagy vérkészítményt. Ez a megyei lakosság öt szá­zaléka - mondta Sótonyi Ti- bomé, a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója. A szerve­zés éves terv szerint történik. Mivel számos ipari üzem és gazdálkodószervezet meg­szűnt, így a munkahelyi véradó napok lehetősége be­szűkült Ezeket más módon pótolják, például rendezvé­nyekhez - falunap, Balaton- átúszás, kiállítások - kapcso­lódva szerveznek véradást.

Next

/
Thumbnails
Contents