Somogyi Hírlap, 2006. december (17. évfolyam, 281-304. szám)
2006-12-03 / Vasárnapi Somogyi Hírlap, 47. szám
2006. DECEMBER 3., VASÁRNAP 7 INTERJÚ Demjén 60 - én csak fújom a dalt LELTÁR Hétmillió hanghordozóhoz van köze, s ő írta és énekli a két legnépszerűbb magyar dalt Demjén-koncert lesz az év utolsó előtti napján a Budapest Sportarénában, s a múlt héten megjelent az énekes új albuma (Demjén 60) is. Rózsi nem leltároz, azt is tagadja, hogy a Nem kell, hogy megbocsáss című dallal búcsúzna a közönségtől. A két leggyakrabban játszott dal (Darabokra törted, Sajtból van a Hold) is Demj én-szerzemény. Dalia László * 18- Kinek szól ez a koncert, ha nem akar emlékezni?- Az én generációm a műfajjal együtt nőtt fel, s a közönségünk a mai napig jár koncertre. Jelezni szeretném, hogy a 60 év semmit sem számít, legfeljebb középkorúnak érzem magam. A színpad engem infantilissá tesz, ezért érzem magam fiatalnak, hiszen nincs kötelező viselkedési minta. Valahogy így tolódik ki az emberi korhatár. Egyébként sem szeretek számot vetni, az olyan, mintha feladná az ember, pedig én folytatom tovább, csak most eljátszok egy szeletet az utóbbi 42 évből.- Tucatnyi zenekarban játszott a hősi időkben, de melyik volt az első?- A Számum, amit a rocklexikonok sem említenek, pedig 18 évesen velük léptem először színpadra, aztán jött a Dogs, a Li- versing, a Meteor és a Tűzkerék. Radics Béla mellett már énekeltem is Led Zeppelint, Jimi Hendrixet és Yardbirdsöt. Levettük a rádióból vagy lemezekről, és fonetikusan leírtuk a szöveget Le is fordítottuk, tehát tudtuk, hogy miről szól a dal. Azt volt a mi főiskolánk. Később könyvekből tanultam angolul, s miután 18 éve amerikai a feleségem, ma már beszélem a nyelvet. Nem is mernék olyan bátran énekelni, már lennének gátlásaim.- A Bergendy együttessel robbant be, állítólag a Moulin Rouge-ban találták meg a Bergendy fivérek.- Akkoriban vendéglátóztam, a Moulin Rouge-ban és más éjszakai bárokban léptem fel. Bergendy Pistáék hallottak rólam, és nagyon gyorsan felállt a csapat. Latzinnal és Hajdú Sanyival írtuk a dalokat. A hetvenes években a Bergendy volt az egyik legnépszerűbb együttes, hét évig tartott a menetelésünk.- Nem voltak műfaji viták? Hiszen Bergendyék más iskolába jártak.- Más nemzedékhez tartoztunk, más zenén nőttünk fel, de a csapatban mindenki képzett zenész volt, és akkor a rocknak volt egy ága, amely a fúvósokat is beépítette. Saját szövegeimet énekeltem, másét nem is nagyon tudtam volna. Szóval szép hét év volt...- Mégis vége lett. Miért hagyta el a Bergendy együttest?- Úgy éreztem, megtorpantunk, nem nagyon jöttek az új dalok. S a zenekar egyre több dzsesszt játszott. Az egyik dzsesszkoncert után léptem le. Pista mindmáig azt mondja, A 11 Demjén BS-koncert magyar rekord, mostanában egyetlen énekes vagy zenekar sem fogja utolérni. Es három el is maradt, mert leégett a ház. hogy a szólólemezem miatt váltunk el, de attól még játszthat- tunk volna évekig. Viszont ösz- szehoztam egy klasszikus rockformációt, a V’Moto-Rockot. Az a történet 12 évig tartott, elértünk mindent, amit Magyarországon lehetett, de külföldön már mi sem boldogultunk.- Másoknak sem sikerült, pedig volt esélye az Omegának, az LGT-nek és a Neotonnak is.- Más világ volt, nehezebb volt utazni. Azért volt köztünk olyan sok IliyiII-as, mert csak akkor engedték ki, ha jelentett Mi a nyolcvanas években próbálkoztunk Németországban és Kanadában, de itthonról semmi segítséget nem kaptunk. Mindenki atyáskodott, csak éppen nem csináltak semmit. Nekem ma már nagy megtiszteltetés, hogy magyar zenét játszom, magyar közönségnek. A mai bandákkal meg az a baj, hogy nincs karakterük, a trendek után rohannak, de abból kint is túltermelés van. A döm- ping elnyom mindent, túl sok a generálszósz. Hiányoznak az eredeti tehetségek, akik a saját nótájukat fújják. A hatvanas években senki sem kacsintgatott a slágerlistákra, nyomtuk, és a közönség választott. Ma persze mindeki rögtön nagy pénzt akar keresni.- Sokan próbáltak szólóénekesként boldogulni, de csak keveseknek sikerült. Igaz, nem volt olyan házi szerzőjük, mint Demjén Rózsi.- Hát, nem volt hátrány, hogy magamnak írtam a dalokat. Egyébként ugyanazokkal a zenészekkel játszom évtizedekig. Valóban, mások is megpróbálták a szólópályát, nekem bejött. A szabadság vándorai című albumot magáncégnél adtam ki, és 1991- ben bejelentettük, hogy a Budapest Sportcsarnokban lesz egy koncertem. Ahogy Rózsa Pisti emlegeti azóta is, ez dupla vagy semmi volt. Nagy hittel és kevés tapasztalattal vágtunk bele. Akkor ugyanis már hat éve nem volt magyar fellépő a BS-ben. Megnyertük a meccset, s a mostani koncert lesz a 11-ik, pedig hármat kihagytam a BS leégése és újjáépítése miatt.- Két éve három órát énekelt, amely elsőre hihetetlen, hiszen fizikailag sem könnyű 180 percet végigénekelni.- A mostani koncert talán rö- videbb lesz, de addig maradunk, amíg a közönség akarja. Csak nehogy bennünket szidjanak, hogy lekésték az utolsó villamost.- Ki lesz a vendég? Legutóbb Somló Tamás és Tóth Vera volt, de ha végigénekli a pályafutását, akkor két színpad is kevés lenne, hogy mindenki elférjen. Szigetvártól 15 kilométerre fekszik a Demjén- birtok erdővel, halastó val, immár csak hét lóval, öt csacsival és a gazda kedvenc kutyáival Rózsi óvatos, koncert előtt sosem lovagol Demjén Ferenc SZÜLETETT: 1946-ban. Basz- szusgitáros, énekes, szerző PÁLYAFUTÁS: a Dogs, a Liver- sing, a Meteor és a Tűzkerék együttes tagja volt Néhány hónapig a hazai vendéglátó- iparban dolgozott Bergen- dyékhez 1971-ben csatlakozott, s a 70-es évek egyik legnépszerűbb sztárja lett 1978- ban megalakította a V’Moto- Rock együttest 1991 óta szólóénekes. szólólemezei: Én csak fújom a dalt (1977), A Föld a szeretőm, A szabadság vándora (1989), Elveszett gyémántok (1991), Demjén és sztárvendégei (B. S.-koncert, 1992), Demjén 6 (1993), Dalok a szere lemről (1994), Ezzel még tartozom, Best of Demjén (1997), Demjén 13 (1998), Félszáz év (2000), Hívlak (2003)- A szakmában kevesen vannak, akikkel nem játszottam, s ha valakit elfelejtenék meghívni, csak sértődés lenne a dologból. Tehát az is lehet, hogy senkit sem hívok fel a színpadra, de mindenki ott lesz a dalokban.- Én csak fújom a dalt, énekelte egy régi slágerben, de meddig? A Demjén 60 album utolsó dala olyan, akár egy hattyúdal, mintha mindenkitől búcsút venne.- Nem az volt a búcsúdalom, legfeljebb csak visszanéztem. Amíg bot nélkül fel tudok menni a színpadra, s elkelnek a jegyek, maradok. Néha persze velem is előfordul, hogy elfelejtek egy-egy sort, de ennyi költői szabadságom lehet, hiszen én írtam a dalokat. Idén is lenyomtunk vagy ötven koncertet, végigjártam az országot. Ez nehéz időkben szép szám, de hál’isten, konzervál a műfaj, és én az élő zenét szeretem. A közönséggel való találkozás adja az energiát. Koncert után néha frissebb vagyok.- Járt énektanárhoz?- Egyszer elmentem, s azt mondta, nem kell tanulnom, mert nekem természetesen ilyen a hangom. Szerencsére sosem volt torokgyulladásom, pedig nem nagyon pihentetem a hangszálaimat. Lehet, hogy éppen ezért?- Régen leköltözött vidékre. Nem hiányzik a zsongás?- A nyüzsgés nekem már odaát van. Gyakran fogadunk vendégeket, és néha azért feljövök Pestre, de csak ha nagyon muszáj. Amúgy ma már nem kell itt strázsálni, sőt a dalokat is elküldhetem neten a srácoknak. Nekem már nincs szükségem pofavizitre. S így a jó és a rossz is kicsit késve érkezik, ami megnyugtató. Amúgy a birtokon nem sok minden történik, bár született egy csacsi, így már öten vannak. A nyolc lóból viszont elpusztult az egyik. Ritkán lovagolok, különösen koncert előtt vagyok óvatos, viszont gyakran ki- kocsikázunk. A feleségem ragyogóan főz, még a grillezést is bevállalja, pedig az Amerikában a férfiak dolga.
